Örkény István: Az öregember és az autó (with English translation)
Ez a történet alkalmasint nem igaz. De nemcsak az igaz történetekre érdemes figyelni; az is érdekes, hogyan mesélnek el egy nem igaz eseményt. Aki elmesélte, öt évvel ezelőtt így mesélte volna el: Megy a balatoni országúton egy mezítlábas, toprongyos öregember. Egyszer csak elkezd integetni, mert arra jön egy nagy-nagy automobil. Az autó megáll, a sofőr kinyitja az ajtót.
- Miért integet, elvtársam? - szól ki.
- Hová tetszenek menni?
- Budapestre, elvtársam.
- Nem tetszenének magukkal vinni? - érdeklődik az öregember.
- Nincs hely az autóban, elvtársam - válaszolja a sofőr.
Becsapja az ajtót, és elrobog.
Most azonban másképpen mesélték el, miközben sütött a nap, kéken csillogott a tó, és már jobbnál jobb történeteket meséltünk el egymásnak.
Megy a balatoni országúton egy mezítlábas, toprongyos öregember. Egyszer csak arra jön egy nagy-nagy automobil. Az autó megáll, a sofőr kinyitja az ajtót.
- Budapestre megy, öreg?
- Oda - mondja az öregember.
- Hát szálljon be, öreg, elvisszük - mondja a sofőr barátságosan.
Az öregember odalép, bedugja a fejét a kocsiba, és megkérdezi:
- Rádió nincs?
Mind a két történet szép, de egyik sem igaz.
Az igazság az, hogy a mezítlábas, toprongyos öregember megy az országúton.
Jön a nagy-nagy automobil, de neki eszébe se jut, hogy integessen, és a
sofőrnek sem, hogy megálljon.
Ez a történet viszont igaz, de nem szép.
1955 - Egyperces novellák
Translation by Judith Sollosy:
The Old Man and the Great Big Automobile (One Minute Stories)
The Following story may not be true, but stories that are not true deserve our attention, too, because it’s the way stories are told that’s enlightening. Anyone telling this particular story five years ago would have told it in the following way:
An old man is walking, ragged and barefooted, along the road from Balaton. After a while he starts waving his arm, because he sees a great big automobile come along. The great big automobile stops, and the driver opens the door.
“Why are you waving, Comrade?” he asks.
“Where are you headed?” the old man inquires.
“We’re heading up to Budapest, Comrade.”
“Would you kindly take me with you?” the old man asks.
“There’s no room in the car, Comrade,” the driver says, slams the door, and steps on the gas.
Now as the sun is shining, the blue lake is sparkling and we are exchanging many good stories with each other, this story, too, comes up again, but in a new guise:
An old man is walking, ragged and barefooted, along the road from Balaton, when a great big automobile comes along. The great big automobile stops and the driver opens the door.
“Are you headed for Budapest, old man?” he asks.
“Yes,” the old man says.
“Get in, old man, we’ll take you along,” the driver says with a friendly smile.
The old man goes over, sticks his head in the window, and asks:
“Have you got a radio?”
Both stories are good, but neither story is true. The truth is that the old man, ragged and barefooted, is walking along the road when there comes a great big automobile, but it never occurs to him to wave, nor does it ever occur to the driver to stop.
This is the true story. On the other hand, it is not as good as the other two.
