Egymás szemébe néztünk, és ugyanarra gondolunk. Megkérdezte, hogy mi jár a fejemben és én nem válaszoltam, mert nem kezdeményezem. Közelebb hajolt, egy picit én is, és nagy lendülettel megcsókolt. A jobb kezével vegigsimította a nyakam és rádöltünk az asztalra. Ebben a pillanatban semmi nem számított, ketten voltunk és minden megszűnt körülöttünk. A csókja, az érintése a combomon, ahogy végig húzza a kezét a gerincemen és a derekamon, elfeledtet minden problémát. Teljesen elvesztem a mosolyában és a csókjában. Ő még nem tudja, de máris az övé vagyok.















