#mozimania

[itsmarkhamill]

https://www.facebook.com/itsmarkhamill/

[cikkiro]

Kulissza 20/01

A filmtörténet legemlékezetesebb vágatlan jelenetei

Az egysnittes képsorok valójában a mozgóképek maratoni mesterművei

A filmkészítők mindig is kacérkodtak a hosszú, vágás nélküli jelenetekkel, hiszen az ilyen képsorok szinte azonnal magukkal ragadják a nézőt és így, ha csak pár perc erejéig, de ők is a történet részesei lehetnek. A megvalósításuk pedig hatalmas kihívást jelent a stáb számára. Az 1917 premierje kapcsán, most mi is kiválogattunk párat a filmtörténet leglátványosabb vágatlan snittjeiből.

Creed – Apollo fia (2015)

Egyesek szerint egyáltanán nem kellett volna folytani egy olyan klasszikust, mint a Rocky, mások szerint viszont a Creed méltó utódja lett Stallone boxolós történetének. Habár a spin-off nem mindenkit nyűgözött le, azt azért meg kell hagyni, hogy a négy perces, két menetes, teljesen vágatlan box-meccs egészen elképesztő hatást kelt a vásznon. A kamera úgy táncol a sportolók körül, mintha egy lenne közülük. A harc lassan indul be, de végig tapintani lehet a jelenet feszültségét, amiben a stáb még azt is megoldotta, hogy az ütések nyomán sérülések és művér is kerüljön a színészekre. A kamera akkor sem áll meg, mikor véget ér az első menet, fáradhatatlanul veszi a taktikai megbeszélést és a bátorító szavakat, illetve az a pillanatot is, amikor a főhős beviszi a győztes ütés.

Ragyogás (1980)

Egy cuki kis öt éves gyerek egy háromkerekű, műanyag járgányban nem feltétlenül a világ legijesztőbb dolga, nem igaz? De mindjárt egészen más a dolog, ha a Szépkilátás szálló folyosóján döngető kis Danny Torrance-ről van szó. Stanley Kubrick klasszikusában a lehető legegyszerűbb és leghátborzongatóbb módon van felépítve a mozitörténelem egyik emlékezetes egysnittese. A 3 perces jelenet eleje még teljesen csendes, nem hallatszik más, csak az, ahogy Danny triciklije suhan a szálló fényes fapadlóján (néha még az sem, amikor ráhajt egy-egy szőnyegre). A kamera úgy mozog, hogy a néző szinte sosem veszi le a szemét a kisfiú hátáról. Aztán szépen lassan bekúszik néhány hátborzongató ütem, amitől hirtelen kiveri az embert a víz. Azt pedig mindenki tudja, hogy mi jön ezután...

Nagymenők (1990)

A Nagymenőket sok mindenért lehet szeretni, de egy biztos, a Copa Shot-ként elhíresült jelenet a vitathatatlanul beírta magát a mozitörténelembe. A név arra a közel 3 perces, egysnittes jelenetre utal, amelyben az újonc gengszter, Henry Hill (Ray Liotta) végigvezeti a barátnőjét a New York-i Copacabana klub alagsorán, az étterem hátsó bejáratától, a konyhán át egészen a zsúfolásig megtelt bárba. A képsort egyébként egyáltalán nem volt egyszerű felvenni. Larry McConkey, a steadicam kezelője és a stáb kidolgozott egy nagyon alapos koreográfiát: úgy mozgatták az embereket, hogy kitakarják azokat a dolgokat, amiknek nem kellene látszódnia, a színészek és a statiszták közötti interakciók pedig a pontos időzítés betartásában segítették a munkát.

Vágy és vezeklés (2007)

Nem Christopher Nolan Dunkirk-je volt az egyetlen, ami pazar képsorokban mutatta be a francia tengerparton rekedt katonák harcát. 2007-ben Joe Wright rendezett filmet Ian McEwan regényéből, melynek egyik legemlékezetesebb jelenete Dunkerque-ben játszódik. Az egyik főszereplő, Robbie (James McAvoy) egy öt perces, vágás nélküli jelenetben bolyong a strandon a katonatársaival. A kamera végig Robbie nyomában van, a néző pontosan azt látja, amit a fiú. Az ég fakó, néhányan énekelnek, páran verekednek, szinte mindenki iszik, valaki meg a lovakat lövi éppen agyon. Az ember el akarja fordítani a fejét, de nem nagyon tudja. Az pedig különösen nagy bravúr, hogy az egész jelenet kényszerűségből jött létre. A stáb nem akart több napon keresztül dolgozni a több száz statisztával, és időközben még a dagály is megnehezítette a dolgukat, így végül csak egy napjuk volt rá, hogy felvegyék ezt a hosszú jelenetet.

Az ember gyermeke (2006)

Az esetek többségében a filmesek persze nem egy nap alatt veszik fel az ilyen hosszú, bonyolult jeleneteket. Alfonso Caurón utópisztikus thrillerjének feszült, autós jelente például 12 nap alatt készült el. De még így is, csak a véletlen műve volt az a verzió, ami végül bekerült a filmbe. A négy perces akció-jelenet olyan bonyolult volt, hogy a stáb csak naponta kétszer futhatott neki a felvételnek. Ám az utolsó nap, utolsó etapjánál még mindig nem volt meg az a képsor, amire a rendező vágyott. Aztán a jelenet közepén, mikor meglövik Julianne Moore karakterét, a művér véletlenül ráfröccsent a kamera lencséjére is. Caurón abban a pillanatban le is állított a jelenetet, de az egyik robbantás miatt ezt senki sem hallotta, így a felvétel ment tovább a maga módján.

