Nagyon szükségem lenne most egy lelkizésre. De olyan kiülünk valahova egész éjszaka beszélgetünk meg sétálunk miközben borozunk féle lelkizésre.
Not today Justin

❣ Chile in a Photography ❣

No title available
Today's Document

Discoholic 🪩
2025 on Tumblr: Trends That Defined the Year
The Bowery Presents
Noah Kahan
Monterey Bay Aquarium
YOU ARE THE REASON
noise dept.
KIROKAZE
Cosmic Funnies
★
The Stonewall Inn
Doug Jones
hello vonnie
I'd rather be in outer space 🛸

oozey mess
untitled
seen from Bangladesh
seen from United Arab Emirates
seen from United States

seen from United Kingdom
seen from Sweden
seen from United States
seen from Ireland

seen from United Kingdom

seen from Malaysia
seen from Germany
seen from Panama
seen from Netherlands
seen from United States
seen from Bangladesh

seen from Philippines
seen from Serbia

seen from South Korea
seen from Brazil

seen from Germany

seen from India
@horvbarnabas
Nagyon szükségem lenne most egy lelkizésre. De olyan kiülünk valahova egész éjszaka beszélgetünk meg sétálunk miközben borozunk féle lelkizésre.
Három nap alatt derült ki hogy cuccolok a lakhelyemtöl 120 kmre. És ezt mindent egy delután alatt kellet össze rendeznem magamba. Valamint össze rakni az életemet.
Elégvolt a sok sok kétségbol. A bizonytalanságbol. Mindeből. Soha soha... nem leszek többé a játékszered. Nem nem nem nem leszek többé. Élj nélkülem. Hagyj menni. Soha vissza se jövök.
Reggel napfényfürdöre nyitottam ki a szememet. Hála' istennek hamar kidob az ágy így gondolkodhattam a reggelin.
A kenyerem már nem örvendett határtalan frisseségnek, másfél nap utan, meleg szendvics lett belőle.
Hagyma karika paradicsomkarika, sajt, kolbász, hamar sütés és egy mennyei reggelit kreáltam.
Energia dúsan indultam a napnak.
Tudtam, hogy figyel. Éreztem. Kilóméterekre volt tölem.
Nem tudom arra gonol, atlagos ember nem érzi. De én nem vagyok átlagos. Más vagyok máshogy látok és érzek dolgokat mint az átlag.
Nem goldolja, pedig tudom.
Mostmár egy kicsit elegem van magamból.
Egy kicsit nagyon.
Nem érdemes az időt pocsékolni másokra, mikor észre sem vesznek. Csak akkor ha baj van.
Azt hiszi, hogy a barátja vagyok. De részemről Ő nekem a mindenem, a mosolya, a szeme csillogása az ami engem éltet. A személye amiért képes lennék az életemet is adni. De neki csak egy barát vagyok. A legjobb de csak egy barát.
Egy szó, de csak a neve látványa egy posztban. És össze tört bennem az eddig felépített védőfalam.
Egyszerűen nem tudom szavakba önteni, hogy mit érzek most.
A whole lot of you.
Azt hittem most más lesz, közben kiderült csak butított és hülyére vett. Pedig annyira jo és tökéletesnek tünt. Nem szabad többé bízni, csak az a fix ami magunk vagyunk.
Ma megbántottam egy számomra fontos embert. Annyira rossz ember vagyok hogy még azt is megbántom aki ott volt velem mikor mindenki elhagyott és cserben hagyott.
Azt mondták tavasz a szerelem évszaka. Mostanság nekem mindegy sose talál meg. "Yep i'm gonna die alon"
"Csend. Csak a csend és semmi más. Néha néha egy egy állat hangot ad ki de más nincs. Áprilisi nap forrón süt, a tornác alatt ülök és napfürdőzök. Nem akarom, hogy vége legyen e meghitt és nyugodt percnek. Tudom pár hét és pár nap múlva hatalmas nagy szenvedés lesz. Addig élvezzük. "
Van amikor jobb önmagunkat adni. És talán egy nagyobb kincset kapunk az őszinteségért.