Accepting our lowest
Predestinates embracing our best

shark vs the universe
I'd rather be in outer space 🛸

ellievsbear
hello vonnie
Game of Thrones Daily
Lint Roller? I Barely Know Her
let's talk about Bridgerton tea, my ask is open
Fai_Ryy

@theartofmadeline

Game Changer & Make Some Noise

bliss lane
taylor price

titsay
Show & Tell
Today's Document

Jimmy Eat World
Cookie Run:Kingdom Official!
noise dept.
The Bright Sessions
Phantogram Three
seen from Mexico
seen from United States

seen from United Kingdom
seen from Bangladesh
seen from Bangladesh

seen from France
seen from United States
seen from Türkiye
seen from Brazil
seen from Indonesia
seen from United States
seen from Japan

seen from India

seen from Philippines
seen from Bangladesh
seen from Philippines
seen from Türkiye
seen from Indonesia

seen from Singapore
seen from United States
@tancolniazelettel
Accepting our lowest
Predestinates embracing our best
Elmélkedés
Az irreális elvárásaim rabja vagyok.
A keretek be is tudnak zárni
És
Fel is tudnak szabadítani.
Nem lehetnek a keretek rugalmasak,
Akár egy bambuszhajtás?
Mert ha megkövesedik-
Nem tud majd benne mozogni a kép;
És akkor kérdem én:
Hol marad a tánc?!
Can't we just celebrate ourselves
Without having pity
That we weren't always did our best?
A fenébe a halogatással!
Az írás az én mentsváram,
Amikor az érzéseim az egekben,
A tudatom a seggemben,
És kell az ön-reflexió...
Túl. Sok. Minden.
Foglalkoztat engem.
Amik közül egyik sem lényeges.
Csak dolog van,
Az most nem gondolkodás-téma,
Csak neki kell kezdeni,
Aztán hajrá, na!
A halogatás ássa meg a síromat,
Szóval jól fülön kell csípni,
A fülemtől elrángatni,
És csak csinálni mindent,
Ami még hátra van...;)
Vizes
Szörfözök a hullámokon
Miket az élet vize kavar:
Nem érdekel, merre visznek
Vagy hogy mikor kötök ki,
A lényeg, hogy suhanok-lovagolok
A hátukon
Bele a végtelenbe,
A saját táncomat járva,
És csak élvezem,
Hogy vizes leszek,
Miközben suhanok.🥰
Táncra hív az élet
Ma egy pillangó szállt reám,
Úgy örvendtem, hogy itt a megváltás,
Táncra hív az élet
Egy új úton
Egy új ritmusban,
Ne habozzak elindulni,
Mert aki marad,
Ő kővé válik
és
Meggyökerezik a múltban...
Túl-pörgenttyűzés a félelmeken
Túlpörgenttyűzés a félelmeken
Az agyam ilyen önvédő mechanizmus,
Aki gyakran azt hiszi,
Hogy meg kell védenie engem az élettől,
És ezért engem kezd el felemészteni,
Elpusztìtani,
Hogy a kétségeivel és a félelmeivel megöljön
Minden reményt és jót bennem,
Egy szóval
Az életet,
Mert ha megvéd tőle,
Akkor el is lök,
Én még egy békás, brekegő mocsár
Szélén landolok,
Ahol ugyanúgy vágyom az életre...
Király vagyok!
Az önmagamba vetett hit a legnagyobb fegyverem.
Nem ismer határokat,
Nem ismer lehetetlent,
Sem kétséget abban,
Hogy meg tudom váltani a világot,
És még a hajam is jól áll közben...
Azt mondom: Hogy itt vagyok! És milyen király is vagyok!
Szívsúly
A saját kètségeim zárnak börtönbe,
És a félelem,
Ami a börtönömet építette.
Ha elvesztek valamit,
Az nem az én hibám,
Csak az univerzum rábólint,
Hogy már nem passzol hozzám,
Szóval csak felszabadít
A súlyok alól,
Amit eddig a szívemen cipeltem.
Fényes polaroid
Az hogy ki vagyok, változik
Ahogy az is, amit magamról gondolok.
Mindennek van árny-és fényes oldala,
Csak meg kell találni-
Ha egy fényes polaroid vagyok,
Mindig változom,
Mindig új és új oldalaimat fedezem fel,
Lehet azokat is,
Amik nem tetszenek.
Mert kíváncsi vagyok,
És vad,
Nem lehet megszelidíteni,
Még ha ezer ember akarná is,
Aki a ködbe is szeret menni,
Hogy ott is megtalálja a ragyogását.
Paradox módban
A fejemben minden kiszámítható.
Én is.
Meg
Az élet is.
A fejem nem ismer engem
És
Az életet sem.
Paradoxon
A fejemben tökéletes vagyok.
A fejem nem ismer engem.
Vad gördeszkázás
Kiírom magamból a szart,
Hogy újra gördeszkázhassak,
És az aszfaltot csapassam,
A seggem most szikrázik rajta,
Le se ér a lábam,
Nekem csak az a fontos,
Hogy fájjon,hogy érezzem,
Ahogy seggbe basz az aszfalt,
Érezzem a fájdalmat,
Hogy emlékezzek rá,
Mikor elmúlik,
Mikor elengedem,
Hogy jó is volt,
De nem is volt,
És igazából én is voltam,
Amikor magamról sem tudtam,
Hogy egyáltalán létezem...
Fair-play
Bassza meg az élet magát,
Amiért nem kivételez velem,
És annyira fair-en játszik,
És tisztel engem,
Hogy még ha én kibaszok magammal,
Akkor ő is kibasz velem...
Nyári depresszió
Geci rossz az,hogy a legtöbbet várom el magamtól, és tudom,hogy nem sikerült valami, már elcsesztem, és nem tudom vissza csinálni, és ez miatt azt hiszem az egész életemet elcsesztem, az egész életem szar, magamat is elcsesztem és én is nagyon, kurvára szar ember vagyok...