A sárkány bosszúja (2005)

A 2005-ös thaiföldi akciófilm nem a zseniális története vagy a fantasztikus színészi alakításai miatt lett híres, hanem sokkal inkább a parádésan megtervezett akciójelentek miatt. A sztori egy fiatal srácról, Khamról szól, akinek ellopják a legkedvesebb barátját, egy elefántot, akivel együtt nevelkedett a dzsungelben. A nyomok Ausztráliába vezetnek, ahol Kham rájön, hogy az állatot az ott uralkodó thai maffia klán vezéréhez vitték. Ezen a ponton a fiú meg is érkezik Sydney egyik legnagyobb thai étteremkomplexumába, ahol egy hatalmas lépcsősoron felrohanva, 4 emeleten és 4 teljes percen keresztül püföli az ellenfeleit. A jelenet egyik bravúros eleme, hogy kamera hol Khammal marad, hol pedig lemarad tőle, így a nézők távolabbról is megszemlélhetik a végeláthatatlan bunyót. A jelenet annyira pörgős, hogy egyszerűen nem lehet nem nézni.

Hanna – Gyilkos természet (2011)

Joe Wright nagy meglepetést okozott, amikor megrendezte a Hanna-t. Az akcióthriller egy ex-CIA-s apáról (Eric Bana) és a bérgyilkosnak nevelt kislányáról (Saoirse Ronan) szól, aki kétéves kora óta arra készül, hogy likvidáljon egy CIA vezért. A film legtöbb akciójelenete alatt a Chemical Brothers valamelyik száma szól, ami különleges hangulatot ad az amúgy is feszült képsoroknak. Így van ez abban a 3 perces, vágatlan snittben is, amelyben Eric Bana egymaga likvidál négy titkosügynököt Berlin egyik leghíresebb aluljárójában.

Wimmer Doro

(Megjelent a Mozimánia 2020. januári számában)

[cikkiro]

1917

Egy snittes háború

Sam Mendes és Roger Deakins megpróbálkoztak a lehetetlennel. A rendező-operatőr páros különleges ötlettel állt elő, az I. világháborúról készítettek egy olyan filmet, amely azt a hatást kelti, minta nem lenne benne egyetlen egy vágás sem, így pedig valós időben tudják elmesélni, ilyen is lehetett a történelem egyik legsötétebb időszaka.

A különleges képi világú film az I. világháborúba, a csatatér kellős középre, repíti vissza a nézőket. A történet kezdetén két fiatal brit katona, Schofield (George MacKay) és Blake (Dean-Charles Chapman) egy lehetetlennek tűnő küldetést kap: át kell hatolniuk az ellenséges vonalon, hogy kézbesítsenek egy üzenetet bajtársaiknak. Egy napjuk van rá, hogy célba érjenek, különben 1600 társuk, köztük egyikük testvére is odavész.

Sam Mendes nem csak rendezője, hanem a társ-forgatókönyvírója is volt a filmnek, a történethez pedig a nagyapja adott neki ihletet. Alfred Mendes 1916 és 1918 között, nagyon fiatalon, harcolt az angolok oldalán. „A nagyapám hosszú évekig senkiknek sem mesélt az akkor átéltekről. Aztán mégis elmondta az unokáinak. Nagyon megindító történeteket osztott meg velünk, ennek szellemében kezdtünk el dolgozni az 1917-en. Nem róla szól a film, de neki köszönhető, hogy létrejött" – mondta a direktor.

Borúra várva

Sam Mendes már második és egyben utolsó Bond filmjében, a Spectre-ben is kacérkodott az egysnittes jelenetekkel. A film első 5 perce is egyetlen hosszú kép, amelyben úgy tűnik, mintha a kamera végig követné a 007-es ügynököt, amint az az utcáról felmegy egy hotelba, majd onnan kimászik a tetőre. Persze a jelenet nem vágatlan, de úgy van megkomponálva, hogy ne lehessen észrevenni a vágópontokat. Ez a technika egyébként nem számít újdonságnak. Már Hitchcock mester A kötél című, első színes filmje is így készült el, illetve ilyen módszerrel forgott a Birdman avagy (A mellőzés meglepő ereje) is 2015-ben. Háborús filmben azonban még nem nagyon alkalmazta senki ezt a technikát.

Az 1917 esetében az alkotók pedig még tovább bonyolították a dolgokat. A hosszú és folyamatosan mozgásban lévő jeleneteket sok esteben nappal és kültéren vették fel, ezért Roger Deakins operatőr a legtöbbször csak a természetes fényekkel dolgozott. „A filmben állandó mozgásban van a kamera, folyamatosan változnak a helyszínek, a tájak, és olyan is előfordult, hogy 360 fokban körbe is fordul a színészek közül. Ilyenkor persze nem lehet letenni csak úgy egy lámpát sehova, mert az tönkre tenné az egészet” - mondta Deakins. Az operatőr azt is hozzátette, hogy az egysnittes látvány miatt a kontinuitást is nagyon komolyan kellett venni: „A könnyebb kapcsolódás érdekében a jeleneteket a időrendi sorrendben vettük fel. Az égnek pedig végig felhősnek kellett lennie a képeken. Ám voltak olyan napok, mikor reggel szikrázó napsütésre ébredünk. Ilyenkor persze nem kezdhettünk el dolgozni, így ezeket az időszakokban is újra meg újra lepróbáltuk a jeleneteket, hogy amikor végre beborul az ég, akkor egyből elkezdhessük a munkát”.

