Miert kene nekem masok szabalyai szerint elnem?
Ki donti el, hogy mi a helyes es a helytelen? Mi az a mérce ami mellé oda kell alljak, hogy tudjam hol tartok? Mi az amit elfogadok En sajat magammal szemben? Es! ami meg fontosabb, mi alapjan dontom el, mi az amit en magam megengedek sajat magamnak?; vallas? erkolcs? .. talan igen.
De mi alapjan dontom el erkolcsileg szamomra mi fer bele? Mi hatarozza meg az embereknel, hogy mi az amit meg megteszunk es mi az ami mar ciki, vagy gáz, vagy en nem is tudom..
Mernek-e keregetni az utcan, vagy felnek a lenezestol? Mernek-e takaritokent dolgozni, vagy tartanek attol, hogy masok mit szolnak? Mernek-e kiallni ezer ember ele, es megmutatni KI IS VAGYOK EN VALOJABAN? Vagy merek-e megtenni dolgokat amiket a tarsadalom elitel, de EN SZERETNEM megtenni oket.
Ha kivanhatnek egy dolgot, de csak is egyet, akkor azt kivannam, hogy egy olyan vilagban elhessek, ahol az emberek nem itelik el egymast, ahol mindenki a SAJAT erkolcsi merceje mellé all es nem a szomszed Iluska neni velemenyetol tart, vagy az osztalytarsaketol, kollegaketol, tanaroketol, szuloketol, baratoketol, baratnoketol vagy barkietol.
Mert ez az igazsag, hogy felunk megtenni dolgokat, mert felunk a megitelestol, vagy ami meg rosszabb, hogy bizonyos tetteink miatt elveszithetunk olyan embereket akiket szeretunk, es nem azert, mert rosszat okoztunk nekik, nemes egyszeruseggel a sajat egonk azt diktalja, hogyha valaki nem fer bele az erkolcsi kereteinkbe, azzal meg akarjuk szakitani a kapcsolatot, es szerintem ez a legnagyobb onzoseg.