Van egy kis tartozásom, azaz van ez az Oppo nevű gyártó, akiről mindeképp írni akartam, mert végre megint valami innovatívnak is nevezhető dolgot műveltek. Nem az első eset, de erre mindjárt rá is térek.
Ennek a kínai márkának a nevével idehaza végképp kevesen találkoztak, nem meglepő módon, mivel még annyira sem promótálják magukat világszinten, mint testvérvállalatuk, a OnePlus. Egyébként az Oppo nem is az előbb említett márka egy időben sokkoló ár-érték arányáról vált ismerté úgy egyáltalán Kínán kívül, hanem mert néha-néha próbálkoznak valami egyedivel, vagy legalábbis egyedibbel, mint a többség. Ilyen volt anno az N széria, amibe forgatható kamerát tettek (igen, Simpsons a Samsung already did it, még a nyomógombos korszakban), az N3-ban egyenesen motorikus forgatás volt, meg akadt itt például hátlapi touch felület görgetésre és hasonlókra. Vagy ott volt az R5-ös, az egyik legvékonyabb készülék a maga idején, amiből pont a vékonyság miatt hagyták ki a jack csatit. Szóval egy számomra kifejezetten szimpatikus márka voltak ezelőtt 3-4 évvel, csakhogy egy időre mintha mellékvágáynra kerültek volna saját maguk által, mert csak unalmasabbnál unalmasabb darabokkal rukkoltak elő. Egészen a Find X bejelentéséig.
Na itt aztán mindent beleadtak és egy egyszerű vizuális trükkel (amit némi mechanikával értek el) mondhati sokkolóan hat elsőre a készülék. A Find X ugyanis a korábban már emlegetett Vivo modellhez hasonlóan a készülékházba rejtett kamerát kapott, amit fotózás szándék esetén bújtat elő rejtekéből egy kis motorikus emelő.
Oké, mielőtt ezt jobban elemezgetném, gyorsan ide ontom a specifikációkat, mert van a kütyümániásoknak egy olyan rétege, akik elsőnek azt nézik meg, hogy hardver alapján van-e értelme beszélni róla. Teljesen megértem.
A processzor egy Qualcomm Snapdragon 845-ös, amihez 8GB RAM és helyből 256 gigabájt tárhely jár, a morbidnak is nevezhető tárhelyen pedig az Android 8.1 és a gyártó Color OS névre hallgató kezelőfelületének egyvelegét találjuk. Mindezt és az egyébként termetes, 6,42 colos, 19,5:9-es képarányú, 1080x2340 pixeles felbontással rendelkező OLED panelt egy saját gyorstöltési szabvánnyal etethető, 3730mAh-ás akkumulátor hajtja meg. Mármint ezt az egészet és az emletgetett motorikus kis periszkópot, amit relatíve gyakran fogunk használni, mert nem csak az előlapról, hanem a hátoldalról is benyelte a kamerát. Ennek hatására egyébként a gyártó mindenféle belógó perem nélkül, egy lekerekített oldalú kijelzővel elérte a 93,8 százalékos képernyő-test arányt, ami elég vadul hangzik.
A már említet periszkóp egyébként hátoldal felől egy 16 + 20 megapixeles dual lencsés modult, az előlapon pedig egy 25 megapixeles egylencsés kamerát rejt magában, ám utóbbi mellé egy komplett szenzor készl0et is került, a Find X ugyanis egy a komolyabb arcanozosítást kínál, az iPhone X-hez hasonlóan itt is az arcra infrával vetített pontok felismerésével. Ez állítólag megfeleően gyors még úgy is, hogy ugye egy mechanikának előbb ki kell köpnie a kamerát a testből. Ezt a mechanizmust állítólag egyébként 300.000-szer tesztelték és még akkor sem kopott ki, tehát egész tartósnak és megbízhatónak tűnik. Ez már csak azért is fontos, mert - szintén hasonlóság az Apple készülékével - más biometrikus azonosítás (pl ujjlenyomat) nincs a készülékben.
Ahogy sejthető, az Oppo Find X nem olcsó, nagyon nem, sőt, pont annyira lövik be a nyár végén megjelenő készüléket, mint a már emlegetett "másik ikszes" telefonét, azaz nagyjából 1000 euróról indul- És ez csak az alapmodell, mert nekik is kellett ugye egy sportautó változat: A Lambó kiadás egy laza duplázott tárhellyel indulván 1700 eurót próbál kirángatni azok zsebéből, akik egy viszonylag ismeretlen, de mindenképp látványos dizájnt megálmodó márkára szavaznának ilyen összegekkel.
