Nov 2, 2015
Vámsorompó sáv
Összegubózva fekszem, Egész lényem lett a lelkem. Megrövidül a végtelen, S lelked magam köré képzelem. Hogy védesz, hogy óvsz, Hogy újra megcsókolsz, Hogy lila foltokat hagysz a vállamon, Hogy félresimogatod a bánatom. Több vagy, mint reméltem, S ha nem akarsz, megértem. S ahogy a fákról a levél is minden évben lehullik, Remélem ez a szerelem is, úgy mint a többi csendben elmúlik.