akinek nem inge, persze, légyszi ne vegye magára. látom ezeket az internet rejtett bugyraiban és kicsit kitudok akadni. egy önreflexió nélküli, bántalmazó embernek is szól? hol van a határ vagy mi az isten? nem értem. meg azt is megígértem, hogy istent csak szép, nyugodt helyeken teszem szóvá. mindegy, megbocsát. mostanában sokat imádkozom, többet mint fél éve. szóval látom ezeket, és nem értem. ha ezt pl az exem látja, aki egy reflektálatlan kisgyerek még mindig, simán kinézem belőle, hogy elgondolkodik és úgy van vele, hogy végülis igen, i was ináffff. de kérem a jó szép cserepes virág földes édes kis méhek szűzanyját na.
veszélyes bullshit. nem, senki soha nem elég jó. mindenki mindent hordoz na. minden 50-50. ha szülő gyerek viszonylatra nézem, akkor sem állja meg a helyét na. tanuljunk meg felelősséget vállalni magunkért, azokért a dolgokért amiket megélünk és amiket tovább adunk. mindenki a maga módján kurvára hitvány. légyszi, és ezzel semmi baj nincs. ez lehetőséget ad a fejlődésre. de ezek a pátoszi maszlagok csak a stagnálást adják, a beletörődést és elmismásolást. unom. unom na.
Elég jó?