Remény és kétségbeesés

A bonyult kameramozgások miatt a forgatást egy 9 hónapos tervezési fázis is megelőzte, ahol a stáb tagjai felmértek minden egyes helyszínt, hogy aztán lépésről, lépésre meg is tervezzenek minden egyes mozdulatot. A filmhez így két forgatókönyv is készült, az egyik a hagyományos verzió, mely a jeleneteket és a párbeszédeket tartalmazta, a másik meg egy szokásosnál jóval részletesebb technikai forgatókönyv, amely a karakterek pontos elhelyezkedését és mozgását írta le. De a stábnak még így sem volt egyszerű dolga a hosszú jelenetekkel. a forgatás kezdetén Mendes nem is sejtette igazán, hogy mekkora fába vágták a fejszéjüket. „Amikor leforgattunk egy nyolcperces snittet, és abból hét perc maga volt a csoda, de a hetedik percben megbotlott a kamerakezelő, vagy történt egy másmilyen baki, nos olyankor rendszerint feltettem magamnak a kérdést, hogy miért csinálom ezt az egészet. De, amikor végre meglett a snitt, amikor sikerült, akkor valami olyan izgalmat és energiát éreztem, hogy el is felejtettem minden rosszat és alig vártam, hogy folytassuk a munkát. Szóval, nem egy szokványos forgatás volt, annyi szent. Remény és kétségbeesés között őrlődtünk végig mindannyian” – mesélte a rendező.

Az operatőrök DiCapriója

Roger Deakinst, a 70 éves angol zsenit az Amerikai Filmakadémia 13 alkalommal jelölte Oscar-díjra 1995 és 2016 között, de ez idő alatt egyetlen egyszer sem szavazták meg neki az aranyszobrocskát, pedig olyan filmek képi világát köszönhetjük neki, mint a Remény rabjai, a Fargo, vagy a Nagy Lebowski. Végül aztán 2018-ban, a Szárnyas fejvadász 2049-ért neki ítélték a díjat. A köszönőbeszédében még a budapesti stábnak is megköszönte a díjat.

Wimmer Doro

Start: 2020. január 23.

(Megjelent a Mozimánia 2020. januári számában)

[cikkiro]

Judy

A szivárvány sötét oldala

A Bohém rapszódia sikere utat nyitott a legendás zenészek életrajzi filmjeinek, amelyek egyszerre állítanak emléket a művészek munkásságának és a belőlük fakadó dallamoknak is. A Rocketman után pedig most itt egy újabb, drámaibb hangvételű alkotás is, amely Judy Galand tragikus életét meséli el.

Judy Garland Hollywood egyik legnagyobb sztárja volt, akivel pokolian elbánt a sztárcsináló gépezet. Peter Quilter „End of the Rainbow” című színdarabjából készült film Garland (Renée Zellweger) életének utolsó hónapjait dolgozza fel. 1968-ban, a még mindig csak 46 éves sztár már túl van négy házasságon, és folyamatos anyagi, illetve drog problémákkal küzd. Amerikában már közel sem olyan népszerű, mint fiatalon, Európában azonban még mindig imádják. Ezért úgy dönt, elvállal egy londoni varieté turnét, hogy el tudja tartani a két kisebb gyerekét. A fellépések azonban nem mennek zökkenőmentesen, Garland folyamatos harcot folytat saját magával, a közönséggel és a menedzsmenttel is.

Aranyköves út

Renée Zellweger már bizonyította, hogy a táncos és énekes produkciók is legalább annyira jól állnak neki, mint a nagyibugyik. A színésznő komolyan is vette a Judy Garlnad szerepét. A forgatás megkezdés előtt egy teljes éven át gyakorolt, a felkészülését egy énektanár is segítette. Mint ahogy az mostanság divattá vált a zenészekről szóló életrajzi drámákban, Zellweger is maga énekelte fel az összes dalt, ami elhangzik a filmben. Ez a folyamat további négy hónapot vett igénybe. A film zenei rendezője, Matt Dunkley és a színésznő nem sajnálták az időt a jó munkára. Nagyon úgy fest, hogy a hosszú, kemény munka ki is fizetődik majd. A film tavaly augusztusi világpremierjén, a Tellurid Filmfesztiválon ugyanis a közönség állva tapsolta Zellweger alakítását. Egyesek szerint a színésznő februárban meg is kapja majd a második aranyszobrocskáját, de az szinte biztos, hogy jelölik majd az Oscar-díjra a legjobb színésznő kategóriában.

Törékeny legenda

A film azonban nem mindenhol aratott osztatlan sikert. Judy Garland lánya, Liza Minelli határozottan kijelentette, hogy nem támogatja a filmet és nem is fogja megnézni azt. Pedig Renée Zellweger egy korábbi interjúban arról beszélt, nagyon szeretett volna találkozni Minellivel, de sajnos nem jött össze. A színésznő azt is elmesélte, így is mindent megtett azért, hogy hitelesen alakítsa Judy Garlandot. „Ez a nő egy legenda. De egy emberi lény is. Meg akartam mutatni, hogy mennyire nagyszerű és törékeny volt egyszerre. Judy egy nagyon intelligens, elszánt nő volt, aki soha nem adta fel és küzdött, amíg tudott” – mondta Zellweger. 

