Napom fénypontja:
*kabáttal a kezemben várom a srácokat, hogy indulhassunk haza, mert lejárt a munkaidő. Megállok az egyik kórterem előtt, N. L látom összepakolta a cuccát, várja a családot*
Én: csak jó egészséget szeretnék kívánni. Mikor jönnek Önért?
- tegeződjünk, csak kb 25 év van köztünk. Köszi, szerintem 1 óra és jönnek. El nem tudod hinni, hogy mennyire várom, hogy a saját ágyamban aludjak
Én: gondolom, azért itt se rossz a társaság, de jóból is megárt a sok
- hát igen. Neked vége?
Én: igen, végre, majd holnap folyt.köv, szóval neked minden jót, és itt többet ne találkozzunk.
- várj..
*megállok* igen?
- csak annyit akarok mondani, hogy köszönöm azt a sok kedves mosolyt, rengeteget jelentett. Ti amúgy nagyon jó emberek vagytok, és tudom, hogy ez a munkátok, de rohadt jól csináljátok. Tudom, hogy szar a magyar egészségügy, de ti biztos a kivétel vagytok.
Néha
Ezek jobban tudnak motiválni bárminél:))













