etimológus

Honnan ered?

[etimologus]

Új hobbim a repülőgép fotózás. Akit érdekel, látogassa meg és kövesse az instagram.com/sierrazulualfa oldalt!

[etimologus]

sikátor

‘igen szűk kis utca, köz’.

A sikátor szó régi és tájnyelvi jelentései (‘dűlőút, erdővágás’) alapján feltehető, hogy a latin secator (‘vágó, metsző’) feltehető középkori latin sicator alakjából ered, a secare, secatum (‘vág’) származékából.

[etimologus]

homok

‘parányi szemcsékből álló sárgás színű kőzetmálladék, ebből álló talaj’.

Homok szavunk ótörök eredetű. Forrása egyaránt lehet a csagatáj, kirgiz kumak, vagy a jakut kumah (‘homok’). Olyan régi átvétel, hogy a szó eleje még részt vett a finnugor szavakra jellemző k -» h változásban (mint hab, hal, ház stb.).

[etimologus]

vitorla

‘árbocon kifeszített vászon, amely a szél erejét kihasználva vízi jármű mozgását segíti elő’.

A vitorla déli szláv eredetű szó, forrása a bolgár, szlovén vetrilo (‘vitorla, ventilátor’) szó, amely a vetr (‘szél’) származéka. A magyar szóban hangáthelyezés és hangrendi illeszkedés következett be (vetrilo - veterlo - vitorla).

[etimologus]

polip

‘nyolckarú, puhatestű tengeri ragadozó’.

A magyar polip a latin polypus német Polyp származékának átvétele. Forrásuk a görög polüpusz, amelynek jelentése ‘soklábú’ a polü (‘sok’) és pusz (‘láb’) elemekből.

[etimologus]

bungaló

‘kis faház, nyárilak, hétvégi ház’

Nemzetközi szó az angol bungalow nyomán, amely ‘szellős, verandás, zsúptetős indiai ház’ jelentésben terjedt el. Forrása a bengáli bangalah, azaz ‘bengáli’.

[etimologus]

sodó

‘sült tésztához tálalt édes mártás’

A francia chaudeau átvétele az eredetinek megfelelő kiejtés szerint, német közvetítéssel. A francia szó a chaud (‘meleg’) származéka, forrása a latin calidus (‘meleg’) caldus alakváltozata a calere (‘meleg, hevül’) nyomán.

[etimologus]

média

‘tömegközlési eszköz(ök), nyomtatott vagy elektronikus sajtó’

A média az angol medium (‘közeg, kifejezőeszköz’) latinos mediatöbbesének “balkezes” átvétele a mass media (‘tömegközlési eszközök’) kifejezésből, amely helyesen médiumok volna. A magyarban a media nem érződik többes számúnak, így óhatatlanul létrejött a hibás médiák-forma a tömegközlési eszközök összességére értve. Ez olyan, mintha fórumokhelyett fórákat mondanánk. Végső forrása a latin medium (‘közép, nyilvánosság’), amely az újkori latinságban részint ‘közvetítő’, részint ‘környezet, közeg’ jelentést nyert.

[etimologus]

kampány

‘adott célra irányuló, rövid ideig tartó intenzív tevékenység’

Nemzetközi szó a francia campagne (‘síkság, katonai táborozás, hadjárat’) alapján. A magyar kampány a francia szó kiejtés szerinti megfelelője, feltehető német közvetítéssel.

[etimologus]

Fanta

‘narancsos ízű, szénsavas üdítőital’.

A II. világháború idején a Coca Cola németországi leányvállalata, a Coca Cola GmbH a szövetséges erők blokádja miatt nem jutott az ital előállításához szükséges sziruphoz. Hogy piaci pozícióját megőrizze, a társaság új, narancsos ízű italt fejlesztett ki a háború alatt is beszerezhető alapanyagokból - többek között ipari melléktermékekből, például almarostból és savóból. Max Keith, a cég vezetője alkalmazottjaitól azt kérte, hogy a névadás során erőltessék meg képzelőerejüket, és álljanak elő egy egyedi, új névvel. Joe Knipp, az egyik alkalmazott nem gondolta túl a dolgot, és nemes egyszerűséggel a német Fantasie szót lerövidítve a Fanta márkanevet javasolta az italnak.