Akaratlan függőség

Judy Garland mindössze 13 éves volt, mikor az MGM leszerződtette gyerekszínésznek. Ezután több mint 20, a stúdió által készített filmben szerepelt. A producereknek azonban nagyon komoly elvárásaik voltak felé. Annak ellenére, hogy Garland vékony termetű kamasz volt, rendszerint kövérnek titulálták őt, így eleinte csak étvágycsökkentőket szedettek vele. Ezektől a gyógyszerektől viszont nem tudott aludni, így altatókat is kapott, amik olyan jól működtek, hogy a színésznő rendszerint elaludt, így végül serkentőkkel és antidepresszánsokkal is megtoldották a napi gyógyszeradagját. A korai halálát is gyógyszerfüggőség okozta. 

Wimmer Doro

Start: 2020. január 9.

(Megjelent a Mozimánia 2020. januári számában)

[cikkiro]

Botrány

A médiacézár bukása

2016-ban, egy évvel azelőtt, hogy kirobbant volna Harvey Weinstein zaklatási botránya, még Roger Ailes nevétől volt hangos az amerikai sajtó. A FOX News alapítóját több mint 20 alkalmazottja, köztük két műsorvezetőnő is megvádolta szexuális zaklatással, ami az USA egyik legbefolyásosabb emberének a bukásához vezetett.

Roger Ailes (John Lithgow) az Egyesült Államok egyik legbefolyásosabb médiabirodalmának vezetője, sosem volt egy finom úriember és sosem válogatott az eszközökben, ha szaftos sztorikról, vagy a női alkalmazottak megalázásáról volt szó. Ám a hírhedt mogul hatalma abban a pillanatban megingott, amikor Gretchen Carlson (Nicole Kidman), a csatorna egykori műsorvezetője szexuális zaklatás vádjával beperelte őt. Hamar kiderült, hogy nincs egyedül, az eddig hallgatásba burkolózott nők egymás után hozták nyilvánosságra a saját történeteiket és a Fox News határozott kérése ellenére, még az egyik legnépszerűbb riporterük, Megyn Kelly (Charlize Theron) is melléjük állt, mikor kiderült, hogy a médiamogul igazgatója többször inzultálta őt is. A botrány végül olyan hatalmasra duzzadt, hogy alig egy év alatt magával sodorta Ailes-t, akinek távoznia is kellett a FOX éléről.

A film forgatókönyvét A nagy dobást is jegyző Charles Randolph írta, a rendezői székben pedig Jay Roach (Apádra ütök) foglalt helyet. A történet valós eseményeken alapul, egyetlen fiktív szereplője az újonc Kayla, akit Margot Robbie alakít. A karakter valójában azokat a névtelen nőket szimbolizálja, akik nem kaptak elég nyilvánosságot az eset során.

Nehéz helyzet

Most, amikor a szórakoztató iparban egymás után dőlnek ki a csontvázak a különféle puccos mahagóni szekrényekből, azt hihetné az egyszerű mozinéző, hogy bombabiztos ötlet filmet forgatni a témáról. De ez közel sincs így, ez még mindig rizikós terepnek számít Charlize Theron szerint, aki a film egyik producere is volt egyben. A színésznő produkciós cége nem sokkal azután kezdett dolgozni a film ötletén, hogy Ailes-t eltávolították a posztjáról. Aztán amikor a médiamogul 2017 májusában váratlanul meghalt, A Denver & Delilah Production gyorsan hivatalossá is tette, hogy mozivászonra viszi a történetet.

Az eredeti tervek szerint egyébként maga Theron játszotta volna a botrányt kirobbantó Gretchen Carlsont, végül úgy döntött, hogy Kelly karaktere jobban passzol hozzá. A színésznő a szerep bonyolultságát komoly kihívásnak tekintette. „El sem tudom képzelni emberileg mennyire nehéz lehetett számára ez az egész. Arra kérték, hogy álljon ki egy olyan férfi mellett, aki őt is zaklatta, de mégis, az egész addigi karrierjét neki köszönhette. Igazából mélyen együtt érzek vele. Nem hiszem, hogy sokan megértenék őt” – mondta Theron az általa megformált Megyn Kellyről.

Szerepcsere

Az első trailerek megjelenése után szinte az összes filmes magazin és portál arról kezdett el cikkezni, hogy Charlize Theron ismét milyen bámulatos átalakuláson ment keresztül és megszólalásig hasonlít Kellyre. Nos ez leginkább az Oscar-díjas sminkmesternek, Kazu Hiro-nak köszönhető, aki nem is olyan régen Gary Oldmant változtatta át Winston Churchill-lé.

