part 4
Szóóval vasárnap van 10.13. és csütörtök óta nem adtam életjelet..
Na hát a pénteki napom egy kalap szar volt még finoman szólva is, mivel az előző napi moodom nem változott és egyszerűen csak úgy voltam. Nem nagyon beszéltem senkivel, nem tudtam koncentrálni órán és mindent jelentéktelennek tartottam.
Amúgy kis szerelmi update: Ugye beszéltem a crushomról és még mindig beszélgetek vele, ami hiper-szuper jól esik főleg egy ilyen nap után. Amikor nagyon tanácstalan voltam vele kapcsolatban, akkor meséltem pár embernek róla és ők azt mondták, hogy beszélgessek más fiúkkal. Akkor nem tartottam jónak ezt, de mégis megfogadtam. Igazuk lett, kicsit el tudam terelni a figyelmem róla, de még mindig úgy érzek iránta. Tegnap előtt viszont jött egy új személy és mindent összezavart. Esküszöm, hogy nem találkoztam még ilyen aranyos és cuki sráccal, mint ő... szóval most megint kis zavar van, mert ha a crushom mondaná, hogy “figyú , többet érzek, mint barátság”, akkor mindent eldobva mennék hozzá, ami szerintem valahol érthető is.
Ígértem, egy sztorit múltkor. Nah az úgy volt, hogy van egy barátom, akivel óvodás korunk óta együtt voltunk, együtt éltünk át mindent, pl egyszerre mondtuk el a másiknak, hogy melegek vagyunk és leszögeztük, hogy a másiktól semmit.Mindent megbeszéltünk stb. Nekem volt egy akkor nagyon kialakulóban lévő valamim egy fiúval, de ő nem volt szingli, de mégis adta a jeleket.. és egyszer csak szakítottak a barátjával és akkor megnyílt előttem az út. Nem tudom miért, de egyszer azt mondta, hogy nagyon aranyos vagyok stb, de mégse szeretne tőlem semmit ( itt már kb másfél éve csevegtünk). Elfogadtam és tovább léptem, amikor kb fé év a barátom, megkérdezte, hogy zavarna- e engem, ha ők ketten összejönnének. Mondtam, nem, már régen volt az ami. De igazából hazudtam és nagyon zavart, mert nekem anno azt mondta, hogy neki ez a fiú nem az esete..... na mindegy is... És azóta is együtt vannak, ami tökre szuper, mert mindenki boldog, csak maga a tudat szar nekem.. Azóta eltávolodtam tőle. Az egésznek az a tanulsága számomra, hogy akkor is igazat kellett volna mondanom, mert hiányzik a társasága.











