Májusban, az Anyák napját követően a Családok napja következik a hónap közepén, amit majd a Gyereknap követ az utolsó vasárnapon.
Az ENSZ kezdeményezésére jelölték ki ezt a dátumot 1994-ben, hogy a család, mint a társadalom legfontosabb ˝intézménye˝ kiemelt figyelemben részesüljön ezen a napon.
De miként határozzuk meg a családot?
1. Pácin - Alharaszt hegedű alakú idolok
A család emberek közössége vagy több közösség kapcsolata, ahol a tagok között leszármazotti, házassági vagy örökbefogadási kapcsolat van - ahogy a szociológia fogalmaz. Társadalmi funkcióját tekintve pedig az alappillér, az a környezet, ahol az ember szocializációs folyamata megkezdődik, kialakul az értékrendszere és képességinek nagy részére szert tesz. Optimális esetben egy olyan miliő, melyben a kölcsönös szeretet, gondoskodás és tisztelet, biztonság és harmónia honol, amit általában, de nem szükségszerűen vérségi alapokon nyugvó csoport alakít ki. Tagjairól gondoskodik, megvédelmezi őket, utódait felneveli, ezáltal hagyományait és értékeit tovább örökíti. Egy ilyen család képét ábrázolhatja az az idolcsoport, mely Pácin-Alharaszton került elő.
2. Pácin - Alharaszt hegedű alakú idolok oldalról
A Vásárhelyi-terv munkálatainak megelőző feltárásai közben, a lelőhelyen három korszak, majd 1700 objektumát találtuk meg. A terület legkorábbi lakói a késő bronzkorban telepedtek meg, a leletek alapján a Gáva-kultúrához tartoztak. A nagy kiterjedésű település, közel ezer tárolóvermének egyikéből került elő a négy hegedű alakú idol és a vélhetően hozzájuk tartozó tálka.[1] A négy idol közül a két kisebb női alakot ábrázol, mellkasukon gyöngysorral, hátukon hosszú hajjal, mely tincsekbe rendezve lóg, a derék vonala alá. Arcvonásaik nincsenek, szemüket két ponttal jelölték, oldalt füleiket vagy azok ékszereit ábrázolták, valamint váll vonaluktól indulva, a derekuk előtt tartva karjukat is feltüntették. A másik két figura férfiakat ábrázol. Vállukon átvetett övet vagy szalagot figyelhetünk meg rajtuk, az egyiken díszesebb kivitelben. Fejükön az előbbiekhez hasonlóan csak szemüket jelölték, valamint a fülüket. Füleik jelölése különbözik – az egyszerűbb övvel ábrázolt idol, mindkét oldalán egy-egy beszúrt ponttal jelölték a fület, míg a másikon, annak bal oldalán a női idolokéhoz hasonló pontozással díszítették, így elképzelhető, hogy valóban viseleti tárgyat jelöl. A platform vagy oltár, amin elhelyezhették őket 7x7 cm területű és 1 cm magas, kézzel formált, vörösre égetett, pereme kihajló és rovátkolással díszített.
3. Pácin-Alharaszt hegedű alakú idolok háta
Bár jelen interpretációnkban az idolok egy családot alkotnak, nehéz ezt meghatározni teljes magabiztossággal, még az emberi maradványok esetében is csupán azok kontextusából (pl. többszörös temetkezések) ítélve lehetséges. A tudomány fejlődésének köszönhetően azonban egyre pontosabb képet tudunk alkotni egy lelőhely embermaradványainak rokoni kapcsolatairól és bizonyos esetekben azok családmodelljéről is, amit a németországi Eulau-ban feltárt sírok vizsgálatának eredményei is példáznak.
4. Kép A 99-es sír és a genetikai kapcsolatok ábrája
A Zsinegdíszes kerámia kultúrájához (i.e. 2900-2350) tartozó többszörös temetkezéseket tártak fel, melyekből négy sír anyagának DNS-ét vizsgálták meg, melyből két esetben sikeresen nyertek ki adatokat. A 99-es sírban négy egyén nyugodott, egy nő (35-50 éves), egy férfi (40-60 éves) és két fiúgyermek (4-5 és 8-9 éves).[1] A fiúk mitokondriális haplocsoportja (továbbiakban mtDNA) megegyezett a nőével, valamint Y-kromoszómájuk haplocsoportja a férfiéval. Ezzel bizonyítást nyert, hogy a felnőtt egyének, valóban a gyermekek szülei.[2] Ezzel szemben a 98-as sírban, ahol egy nő (30-38 éves) és három gyerek (0,4-1, 4-5 és 7-9 éves) volt együtt eltemetve, nem volt kimutatható a felnőtt egyén és a két idősebb korú gyermek között rokonság. A két gyermek legkevesebb anyai ágon rokonok voltak az egyező mtDNA haplocsoportjuk alapján. Habár a halottak pozíciója utalt erre, mivel a felnőtt nő a két gyereknek háttal lett eltemetve, a DNS vizsgálatoknak köszönhetően nyert megerősítést az eltérés relevanciája. Ennek ellenére nem kizárható, hogy szociális alapon nyugvó kapcsolat (pl. örökbefogadás) állt fenn az eltemetett egyének között.[3][1] Haak et al. 2008. 18226.[2] Haak et al. 2008. 18228.[3] Haak et al. 2008. 18228-29.
Bár a kutatás kimutatta az egyik legkorábbról ismert, mai értelemben vett hagyományos, vérségi alapon szerveződő család létét, nem szabad általánosítanunk, más kultúrák vagy korszakok népességére. Továbbá nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy a család nem csupán vérségi alapon működik, hanem szociális interakciókból álló rendszer, mely azok hiányában megszűnik funkcionálni. Forduljunk hát szeretettel családunk felé, legyen az kicsi vagy nagy, hogy megőrizzük és erősítsük annak kötelékét, ezen a napon és a többin is.
Források:
1. Szörényi Gábor András: Régészeti kutatások a cigándi árvízi tározó területén (Pácin-Alharaszt) Magyar Múzeumok XIII/1. (2007), 36-39.
2. Wolfgang Haak, Guido Brandt, Hylke N. de Jong, Christian Meyer, Robert Ganslmeier, Volker Heyd, Chris Hawkesworth, Alistair W. G. Pike, Harald Meller, Kurt W. Alt: Ancient DNA, Strontium isotopes, and osteological analyses shed light on social and kinship organization of the Later Stone Age. PNAS 105. (47) (2008). 18226-18231.
Képek forrása:
1. Pácin – Alharaszt „hegedű alakú” idolok. (Fölföldi Boldizsár)
2. Pácin – Alharaszt „hegedű alakú” idolok oldala. (Fölföldi Boldizsár)
3. Pácin – Alharaszt „hegedű alakú” idolok háta. (Fölföldi Boldizsár)
4. A 99-es sír és a genetikai kapcsolatok ábrája
Wolfgang Haak, Guido Brandt, Hylke N. de Jong, Christian Meyer, Robert Ganslmeier, Volker Heyd, Chris Hawkesworth, Alistair W. G. Pike, Harald Meller, Kurt W. Alt: Ancient DNA, Strontium isotopes, and osteological analyses shed light on social and kinship organization of the Later Stone Age. PNAS 105. (47) (2008). 18227.
