#patrick schumacher

[zoeekar]

Not me losing it over both one of the writers and the voice actor for king shark noticing my drawing! 🤯🤯🤯

[perikali]

You just gotta give it to the Chinese! Man do they know how to complete projects or what? Yeah they were planning this for a while but things only started in 2014 and in 5 years they have completed this strikingly brilliant airport.

The structural span is around 100 m so they can reconfigure the space depending upon the future requirements. Just imagine that! The total built up space is more than 700,000 sqm excluding the 80,000 sqm ground transportation centre. There are 79 gates and the time required to get to any of these is hardly anything. The design is just brilliant. The Airport also generates 10 MW through PV cells and also centralised heating with waste heat recovery is supported by a composite ground-source heat pump system incorporating a concentrated energy supply area of nearly 2.5 million m2. Not to mention the extensive wetland system around the Airport. There are just so many features that have been incorporated into this project.

Have a look at the airport in detail. It will be worth your time. Another feather in the cap for the late Mrs. Zaha Hadid and Patrick Schumacher.

Harihara

PERIKALI

www.perikali.com

[korkep-blog]

A nappali hiánya depresszióssá tehet

Az, hogy a nappali mára luxussá nőtte ki magát nagyrészt a költséghatékonyságnak köszönhető

Az amerikai konyhák, a stúdiólakások és egyterű galériás megoldások korában egyre inkább fölösleges és múlt századi helyiségnek tűnik a nappali. A fiatalok számára első a költséghatékonyság, abba pedig nem gyakran fér bele plusz egy helyiség fenntartása. Sokan azonban bele se gondolnak, hogy komoly lelki problémákat, szorongást és depressziót is okozhat a nappali hiánya. 

  A nappali luxus

  – vallják ma egyre többen, akik kerestek már a nagyvárosokban albérletet vagy lakást. A 18-35 évesek körében megváltoztak a prioritások és a szokások: mivel a gyerekvállalás egyre későbbre tolódik, a közös ingatlan vásárlása sem igazán jellemző erre a korcsoportra. Míg a baby boom generáció (1940-60-ig születettek) átlagosan 30 éves korukra engedhették meg maguknak a saját ingatlant, ez a határ kitolódott.

  A fiatalok először jellemzően karriert akarnak építeni, viszont 20-30 éves korukra már illik kirepülni a családi fészekből. A legtöbben így albérletbe költöznek, ám az emelkedő ingatlanpiaci árak miatt egy átlagkeresetű pályakezdőnek nem lehetnek túlzottan elrugaszkodott vágyálmai. Az, hogy a nappali mára luxussá nőtte ki magát nagyrészt a költséghatékonyságnak köszönhető, ráadásul az emberek sokszor azzal nyugtatják magukat: úgyis csak aludni járok haza, elég nekem egy szoba ággyal.

  fotó: REUTERS/Tyrone Siu

  Ma már az egyszobás garzonlakások is kifejezetten drágák, ráadásul az építészeti megoldások is kezdenek a megváltozott szokásokhoz alkalmazkodni: egyre több a jóformán egyetlen térből álló lakás, ahol sokszor az amerikai konyhás nappali egyben a hálószoba is, esetleg egy galériával leválasztott hálófülke van a szobában.

  A költséghatékonyság miatt kézenfekvő megoldás az is, hogy többen költöznek össze egy lakásba – mivel sokszor idegenekről van szó, ezért ott is fontos a lakás elrendezésében, hogy különnyíló kuckója legyen az illetőnek. Szerencsés esetben ápol olyan viszonyt a lakótársakkal, hogy – ha van – közösségi tér, nappaliként használják, azonban sok esetben az ilyen lakásokban egy folyosóról nyílik több szoba, és egy fárasztó munkanap után mindenki elvonul a saját kis szobájába.

  Az építészeket is aggasztja a jelenség

  A jelenség valódi, a tavalyelőtt elhunyt világhírű építész, Zara Hadid cégének feje, Patrik Schumacher vezető építész is felhívta a problémára a figyelmet nemrég megjelent tanulmányában: az Y generáció (1980-20 között születettek) munkával túlzsúfolt életvitele egyáltalán nem igényli a nappali helyiségét, ha egy hotelszoba-jellegű hely is bőven elegendő.

