meg vagyok baszódva
gyerekkorom óta leírhatatlanul furcsa viszonyom van a zenével, gondolom, köze lehet hozzá, hogy egyke vagyok és a haragon és undoron kívül más alapérzelmet megélni képtelen vagyok
biztos azért is különleges a kapcsolatom a zenével, merhogy akkor úgyahogy tudok a többi érzelemmel valami viszonyba kerülni
ez persze azt hozza magával, hogy ha megindulok bulikázni, akkor ott őrültnagy megindulás van, de közben mindjárt 37 vagyok, meg hordom magamon a +30 kiló bánathájakat és he, ebben a digitvilágban, amikor mindenről készül kép, de méginkább videó, konkrétan szégyellem magamot, ahogy látom vissza a szosöl felületeken
és feloldhatatlan ellentmondás ez az egész, hogy úgyamúgy ezt hány éves korig lehet így csinálni és különbenis, milyen méltatlan, de persze, amikor megindulok, akkor meg ugye a kisfaszomat sem érdekli ez a dilemma, csak mittomén, hát furi










