Szeptember 27.
A kérdések napja.
Vajon én rontom a levegőt a munkahelyemen?
Én lehetek a kapcsolatunkban a mérgező személy?
Miért vagyok mindennap többször
fáradt, szomorú, jó kedvű, dühös és ismét újra és újra egy halálos táncot járok önmagammal, ez miért van?
Napi többszöri hullámvasút.
A barátaim nem keresem igazán?
Vagy ha keresem őket, miért nem érzem azt, hogy időt szeretnének tölteni velem?
Milyen legyen a körmöm?
Elég szép vagyok?
Baj van velem?
Másokkal van a baj?
A környezetem rossz, vagy én teszem azzá?
Egyek? Ne egyek?
Ha eszem, miért érzem rosszul magam?
Ha nem eszem, éhes, dühös vagyok.
Miért rontok el mindig mindent?
Nem értek a számítógépekhez.
Ember legyen a talpán aki megért, vagy én nem értem magam, mások pedig értenek engem?
Sajnálnak? Szánalom?
Ha a problémáimról beszélek, az önsajnáltatás?
Szeded rendesen a gyógyszereidet?
Örökké kell szednem őket?
Jól vagy? Jól vagyok.
Te, hogy tudsz mindig mosolyogni? Olyan kedves vagy.
Hogy tudok mindig mosolyogni?
Látnak engem?
Ez egy állca?
Szeretnek?
Miért szeretném, hogy szeressenek?
@wandering-thoughts-blog
