MoonSun

[moonsungood-blog]

Flegma külső mögé rejtett, megtört belső!

[moonsungood-blog]

Mindig..

Mindig csak saját magadnak higyj. Nézz bele a tükörbe, és beszéld meg magaddal mit akarsz,hogy lenne neked jó,mivel lenne egyszerűbb a napod,az életed. Ne másra hallgass,ne befolyásoljon az,amit más mond.

Mindig csak magadnak higyj,mindig higyj önmagadban,hogy tudd a saját utad,amit saját magad által leegyszerűsíthetsz.

[moonsungood-blog]

Érdekes. Megmagyarázhatatlanul furcsán érzed magad egész nap.Nem tudod miért, és nem tudod mi ez.Rossz,vagy jó érzés egyáltalán?De fáradtságot sugárzik rád,kedvetlenséget.Nem történt semmi rossz mégis így érzed magad,lehet,hogy történni fog valami rossz?Mi történhetne, inkább bele sem gondolsz,mert azt szokták mondani,ha valami rosszat emlegetünk,valami rosszra gondolunk az meg fog történni.

[moonsungood-blog]

Mikor már olyan fáradt vagy,hogy el sem tudod képzelni mégis mi mozgatja a testedet és az agyadat,ha egyáltalán nincs energiád.

[moonsungood-blog]

Nem bírom

Már most elegem van az iskolából,pedig ez még csak a harmadik nap volt.

De az órarend,egyenesen undorító,mikor olyan korán kelsz,mint a szüleid,akik Munkába mennek,nem iskolába. Egy két hónap múlva beindul a sok stressz, és az idegeid a plafont fogják verni.De mit tehetsz ez ellen?Semmit,mert ez az élet.Majd pihensz a sirodban, míg élsz addig nem.A sok megpróbáltatás,a sok megfelelés, tönkretesz szép lassan, és akaratod ellenére,ebbe belekényszerülsz, mivel,ha jó életet akarsz magadnak, és családot alapítani,ahhoz küzdeni kell, és biztos alapot építeni. De mégis meddig bírja ezt egy ember? Meddig van ereje mindehhez?Ezt senki nem tudja. Az egész élet egy mókuskerék,mi pedig a halálunk napjáig idiótán futni fogunk benne.

[moonsungood-blog]

Már nem tudom mivan

Valamiért megutált,persze magyarázatot nem kaptál,hogy miért.Mindenhonnan letiltottátok egymást, és szörnyűek voltak azok a napok nélküle. Majd megkezdődött a suli, ő már nem jár oda. Mégis egésznap az járt a fejedben,hogy ott lesz a suli előtt mire végzel.Végeztél, kijöttél az ajtón, és ott volt. Sírni tudtál volna az örömtől,de a dühtől is egyaránt. Legszívesebben oda rohantál volna felpofozni,ordibálni vele,hogy mire jó ez neki,fel sem fogja mit okoz vele neked,majd megállni sírni és megölelve megcsókolni,leszarva,hogy ki néz,vagy hogy ez neki nem tetszik.De nem tetted meg,csak elsétáltál mellette és rá se néztél.Vajon mi történhetett?Nem tudhatod, de azért feloldottad mindenhol, hát ha egyszer ő is fel fog,de mégis mintha ez az egész már felesleges lenne.

[moonsungood-blog]

Nem bírtad megállni,hogy találj valamit,amivel kapcsolatban ráírhass.

[moonsungood-blog]

Why am I doing this to myself?

[moonsungood-blog]

Szeretnéd,ha több lenne köztetek,de az életének filmjében nem kaptál ilyen szerepet!

[moonsungood-blog]

Kibírhatatlan érzés,hogy nem érdeklődik irántad.