#füge

[miistii]

jobb rosszabb fotók virágokról, szomjas darázsról éhes méhről, fűszernövény spirálról és a kreatív kiskutyáról.

[tomtomtomaaa]

Ismerkedés élőben, tapasztalatok

Tegnap este elmentem egy barátnőmmel a Füge udvarba, mert Halloween buli volt. Egy elvárásom volt: érezzem jól magam és ha jön valaki, aki tetszik és én is neki, akkor majd meglátjuk, hogy alakul az este.

Tapasztalataim:

Az indiai férfiak akcentusa érthetetlen, de nagyon szeretnek közös fotót készíteni. Egyébként kedvesek, körbe-körbe táncikálnak, de ha nem veszel fel kontaktot, békén hagynak.

Rengeteg férfi bámul meg, majd próbál közelíteni, de mivel barátnővel vagy/vagyok, ezért maximum oda oldalaznak, de nem kérdezik meg, hogy táncolunk-e. De ki az, aki nőként egyedül mer bulizni menni? Akkor leszólítanának?

Egyszer szólított le minket két férfi, aki megkérdezte, hogy tudjuk-e, hogy lehet-e itt billiárdozni. Mondtuk, hogy igen, láttuk a billiárd asztalokat. És játszottunk már? Mondtuk, hogy nem. Majd még 5 másodpercig néztek minket és elmentek. Nem is értettem.

Az olaszoknak régen is és most is teszettem, tetszek. Az este végére egy olasz fiú szólított le. Végre éreztem egy kis pezsgést, amikor a tekintetünk újra és újra egymásra talált, majd az este úgy alakult, hogy pont egyszerre hagytuk el a helyszínt. És ahogy visszanéztem, ő is, majd ismét, majd megint, majd ismét, majd megint, elváltak útjaink, de mielőtt elvesztünk volna a tömegben, utánam jött és megkérdezte, hogy elkérheti-e a kontaktom.

Az este további részre maradjon titok, nem egészen úgy alakult, ahogy leányálmaimban elképzeltem, de a tanulság az, hogy a való életben sokkal több vonzó, érdekes, szimpatikus férfit látok, mint a dating appokon. Ezért szeretném bátorítani a férfiakat, hogy nyugodtan jöjjenek oda élőben is - mármint ne csak hozzám:D Szerintem tényleg kezd leáldozni ezeknek az appoknak, annyira nagyon üresek.

Ugye?

Ugye.

Egyébként nagyon jól éreztem magam, sokat táncoltam, imádtam az embereket, a hangulatot, a jelmezeket, nem bántam meg, hogy ezerév után ismét a parkettra léptem:D

[mirabellomonferrato]

A kert

Bét szabadon engedtem, csináljuk azt amihez neki éppen kedve van, mert azt tudja örömmel és teljes erőbedobással csinálni. Nincs tervezett haladás és mellékesnek tűnő dolgokba teszünk mérhetetlen energiát, de erre is van magyarázat: valamihez hozzányúlsz leomlik mögötte minden, azt is meg kell csinálni meg ami hozzá kapcsolódik azt is, stb, stb. Igyekszem a keze alá dolgozni, nem csak nézni bambán meg keresni valami megoldandót ott ahol dolgozik, hogy hasznosan tudjak segíteni. Ott kezdődött, hogy nem záródik a kertkapu, mert a kerítésfalon átnőtt fügefa összes ága, gyökere karöltve a vadszőlő hasonló gyökereivel, széttúrták a falat, kimozdították az oszlopot, ami a kaput tartotta. Plusz a ficakot annak idején sittel töltötték fel, amit keresztül kasul nőtt a két növény. Azt hiszem péntek volt a legnagyobb küzdelem, szombat reggel Bé azzal jött be hozzám, hogy szerinte, bár nem emlékszik, de előző este rettenetesen bebasztunk, összevesztünk az olaszokkal, és minket nagyon megvertek. Neki minden része fáj és alig bír mozogni. :D Mondtam, hogy biztos igaza van, mert a jobbkezemben érzem, hogy nagyokat üthettem :D (amúgy egy hete fájdalomcsillapítón élek, a szokásos ínhüvelygyulladás alagútszindróma. Mit csináljak? Ne dolgozzak?) Azon is nevettem, hogy mások amikor edzenek, akkor van lábnap, meg kar meg mittudomén. Nekünk minden van minden nap. Ha kifáradok az ásásban (ásás, hajolgatás a kövekért, gyökerek kitépése, tönkök kifordítása), akkor hordok egy kis sittet. Amúgy, a vadszőlő ellen komoly hadjáratot indítottam. Kb 50 cm mélységben kiástam az összes gyökeret, kiszedtem az összes tönköt, kiástam a kerítésnél a palát ami mögé benőtt és kétujjnyi gyökerekből szövevényt növesztett, újraraktam a palát. Az utolsó tönknél egész megsajnáltam szegényt, mert tényleg kérlelhetetlen pusztítást végeztem. Na meg ő is. Nem lett szebb a kert, sehogyem állunk, de irdatlan mennyiségű követ meg földet mozdítottunk meg. Aki azt mondja, hogy egy láncfűrész mindent megoldana, az pukkadjon meg, az volt az egyik amit otthon hagytunk, azzal, hogy ugyan, mi szükség van rá egy felújításnál... Közben becsöngetett a szomszéd, és sok kedvesség mellett elmondta, hogy ha kiszedjük a falból a gyökereket, akkor leomlik a fal, és az nekünk sokba fog kerülni. Valószínűleg érzékelte a hangsúlyomból, ahogy Bének válaszoltam, hogy fel vagyok háborodva, hiszen a mi kapunkat tönkretette a fa, az is az én bajom, költségem, mondta, hogy legyünk békés, jó szomszédok. Legyünk. Bével megbeszéltük, hogy akkor fogjuk leflexelni azt ami útban van, amikor a pasi testvére, a morgós néni, elmegy otthonról. :D

