Fekszek és érzem az illatod,
a pulcsin amelyet te adtál nekem,
ez maradt most belőled.
Nem vagy olyan messze,
de mégis elég távol,
hogy érezzem mennyire is hiányzol.
Hangod cseng a fülembe,
akár egy dallam,
tested mely engem betakar,
sose felejtem el egyhamar.
Visszajátszodnak a pillanatok,
miket te mondtál nekem,
szerintem nem kéne elmennem..
Fájnak a dolgok,fáj a szívem is,
Egyre vékonyabb a zsinór ami szivedhez visz.
Nem akarlak elfeledni
és nem látni soha,
de igy az életem egy nagy üres szoba.
Egy üres szoba mely,
takaritásra vár,
és hogy érezze mennyire csodás.
Odaadom neked a szívem,
odaadom a lelkem is,
cserébe csak azt kértem,
legyél türelmes velem is.
Sose voltam tökéletes,
bevallom mert igaz,
de a szeretetem neked ,
egy örök vigasz.
(Sajaat,lopni ér)














