Maga szerint most fogom teleszarni a gatyám?
Y.: Jó napot kívánok Braun úr. Y, vagyok. Tudja, az N. Kft. (nagyon fontosnak hangzó) asszisztense.
Én (sztoikusan): Igen?
Y. (kedveskedve): Hát… nem keresett a héten...
Én: Hát, nem bizony.
Y. (kioszt): De…. de… Braun úr, mi nem várhatunk tovább!
Én: Hát, akkor ne várjanak tovább!
Y. (fenyeget): Jó, Braun úr, de akkor nincs más: meg kell tennünk a megfelelő jogi intézkedéseket!
Én (helyeslem): Jó, kedves Y., akkor, ha nincs más, tegyék meg a megfelelő jogi intézkedéseket!
Y. (fokozza): Nézze Braun úr… maga nem tudja, hogy ez mit jelent. Tudja, hogy akkor még akár a bíróság elé is kerülhet az ügy? Tudja ezt? Most komolyan, ezt akarja?
Én (higgadtan): ezt.
Y. (nem érti meg): de… de Braun úr, nézze, ezt nem akarhatja, ez…
Én (ingerülten): Idefigyeljen Y., ezt a beszélgetést én már egy másik cég másik nagyon fontos asszisztensével lefolytattam egy évvel ezelőtt, sőt, azelőtt is… Maga szerint most fogom teleszarni a gatyám?
Y.: (csönd)
Én (bíztatom): na, szóval miért ne akarnám, hogy bíróság elé kerüljön az ügy? Hm?
Y.: (csönd)
Én: Szóval? Tessék! Hallgatom! Ki vele, mit derít ki egy bíróság? Végre megtudom, mit akarnak tőlem? Na! Y.! Válaszoljon! Hallgatom!
Y.(nyel): Nézze… én csak a munkámat végzem…. nagyon kérem, ne szórakozzon velem. Jöjjön be az irodámba, igyunk meg egy kávét, vagy ismerje már el a nyomorult tartozását és vessünk véget ennek!
Én (csodálkozok): Naaaaaa, tartozás? Na? Hát csak kibökte!
Y. (szomorúan): Nem szabad lett volna… nézze, a jövőhét hétfőn…
Én (határozottan): Nem és nem! Ragaszkodom ahhoz, hogy hivatalosan rendezzük az ügyet, ha ez egy bíróság lesz, egy bíróság lesz. Várom a hivatalos idézést!
Y.: De… ez nem így műk….
Én: De, Y. Maga mondta, hogy így működik! Akkor szépen tegyen eleget a kötelességének. Jó munkát kívánok hozzá! A viszont hallásra!
(rábaszom)