Változz meg!
Ezen gondolkodtam tegnap, hogy akarnám-e hogy Logan megváltozzon. Vagy amit „akarnék” az mi is valójában. Azt szokták mondani, hogy amikor szerelmes vagy, akkor szebbnek meg jobbnak látod a másikat, aztán megismered és eloszlik a köd, lefolyik a cukormáz és már nem szebb és nem jobb, aztán a valósággal vagy együtt tudsz élni vagy nem. És azt is szokták mondani, hogy a nők meg akarják változtatni a férfiakat, ami eleve egy tévedés mert nem fognak megváltozni. Mivé akarják változtatni? Alkalmasabb partnerré? Bólogató kiskutyává? Lelkes szatyorcipelővé? Igényesebbé, tisztábbá, nem ivóssá, nem csajozóssá? Azt hiszem, Logannak is vannak ilyen trenírozós elképzelései, hogy az emberek, mint a kutyák, megtaníthatóak dolgokra. Azt nem tudom, hogy a kapcsolataiban sikerült-e neki megfelelően trenírozni a nőket. Meg, amikor tanítunk egy kutyát/gyereket/bárkit az ránk is visszahat, nem tudjuk kivonni magunkat akkor sem, ha azt hisszük, hogy magasabb szinten vagyunk mert a mi akaratunk érvényesül. Valójában pedig rengeteg energiát beleteszünk, hogy megggyőzzük a kutyát arról, hogy fogadja el az akaratunkat. :) Vajon mennyire járok távol az igazságtól, ha azt gondolom, hogy tűzzel-vassal védte a hamis szelfet, ami a valódi énje előtt áll? Hogy ez a védekezés múlt el, én ezért élem meg kiegyensúlyozottabbnak a barátságunkat. Milyen embernek láthatja magát? Újra és újra előbújik belőle a segítő, a megértő, a lágyabb énje. Ezt a részét nem tartja elég férfiasnak? Mi lehet az ő ideálja magáról? Mik lehetnek az ütközések? A dolgok amit nem szeret magában, amit el akarna titkolni. Azt sejtem, hogy azt gondolja, hogy egy nap rájövök, hogy ő egy tökre érdektelen, unalmas faszi, és akkor végre az lesz amit gondol, én elmegyek és soha vissza se nézek. Belátom, van ennek realitása. A vissza se nézésnek. Ha elmegyek. Szóval ezen gondolkodtam, hogy egyikőjüket sem akartam megváltoztatni, de volt aminek a tényével végül nem tudtam együttélni. Azt hittem tudok majd, de végül nem ment. Ezeket elsőre is tudtam, hogy megváltoztathatatlanok, csak azt nem tudtam, hogy nem fogok beleszokni. De Logannál valahogy fordítva volt. Ahogy kopott el a kezdeti lehetőség a szenvedélyes kapcsolatra, úgy bukkant elő belőle lassan-lassan a jobbik énje és lett egyre tágabb és biztonságosabb tere a vele kapcsolatos érzelmeimnek és fantáziáimnak. Szelíden. A pszichológus azt mondta, szembenézhetne vele, hogy valójában meleg. De ez a mondás nem arról szólt, hogy valóban meleg-e, hanem arról, hogy én nézzek szembe azzal, hogy mit akarok vagy akarok-e bármit is egy olyan férfitól, aki szexuálisan nem vágyik rám. Nagy csapda így megszeretni valakit, ha amúgy az ilyen történeteket szívszorítóan szánalmasnak tartod. (hogy is volt a kutyák idomításával?) Akárhány éve ismerhetsz valakit, ha együtt élsz vele, lehet, hogy mégis elviselhetetlen. Nagy könnyebbség, ha van egy ágyad egy másik lakásban is.