Előre is szorrika, de ez egy hosszabb poszt lesz mivel személyes élményem és érintettségem kapcsolódik a bélyeg tartalmához. Lesznek a végén képek is!
Szóval ez egy 1995-ös svéd bélyeg, mely egy kéttagú sorozat tagja ami Tycho Brahének állít emléket. Ki is volt ő? Egy dán csillagász, korának egyik legjelentősebbje Európában. Hogyhogy mégis egy svéd bélyegsorozat állít emléket neki? Minden kiderül majd! Előbb azonban nézzük kicsit magát a bélyeget. A négyzet alakú bélyeg a svéd bélyegekre jellemzően, nem minden oldalán perforált, csak a két szélén. A bélyeg a Brahe által épített híres hat méter átmérőjú kvadráns egyikét ábrázolja, melyekről később még lesz szó. Van ám egy párja is, ami zöld, öt koronás, és egész Urani(en)borg sematikus rajzát ábrázolja, nyugi arról is lesz szó, de most még 'szeretnék misztikus maradni.'
Mindkét bélyegből 5,5-5,5 millió készült, de az enyém, a 6 koronás kicsit értékesebb, 2-300 forintért mennek, a postatiszták 500-600ért inkább. Zöld társa már 100 forinttól beszerezhető.
No nézzük akkor az öreg Tychót! Ahogy az elején írtam Dániában született, 1546-ban, egy nemesi családba, így hát lényegében mindig megtehette amit csak akart, jómódúságuk végett. Először jogásznak íratkozott be a koppenhágai egyetemre (14 évesen!), de egy részleges napfogyatkozás hamar a csillagászat felé fordította. Másfél évig ezt tanulja, majd Lipcsébe távozik ahol a jogot folytatja, de közben minden pénzét és idejét csillagászati eszközökre és írásokra költi, és éjszaka gondosan megfigyel.
Eleinte horoszkópokban utazik, megjósolja I.Szulejmán halálát, a probléma, hogy ekkor a szultán már hetek óta halott, amit egyébként Tycho nem tudott. Ennek ellenére egyik kedves unokatestvére nem rest rommá oltani, és nyilvánosan gúnyolni ezért minden adandó alkalommal, melyet Tycho nem tűr soká, és rokonát párbajra hívja, olyan igazira! Parsberg (a kuzin), az összecsapás során, jelentős darabot vág le hősünk orrából. A szégyen palástolására, hátralevő életében műorrot visel, melyet ezüst, arany és réz különleges ötvözetéből alkotnak meg, és teljesen élethű hatást kelt.
Német egyetemeken tanulja ki teljesen a csillagászatot végül, és Augsburgban is állítja fel első óriási hatméteres műszerét (HIHI), egy kvadránst. 1570-ben aztán visszatér Dániába édesapja betegsége miatt, az év végén pedig a helsinborgi várból kezdi meg észleléseit (ez ma már Svédország, nem keverendő az Øresund szemközti oldalán fekvő Helsingørrel, melynek várában a Hamlet játszódik). 1572-ben innen figyel meg egy fellángoló szupernovát, melyről publikációt ír, ez teszi híressé és ismertté. Innen komolyan beindul a karrier, II. Frigyes dán király meghívja a Koppenhágai Egyetemre, mitöbb 1575-ben nekiajándékozza a Dánia és Svédország közt az Øresundon fekvő Hven (1658 óta svéd terület, Ven néven) szigetét. Itt építi fel a kor legmodernebb csillagvizsgálóit, Uraniborgot és Stjerneborgot. A távcsövek előtti csillagászat legpontosabb mérései innen származnak, többek közt a bélyegen látható óriási kvadránsokkal. Minden mérőeszközből négyet tartottak, és minden mérést párhuzamosan négy csillagász végzett (a négy égtájról), így a mérési hibákat a korábbiak töredékeire sikerült csökkenteni. Csak néhány kisebb-nagyobb felfedezése: másodperc pontossággal kiszámította a csillagászati év hosszát, felfedezta a Hold pályájának egyenetlenségeit, bebizonyította hogy az üstökösök nem légköri jelenségek.