A színésznő a forgatás minden egyes napján két és fél órát ült a sminkszobában. Az átváltozásnak legnagyobb részét egy sötét kontaktlencse és egy gumiorr képezte. Sokan némi CGI-t is sejtettek a látvány mögött, de Theron tagadta, hogy digitálisan is manipulálták volna az ábrázatát. „Nyilván az utómunka során korrigálták némileg az arcomat, de csak arról volt szó, hogy még jobban eltüntették az orrprotézis széleit. Minden más Kazu fenomenális munkájának az eredménye” – mesélte a színésznő. Az eredmény pedig magáért beszélt. Nicole Kidman nem olyan régen azt mesélte egy interjúban, hogy a legelső közös jelenetüknél első pillantásra azt hitte, hogy maga Kelly látogatott ki a forgatásra, de amikor mindketten beléptek a díszletek közé akkor jött csak rá, hogy a kolleganője áll mellette. Így azon sem lennék meglepődve, ha egy ilyen kollaborációnak egy újabb aranyszobor lenne a jutalma.

Nicole Kidmant egyébként maga Theron ajánlotta be a megüresedett szerepére. „Eleninte kicsit hezitáltam, hogy elvállaljam-e egyáltalán a szerepet, de aztán Meryl Streep volt az, aki meggyőzött, hogy ezt egyszerűen nem utasíthatom vissza. És hát tudják, hogy van ez, Meryl sosem téved” – mesélte nevetve Kidman.

Nem sokon múlott

Ám hiába voltak meg a húzónevek, hiába volt meg a nagy sztori, két héttel a forgatás előtt a film másik gyártó cége, az Annapurna váratlanul kiszállt a projektből, mert a költségvetés kezdett kissé elszállni. „Úgy éreztem, minden jól megy, gőzerővel haladunk valami nagyon jó és kockázatos dolog felé, aztán egyszer csak kirántották a talajt mindannyiunk lába alól. Az volt életem egyik leghosszabb két hete, de végül mégis sikerült időben elkezdeni a forgatást” – mesélte Charlize Theron. Az Annapurna kapitulálása után a producerek több stúdióval is tárgyaltak a filmről, végül a Lionsgate-tel sikerült is megállapodniuk, így a filmnek ezután egyenes volt az útja a vászonig.

Kelly valójában rasszista?

Megyn Kelly a valóságban az egyik legnépszerűbb és legellentmondásosabb tv-s személyiség az USÁ-ban. Még jóval a botrány kitörése előtt azzal került a figyelem középpontjában, hogy az egyik élő műsorban határozottan kijelentette, a Mikulás csak fehérbőrű lehet. A Fox News nem kommentálta az esetet, de levette a műsoráról Kelly fő műsoridős szegmensét. 2018 végén pedig azért kellett távoznia az NBC-től, mert a reggeli műsorában eléggé félreérthető kimentéseket tett a blackface jelenségről, vagyis arról, amikor a nem fekete emberek feketére mázolják az arcukat. Ez az Egyesült Államokban rasszistának számít, a műsorvezető kijelentéseit pedig sokan úgy értelmezték, hogy védte a gyakorlatot. Kelly azonban még így sem járt rosszul, mert kapott egy 69 millió dolláros végkielégítést.

De a rasszista megnyilvánulásai ellenére arról is ismert volt, hogy a 2016-os elnökválasztási kampány során elég rendesen megszorongatta Donald Trumpot, sőt, azzal is megvádolta, a akor még csak elnökjelölt milliárdosot, hogy etikátlan eszközökkel próbálta meg a maga oldalára állítani őt és több újságíró kollégáját is.

Wimmer Doro

Start: 2020. január 9.

(Megjelent a Mozimánia 2020. januári számában)

[cikkiro]

Árok

Mélytengeri rettenet

Mai, rohanó világunkban már nem sűrűn adatik meg nekünk, hogy hosszú mozimaratonokat tartsunk egy esős vasárnap délután. De semmi gond, a 20th Century Fox legújabb mélytengeri akció-horrorja, olyan, mintha egymás után megnéznénk az Alient, az A mélység titkát, az Életet és az Meg – Az őscápát.

Persze könnyen lehet, hogy nem ez volt a készítők motivációja. Mindenestere az Árok erősen emlékeztett a fent említett elődeire. A készítők nem bonyolították túl a történetet, a film egy a világtól rendesen elzárt, mélytengeri kutatóbázisról és annak lakóiról szól, amelyben valamilyen laboratórium üzemel. Mint ahogy egy jó horrorfilmbe lenni szokott, az alig 10 fős legénység tagjait mintha egy bentlakásos reality stábja válogatta volna össze, mindenki egyéniség a maga módján, de összhang persze nem sok van köztük. Van egy morcos kapitány (Vincent Cassel), aztán ott van a Ripley-re erősen hajazó tökös kutatócsaj (Kristen Stewart), na meg a csóka, aki állandóan bulizna (T.J. Miller) és az lány, aki rendszerint kicsit többet aggódik, mint kellene (Jessica Henwick). A dolgok pedig akkor vállnak igazán izgalmassá, mikor egy robbanás gyakorlatilag lakhatatlanná teszi a bázist. A csapatnak azonnal el kellene hagynia a helyet, ezért jobb híján úgy döntenek, 8000 kilóméterre a szárazföldtől és 11000 méterrel a felszín alatt, gyalog menekülnek el a mélytengeri búvárszerójukban. Ám az óceán mélyén egy rejtélyes szörnyeteg is ólálkodik.

A filmet még 2017 márciusa és májusa között leforgatták New Orleansban, Lousiana államban, de még abban az évben megkezdődtek a tárgyalások, mely során a Disney felvásárolta a 21th Century Fox portfoliójának egy jelentős részét, köztük Fox filmes és tévés stúdióját. A két óriás cég hosszú hónapokig egyezkedett a részletekről, ez idő alatt pedig sok film premierjét is elhalasztották. Ilyen az Árok is, ami majdnem 3 évet állt a dobozban, mielőtt végre a mozikba kerülhetett. A felvásárlás után egyébként ez a film lett a Disney egyik első korhatáros alkotása.

