Jul 5, 2017
4.nap
Nem volt egyetlen olyan perc sem, hogy ne te jártál volna a fejemben.
Gyorsan eltelt a nap.
Volt kivel foglalkoznom, ő mégis fontosabb volt még ilyenkor is.
Aggódtam érte.
Nem jelentkezett.
Gondoltam csak alszik.
Végül, amikor tényleg meghallottam a hangját hatalmas izgalom fogott el és úgy beszéltem hozzá, mintha sosem tettem volna még ilyet.
Majd kiugrottam a bőrömből.
Szerintem hallotta ő is.
A hangomból biztos feltűnt neki, hogy mennyire boldog vagyok.
Nem tartott sokáig.
Korán elaludtam, de mikor újra hívott végre láthattam is.
A szavaim elültek, és csak figyeltem.
Mindig elérzékenyülök.
Ma is sikerült sírva fakadnom.
El kellett köszönnünk.
Mondta, hogy bárcsak ott lennék én is vele.
Bárcsak.
Szeretlek, E.
2017.07.05.