Világképe átmeneti volt, ugyan elfogadta hogy a bolygók a Nap körül keringenek, a Földet azonban nem tekintette bolygónak, hanem az univerzum stabil középpontjának, mivel nem tudta másképp magyarázni, hogy miért esik minden tárgy a Föld középpontja felé. 1588-ban nagy támogatója, Frigyes király halálra issza magát egy több napos buliban (tényleg!), utódja IV. Keresztély, fokozatosan csökkentette költségvetési támogatását. 1597-re anyagilag teljesen ellehetetlenül őmaga és a sziget is, ezért elfogadja II.Rudolf német-római császár meghívását, aki engedélyezte neki, hogy egy Prágától északkeletre fekvő kastélyban csillagvizsgálót rendezzen be. Az átalakítás és az eszközök odaszállítása Dániából azonban több évig húzódik, szóval nagy felfedezések itt már nem születnek, viszont itt fogadja asszisztensének magát Johannes Keplert, egyűttműködésük azonban nem zökkenőmentes, és nem is túl hosszú mivel Tycho meghal 1601-ben. Egy ilyen ember persze meghalni sem tud csak úgy simán: október 13-án megbetegedett, és tíz napig haldoklott és félrebeszélt, zavarodott állapotban volt. 24-én azonban hirtelen kitisztult az elméje, és minden kutatását, és adatát Keplerre ruházza, illetve megbízza futó munkái befejezésével. Így tehát utolsó napján megannyi nézeteltérésük ellenére Tycho elismerte, hogy az általa ismert legjobb matematikus maga Kepler volt, aki hagyatéka alapján alkotta meg a bolygómozgás három törvényét és lett világhírű csillagász. És hát azt a bajuszt tessék nézni:
És akkor most jön a kis personal addition: én jártam Ven szigetén, életem egyik legszebb helye volt ahol megfordultam. Ahogy fentebb írtam jó pár 100 éve már svéd terület, az Øresund közepén, 4,5 kilométerre a svéd, 8-ra a dán partoktól. Közigazgatásilag Landskrona városához tartozik, innen megy a komp is, kb. szűk félóra alatt teszi meg a 7 kilométert. A Brahe sztori után jó 60 évvel az első északi háború végén, a roskildei béke juttatta Svédországnak a földdarabot. 1716-ban a nagy északi háború részeként, a szigetet orosz csapatok szállták meg, akik lerombolták Brahe csillagvizsgálójának maradványait :(
A szigeten, mikor én jártam ott 2021-ben 356-an laktak, akik négy település közt, és néhány kisebb farmjellegű házcsoport között oszlanak meg. A legnagyobb falu Tuna, a sziget közepén, itt él az emberek kétharmada, ezenkívül a sziget eltérő odalain a partokon található Bäckvicken, ahol a kompállomás, így a szárazfölddel való kapcsolat található, Norreborg, és Kyrkbacken. A szigeten jár egy cuki zöld busz mint tömegközlekedés körben a települések közt a főbb utakon, a lakosoknak autóik is van egy pár, de nem minden út járható kocsival. A kompkikötővel szembeni domb tetején van egy GIGANTIKUS bringakölcsönző a látogatóknak, vannak tandemek, bringával a legjobb bejárni a szigetet, vagy ha van egy egész nap, akár gyalog is lehet. Gyönyörű a természet, van egy 13. századi templom ahol szoktak esküvőzni, és a tengerre néz, illetve persze van egy Tycho Brahe múzeum is. A két komp mely összeköti a szigetet a parttal az Uranienborg és Stjerneborg nevet viseli, de feljebb a Helsingborgot és Helsingørt összekötő kicsit nagyobb kompok egyikét is magáról Tycho Brahéről nevezték el. Last fun fact, a sziget szakóca alakú:
És akkor néhány saját kép meg videó:
Az egy nyúl bizony.