A filmet William Eubank rendezte, akinek eddig két közepesen sikeres, kis költségvetésű sci-fit köszönhettünk. Első filmje a 2011-es Szeretet volt, amit 2014-ben a The Signal követett, melyben Laurence Fishburne is feltűnt. Eubank egyébként inkább operatőrként ismert, így az Árok rendezői széke mindenképpen előrelépést jelent a karrierjében. Pláne, hogy olyan nagy nevekkel dolgozhat együtt, mint Vincent Cassel, vagy Kristen Stewart, aki nem mellesleg életében először borotválta le a haját egy szerep kedvéért. Az extrém frizuráiról is ismert színésznőnek ez nem is esett nagyon nehezére, sőt még a következő filmjében is jól jött neki a rövidebb haj. Az elmúlt időszakban ugyanis úgy tűnhet minden második filmben Kristen Stewart szerepel. November végén debütált a Charlie angyalai, decemberben pedig a Seberg címszerepében láthatták az amerikai nézők. (A film tragikus sorsú sztár Jean Seberg életét dolgozza fel.) Arra viszont ne számítsunk egyhamar, hogy a színésznő szuperhősként is feltűnik majd az egyre nagyobb Marvel univerzum valamelyik epizódjában. A magát biszexuálisnak valló Stewart nemrég egy interjúban ugyanis utalt rá, hogy míg nyíltan vállalja szexualitását, addig nem látják szívesen egy ilyen jellegű megaprodukcióban.

Wimmer Doro

Start: 2020. január 9.

(Megjelent a Mozimánia 2020. januári számában)

[cikkiro]

Kulissza 19/12

A Star Wars-filmek legemlékezetesebb jelenetei

A messzi-messzi galaxisnak túl sok emlékezetes pillanatot köszönhetünk

Az eddig bemutatott 8 (+2) Star Wars film kétségkívül a filmtörténet egyik legjelentősebb alkotása. Az összse alkotás tele van izgalmas, fordulatos és váratlan jelentekkel, mi pedig kísérletet tettünk arra, hogy sorba állítsuk a legjobb tízet.

10. Rey megtalálja Luke-ot (Star Wars: Az ébredő Erő, 2015)

Az Ébredő erő végén Rey Csubakkával és R2-D2-val karöltve útnak indul, hogy megkeresse Luke Skywalker-t. Meg is találja őt a festői szépségű Ahch-To bolygó egyik sziklaszirtjén, a rajongóknak meg ezután hónapokat kellett arra várniuk, hogy megtudják, Luke vajon elfogadja-e újra a rég elveszett kardját.

9. Darth Maul, Qui-Gon Jinn és Obi-Wan csatája (Star Wars: Baljós árnyak, 1999)

Azért a rajongók által halálra szekált Baljós árnyakban is van olyan jelenet, amit lehet szeretni. A sorozat egyik legemlékezetesebb párbaja, ugyanis ennek a résznek köszönhető. A film végén egy igen látványos, izgalmas és jól koreografált párbajban küzd meg egymással a gonosz sith lord, Darth Maul és a Jedik, Qui-Gon Jinn és Obi-Wan Kenobi. A csatának persze nyertesi és vesztei is vannak. Darth Maul sajnálatos módon megöli Qui-Gont, ám ezután Obi-Wan végül kettévágja a sith lovagot.

8. Darth Vader a lázadók ellen (Zsivány Egyes, 2016)

A lázadók egy sötét folyosón küzdenek azért, hogy megszerezzék a reményt jelentő tervrajzokat, amikor szinte a semmiből feltűnik maga Darth Vader. A küzdelem reménytelen, a lázadók esélytelenül állnak ellen, a nagyúr úgy söpri el őket az útból, mint a szélvihar a lehullott faleveleket. Ám a felkelők nem adják fel és valahogy mégis sikerül kijuttatni az adatokat tartalmazó kártyát. Darth Vader meg csak a hátukat nézi, amikor a lázadók végül megpattannak előle egy CR-90-es Corvette-tel.

7. Obi-Wan és Anakin párbaja (Star Wars: A Sith-ek bosszúja, 2005)

A Sith-ek bosszúja című film végén Obi-Wan Kenobi összecsap legjobb barátjával Anakinnal. A harc elég tragikusan végződik, a mester kényszerűségből megcsonkítja az egykori tanítványát, majd ott hagyja elégni a tüzes Mustafaron. Obi-Wan mintegy lemondóan még azt is bevallja Anakinnak, hogy mindig is a testvéreként szerette őt. Kizárt, hogy ezt bármelyik hardcore rajongó rezzenéstelen arccal tudta végignézni.

6. Jabba palotája és Han Solo szöktetése. (Star Wars: A Jedi visszatér, 1983)

A Jedi visszatér elején Leia és Luke elhatározzák, hogy kiszabadítják Han Solo-t, akit Jabba karbonitba öntve tart fogva. Leia fejvadásznak öltözve sikeresen be is jut a palotába, ám lebukik, miközben megpróbálja kiolvasztani Hant. Jabba börtönbe zárja a férfit, Leiára pedig ráhúzza a legendás arany bikinit és arra kényszeríti, hogy a táncosnője legyen. Eközben Luke is megérkezik a palotába, de őt is elkapják. Mikor Jabba ki akarja végeztetni az elfogott behatolókat, Luke-ot, Hant és Csubakkát, Leia láncai segítségével megfojtja őt. Végül az egész társaság visszatér a lázadók főhadiszállására.