A fantázia nemzetközi szócsalád tagja a latin phantasia, illetve phantasticus és phantasta alapján. Ezek a görög phantaszia, phantasztikosz és phantasztész átvételei, amelyek forrása a phantadzó (‘képzetet kelt, láthatóvá tesz’) ige a phainó (‘megmutat, megjelenik’) igei tőből.

[etimologus]

spenót

‘konyhakerti paraj, leveléért termesztett főzeléknövény’.

Ebben a formájában a német Spinat bajor-osztrák spinot, spenot alakjának átvétele. Sok európai nyelvben elterjedt vándorszó, amely a perzsa aspanáhból az arab ispinah közvetítésével terjedt el (pl. angol spinach, olasz spinacio, spanyol espinaca stb.).

[etimologus]

svung

‘lendület’

Svung szavunk a német Schwung (’lendület’) átvétele azonos jelentéssel. Ez a schwingen ('leng') ige főnévi származéka. Bizalmas nyelvünk szava.

[etimologus]

szolmizáció

‘a hétfokú diatonikus hangskála tagjainak megnevezése alapján való énektanítás a kottaolvasás megkönnyítésére’.

A szolmizáció a latin solmisare, solmisatum származéka a skála két hangjának (sol, mi) kiemelésével. A rendszer Guido d’Arezzo nevéhez fűződik (11. század), a hangok neve (eredetileg ut, re, mi, fa, sol, la) egy latin nyelvű János-himnusz sorainak kezdő szótagjaiból ered: UT queant laxis / REsonare fibris / MIra gestorum / FAmuli tuorum / SOLve pollutis / LAbiis reatum (‘Hogy szolgáid könnyed hangszálakkal zenghessék tetteid, távoztasd el a vétkek szennyét ajkaikról’), a himnusz ugyanis soronként lépkedett felfelé a skála hangjain. A szi vagy ti később adódott a skálához (a la után), az ut pedig a 16. században do-ra cserélődött.

[etimologus]

csángó

‘kelet-erdélyi és moldvai magyar népcsoport tagja.’

Csángó szavunk a régi népnyelvi csáng (‘fel-alá jár, kóvályog, billeg’) ige folyamatos melléknévi igeneve, ilyen jelentésben közszóként él több nyelvjárásban. A csángók ezt a megnevezést nem mindig használják szívesen, mivel - talán mert a Kárpátokon innenről vándoroltak ki elszórt csoportokban -  bizonyára gúnynévként kapták környezetüktől.

Van olyan forrás is, amely az Erdélyben élő hétfalusi csángók elnevezését másképpen vezeti le. Eszerint ők nem a csángálás miatt kapták e nevet, hanem a sajátos vészjelzési formájukról. Tűzvész, vagy bármiféle veszedelem esetén a harangnyelvet félre verték egy egyedi ritmusban, és ezt hívták csángatásnak.

[etimologus]

sajka

‘kis csónak’.

Sajka szavunk valószínűleg olasz eredetű, bár pontos eredete tisztázatlan. Valószínűbbnek tartják, hogy a régi olasz saica (‘levantei teherhajó’) átvétele, amely nyelvünkben is ‘folyami hadihajó’ jelentéssel szerepelt a XVI. század előtt. Mivel legelső, XIV. századi adatában saytias alakban szerepel, forrása az ugyancsak régi olasz saettia (‘gyors, könnyű gálya’) is lehetett, amely a latin sagitta (‘nyíl’) folytatója, és a szó már a késő latinban felvette a ‘gyors gálya’ jelentést.

[etimologus]

galaxis

‘tejútrendszer’.

A francia galaxia (’galaxis’) szó forrása a késő latin galaxias (’Tejút’). Ez a görög galaxias kyklos (szó szerint ’tejkör’) szókapcsolatra vezethető vissza, amelyben a gala (’tej’) szó rejtőzik.

[etimologus]

batáta

‘Dél-Amerikában őshonos édesburgonya’.

A spanyol batata szó a haiti indiánok nyelvéből ered. Ez a forrása az angol potato (‘burgonya’) szónak is.