  Kitér arra is, hogy Európában Nagy-Britannia küzd a leginkább ezzel a problémával: itt vannak a kontinens legkisebb méretű lakásai. Éppen ezért már törvényileg is szabályozva vannak a lakások méretei: 38 négyzetméter alatt nem lehet lakást tervezni, ezzel is elkerülik hogy minél több lélekölő, lyukméretű ingatlan épüljön. A szélsőséges negatív példáért elég megnézni, mi folyik Kínában: a hongkongi szegénynegyedekben több tízezren laknak ún. koporsólakásokban, amit nagyjából úgy kell elképzelni, ahogy hangzik: a “lakás” méreteit négyzetcentiméterben adják meg, és az egész élettér akkora, mint egy szekrény nagyobb polca.

  Az agyunk is összezavarodik

  Ha kevés a rendelkezésünkre álló hely, akkor a különböző tevékenységeink helyszínei is összemosódnak. Az amerikai alváskutató intézet, a The National Sleep Foundation hosszú évek kutatási eredményeire támaszkodva óva int mindenkit attól, hogy az ágyában fekve dolgozzon. Ez ugyanis egyszerre teheti tönkre az alvásciklusunkat és a koncentrációkészségünket is. Az pedig egyenes úton ágyazhat meg a szorongásnak és a depressziónak.

  fotó: Millennial Influx

  Ilyenkor ugyanis az agy asszociációkat hoz létre a tevékenységekkel kapcsolatban: az egyértelmű, hogy ha befekszünk este az ágyba, elálmosodunk, agyunk ugyanis tudja, hogy a pihenés következik. Ha viszont az ágyban dolgozunk, akkor az agynak épphogy aktivizálnia kéne magát. Mivel összezavarodik a pihenés és a munka között, mindkettőre negatívan hathat ki: alvászavart és koncentrációhiányt okozhat. Nagyon fontos tehát, hogy a dolgozó közegünk elkülönüljön az ágytól – sőt, ha lehet a hálószobától is.

  Szociális életünkre is kihat

  A közös háztartásban élő idegenekben növelheti a magányt a közösségi tér és a nappali hiánya: aki nem feltétlenül szociális alkat, az még inkább bezárkózik a saját kis szobájába. Ráadásul az ilyen közös lakások általában abban is korlátozzák az embert, hogy áthívják párjukat, barátaikat, kollégáikat. A minilakások és az egyterű lakások szintén hasonló okok miatt nem a legszerencsésebbek ebből a szempontból: nincsen közösségi tér – márpedig a nappali pont erre van kitalálva – hanem mondjuk kanapé híján saját ágyára kell leültetni a vendégeket. Sokakat ez fog vissza attól, hogy a saját otthonában szervezzen közösségi eseményeket.

  fotó: Benny Liam

  Az Y generáció ráadásul sokkal inkább hajlamos a depresszióra

  Az Y generáció köreire ráadásul nagymértékben jellemző valamely lelki betegség megléte. Ennek két oka is van: az egyik, hogy ennek a korcsoportnak jellemzően a baby boom-generációból kerültek ki a szüleik, akik a gazdasági fellendülés miatt a kemény munka kifizetődő lett, gyermekeiket pedig arra biztatták, hogy bármi lehet belőlük. A valóság mást mutat: megszámlálhatatlanul sok a középiskola vagy egyetem után kallódó, helyét nem találó pályakezdő, akiknek már jóval nehezebb dolguk van mint a szüleiknek, ám a kudarc miatt saját magukat kezdik hibáztatni.

  A másik fontos oka a közösségi média káros hatásaiban keresendő: mivel ezeken a platformokon mindenki a kedvező arcát mutatja, sok fiatalnak lehet az az érzése, hogy kevésbé sikeres és le van maradva kortársaihoz képest. Ezek mind-mind frusztrálhatnak egy fiatalt, ezért is magas a depressziósok száma ebben a korcsoportban. Erre pedig mind ráerősíthet az, ha az illető nem érzi magát komfortosan ott, ahol ez magától értetődő lenne: otthon.

  Polák Zsóka

  Fotók: Benny Liam, Pinterest, The Atlantic, Millennial Influx,

[architectswavinghands]

[bigroundtable]

When you just give space to the requirements in a pragmatic way, the resultant morphology would come to look like the collage or garbage spill of the postmodern city.

Patrik Schumacher, I am trying to imagine a radical free-market urbanism, Log 28

[bigroundtable]

...in postmodernist collage, you just parcel out these sites and let everybody do whatever they like. The result of this would be an absence of identity ... what you generate is something akin to a garbage spill. In each garbage can there are very different things...

Patrik Schumacher, I am trying to imagine a radical free-market urbanism, Log 28

[tinoschaedler]

Zaha Hadid Architects, Installation for Venice Biennale 2012