5. A birodalmi lépegetők és a hoth-i csata (Star Wars: A Birodalom visszavág, 1980)

A birodalmi lépegetőket, vagyis az AT-AT-ket, feltehetőleg még az is ismeri, aki egyetlen egy Star Wars filmet sem látott életében. A Sötét oldal hatalmas, négy lábú tankjai a Birodalom visszavág című filmben jelennek meg először, amikor a Birodalom lecsap a Hoth bolygón a lázadók támaszpontjára. A felkelők persze nem hagyják magukat és szembe szállnak az óriási monstrumokkal. Az egész csata legizgalmasabb része pedig az, amik Luke úgy iktat ki egy lépegetőt, hogy egy hósíkló és egy vontatókábel segítségével gúzsba köti annak lábait.

4. A Halálcsillag megtámadása (Star Wars: Egy új remény, 1977)

A legelső Star Wars film legemlékezetesebb jelenete a yavini csata, ami az egész történetfolyam talán egyik legfontosabb eseménye. Az ütközet során a lázadók támadást indítanak a Halálcsillag ellen, de a dolgok nem egészen úgy alakulnak, mint ahogy azt tervezték. Pár sikertelen támadás után Luke-nak végül sikerül protontorpedókat juttatnia az űrállomás hőkivezető nyílásába, ami el is pusztítja a Halálcsillagot. A lázadók győzelme fontos lépés lesz Luke Jedivé válásának útján is.

3. Darth Vader megöli a császárt (Star Wars: A Jedi visszatér, 1983)

Luke a végsőkig hisz abban, hogy az apjában még marad egy cseppnyi jóság, így amikor Palpatine arra kényszeríti, hogy küzdjön meg Darth Vaderrel, a fiú inkább megadja magát és nem hajlandó megölni az apját. A császár bosszúból erővillámokkal gyengíti meg Luke-ot, és kis híján meg is öli őt. A sötét nagyúr nem tudja sokáig nézni, ahogy kínok közt vergődik, így közbelép és egy halálos sebet szerezve végül megöli Palpatine-t.

2. Darth Vader maszk nélkül (Star Wars: A Jedi visszatér, 1983)

A sorozat egyik legmeghökkentőbb pillanata, amikor a nézők megpillanthatják Darth Vader igazi arcát. Mikor a sötét nagyúr rájön, hogy számára eljött a vég, a halála előtt csak annyit kér Luke-tól, hogy a saját szemével is láthassa a fiát. Az ifjú Skywalker ezért le is veszi a fekete maszkot és a galaxis legkegyetlenebb gonosztevője egy szempillantás alatt semmivé foszlik. Luke tettével megmenti az apját a sötét oldaltól, aki így kissé szürreálisnak tűnő módon végre békével távozhat az élők sorából.

1. Luke megtudja, ki az apja (Star Wars: A Birodalom visszavág, 1980)

A Birodalom visszavág végén Luke a Felhővárosba értekezik, hogy szembe szálljon Darth Vaderrel, ám épphogy csak túléli az összecsapást. Vader levágja a jobb kezét, és megpróbálja meggyőzni a fiút, hogy tartson vele. Amikor Luke gyűlölettől izzva nemet mond, a sötét nagyúr kijátssza az adu kártyáját és elmondja neki, kicsoda is ő valójában. Az ifjú Skywalker úgy dönt, elmenekül a Sötét oldal és az imént megtudott igazság elől, így hirtelen ötlettől vezérelve a mélybe veti magát. Ez a sorozat legikonikusabb jelenete, efelől nincs kétség. A felejthetetlenül híres mondat meg ma már a popkultúra része.

+1. Ki lőtt először? (Star Wars: Egy új remény, 1977)

A mai napig vita tárgyát képezi, hogy ki lőtt először a kantinban: Han Solo vagy Greedo? A felújítások és újra kiadások során annyiszor megváltoztatták már ezt a jelenetet, hogy úgy fest ez örökre egy megválaszolatlan kérdés marad. Az eredeti forgatókönyv szerint azonban egyértelmű a válasz, Han lőtt először.

Wimmer Doro

(Megjelent a Mozimánia 2019. decemberi számában)

[cikkiro]

Mire várunk 2020-ban?

2020 legjobban várt filmjei!

Itt az év végé, ezért jószokásunkhoz híven, idén is összegyűjtöttük azokat a filmeket, amikre – szerintünk – érdemes lesz majd odafigyelni 2020-ban.

Ragadozó madarak (Birds of Prey) - február 6.

Az Öngyilkos Osztag legemlékezetesebb karaktere, Harley Quinn önálló filmmel tér vissza a vászonra. Ennek a Quinn-nek azonban nem sok köze lesz az előzőhöz. A történet ott veszi fel a fonalat miután Harley Quinn (Margot Robbie) és Joker szakítanak, ezért Gotham legizgalmasabb és legőrültebb nője olyan dolgokat is tesz, amire korábban nem nagyon volt példa.

King's Man - A kezdetek (The King's Man) - február 12.