Ilyenekkel megy el az idő, hogy elmegyünk új zsanért venni a kapura. de mivel Bé a következő lépést még nem látja, így lehet, hogy még aznap kétszer el kell menni a Selfbe. És félreértés ne essék, Bé nagyon okos, csak folyamatosan olyan problémák lépnek fel, amivel még nem találkoztunk és amiről nem gondoltuk, hogy probléma lesz.

Pl vettünk betont. Az egyik amibe vizet kell tenni, kisjavításokhoz, kisdoboz. Az olyan gyorsan kötött, hogy kb semmit sem lehetett vele csinálni. Néztünk kettőt és már megkötött. Aztán készbeton zsákban, nedves, 25 kilós. Az meg nem kötött. Hát, nem is tudott szegény, mert a cement a zsákban egy külön zacskóban volt ami nem volt ráírva a használati utasításba. Szerencsére csak egy ötkilónyi salakot kellett felszedni és kidobni. De addig vagy hatszor olvastuk el és fordítottuk le különféle nyelvekről a használati utasítást. A 25 kilósat meg nem könnyű kisebb adagokban kezelni. De most éppen szépen köt, időnként megnézzük és örömködünk.

Innen indult a dolog:

Itt a haladás:

A kert, a fal, a fügefa, a rengeteg tégla és törmelék amit kitermeltünk, a dombnyi gyökérés tönk, amit én termeltem ki, és a 4 zsáknyi idei zöldhulladék, amit még az ásás előtt kiszedtem. Egyszer ebből gyönyörű kiskert lesz, még ha most még hihetetlennek tűnik is. A kerítésoszlopot Bé újrarakja, ésa ésa. Amúgy bevallottan autistagyanús, mert az egész úgy kezdődött, hogy a szépen felújított postaládát nem akarja visszacsavarozni arra a szar falra, amin a nem becsukható kapu is ott lifeg. Nem tudom, hogy ez a fajta rendezettségre törekvés ez valóban autizmusgyanúra ad-e okot, mindenesetre nagyon fekszik nekem.

Persze, kellett ültetnem pár kukacvirágot. Ha útban lesznek, majd odébbrakom őket. :) :) :)

Sosem gondoltam volna, hogy ezt öröm csinálni. De az, mert valahogy ez egy belátható méretű küzdelem. És a napi megszakadás után, koraeste tök jó ott molyolni dolgokkal.

[newlifeprojects]

az idei termés is bőséges lett, hurrá...

[petitepinard]

[veletlenulmitmondtam]

Erre nem is számítottam

[littlegoldfinchh]

she looks so gentle here

[davidmondja]

Figyelem!

Nyugalom megzavarására alkalmas

Füge kontent!

Egyrészt tök jó hogy ekkora a hozam, másfelől viszont aggasztó, hogy utáljuk a fügét 😁