Lochman az első parancsolatról
Az “aranyborjú” egyik korokon átívelő bálványának a politikai hatalommal való szövetséget tartja, mely vallási igényekkel lép fel. Idézet:
“...az ó- és újszövetségi nép nemcsak kívülről, hanem belülről is veszélyben van. Gondoljunk a »konstantini egyházak« hatalmi struktúráira! Ezek jelzik mindmáig a bálványimádás különösen veszélyes típusát: dicsőítését, majd istenítését annak az imperiális és hierarchikus hatalomnak, mely minden más érdeket saját céljának szolgálatába állít. S ez a célkitűzés napjainkig sem mutogatja magát teljes meztelenségében, hanem sokkal inkább vallási vagy ideológiai dicsfényben. (...) Szóval létezik “aranyborjú”, mely elvakítja és megsemmisíti saját imádóit és áldozatait a ma is hihetetlenül magával ragadó vonzerejével.”
Jan Milič Lochman: A szabadság útjelzői - Etikai vázlatok a Tízparancsolathoz, Kálvin, Budapest, 1993, 38.
