Szia, azt hiszem ismertük egymást.
Már nem meséled el, hogy milyen volt a napod. Már nem beszélünk. Már semmit sem tudok rólad. Ha majd egyszer nem fogok rettegni a választól, megkérdezem miért nem voltam neked soha elég jó.
Néhanapján eszembe jut az a beszélgetés. Amikről beszéltünk és ahogyan. Amikor rólad kérdeznek, úgy csinálok mintha már nem érdekelnél. Remélem ők legalább elhiszik. Hamarosan el fogom felejteni a szemed színét, úgy, hogy te az enyéimet soha nem is tudtad.
Tudod, azt mondják, az tesz miket erőssé, ha kapaszkodunk valamibe. Pedig néha az, ha elengedjük. Nem tudom, hogy mik vagyunk most, de hiányzik az, amik voltunk.