A Kingsman széria előzménytörténetében egészen a 20. század elejére tekerik vissza az időt az alkotók, hogy bemutassák, hogyan is jött létre ez a titkosügynökség. Mikor a történelem legszörnyűbb zsarnokai és bűnöző lángelméi összegyűlnek, hogy háborút kirobbantva emberek milliót tüntessék el a föld színéről, Oxford hercege (Ralph Fiennes) mindent megtesz azért, hogy megállítsa őket.

Előre (Onward) - március 5.

A Pixar legújabb animációs filmje egy nagyvárosi fantáziavilágban játszódik, ami hajdanán tele volt varázslattal, és amit a mi napig olyan különleges lények lakjék ó, akik elfelejtették, mi az a mágia. Egy szép napon azonban két tizenéves elf-fivér útnak indul, hogy kiderítse, hova is tűnt a varázslat.

A két főszereplőnek a szuperhős-filmekből is ismert Tom Holland és Chris Pratt kölcsönözte a hangját.

Godzilla vs. Kong - március 12.

A Warner szörnyfilmjeinek negyedik része összehozza az előző két rész nagyágyúit, ugyanis a folytatásban a gigantikus őshűllő és a hatalmasra mutálódott gorilla csap majd össze egymással. De az epikus harc mellett egyéb dolgokra is fény derül, hiszen egy ilyen sztoriból a Monarch sem maradhat ki. A szervezet egy titkos küldetésen rábukkan a titánok eredetére is.

Mulan - március 26.

Az oroszlánkirály és az Aladdin után most a Mulanon a sor, hogy megelevenedjen. A Disney következő élőszereplős feldolgozásában az elismert rendező, Niki Caro kelti életre Kína legendás harcosának történetét. A Disney egyik legerősseb meséje pedig újra aktuális a nők egyenjogúságáért is küzdő Hollywoodban.

Nincs idő meghalni (No Time to Die) - április 9.

A 25. James Bond-filmben Daniel Craignek még meghalni sincs ideje. Talán ezért döntött úgy, hogy többször már nem bújik a sármos titkosügynök bőrébe. Bondot ezúttal egy jamaicai nyaralásról szólítja el a kötelesség, mert az MI6-nek ismét szüksége van rá, hogy felderítsen egy egész világot érintő összeesküvést. Az ellenfele ezúttal Rami Malek lesz, az oldalbordája Léa Seydoux.

Fekete Özvegy (Black Widow) - április 30.

Scorsese és Coppola legnagyobb örömére a Marvel moziverzuma él és virul, sőt már a negyedik fázisban jár. Ennek az új etapnak az egyik legjobban várt filmje pedig nem más, mint a Budapesten is forgatott Fekete Özvegy. Végre kiderül Natasha Romanoff (Scarlett Johansson) sötét múltja, és az is, hogyan küzd meg a Kiképző névre hallgató szuper-zsoldossal.

Halálos iramban 9 (Fast & Furious 9) - május 21.

A Halálosabb iramban soron következő, 9. része sok nehézség árán kerül majd a mozikba. A forgatás során baleset és áramszünet is hátráltatta a munkálatokat, ám a stábot ez sem állította meg, hogy tető alá hozzák a produkciót. Ha igazak a hírek lesz még egy utolsó, 10. befejező rész is, de utána már tényleg parkolópályára kerül a filmtörténelem leghosszabbra nyújtott akció sorozata.

Wonder Woman 1984 - június 4.

A Wonder Woman sikere után várható volt, hogy a DC készít majd egy folytatást a harcos amazonokról. Az eredeti tervek szerint a filmet még idén novemberben bemutatták volna, de végül fél évet csúszott a premier. A történetről sem lehet még sokat tudni, mindössze annyit, hogy a 1984-ben a Szovjetunióban játszódik majd, Diana Prince ellensége pedig Cheetah, a gonosz gepárdnő, vagyis Kristen Wiig lesz.

Ghostbusters 2020 - július 10.

A nem túl jól sikerült női verzió után, az alkotók még egyszer nekifutnak a kultikus Szellemirtók sztorijának, de ezúttal inkább visszatértek a gyökerekhez. Ez a film ugyanis az eredeti trilógia záróepizódja lesz és a sorozat korábbi szereplői, Dan Aykroyd és Bill Murray is visszatérnek majd a vászonra. Külön érdekesség, hogy a filmet a korább rendező, Ivan Reitman fia, Jason dirigálta, aki még a forgatókönyvírásban is részt vett.

Top Gun: Maverick - július 16.

Több mint 30 év után folytatódik a Top Gun, amelyben a felhőkarcolók oldalán edződött Tom Cruise még azt is megtanulta, hogyan kell vadászgépet vezetni. Korunk egyik legnagyobb akcióhősét még azt sem zavarta, hogy emiatt egy egész évet késett a film premierje, fő a hitelesség. A folytatásban Maverick Goose fiát, Bradley-t, Miles Teller veszi a szárnyai alá, akinek nem kisebb célja van, minthogy a világ legjobb vadászpilótája legyen.

Tenet - július 17.

Christopher Nolan következő filmje akkora titokban készül, hogy még azt sem lehet tudni, miről is fog szólni. Sőt, az sem teljesen egyértelmű, hogy ki lesz a mű főszereplője. Ám az eddig megjelent soványka stáblistán olyan nevek szerepelnek, mint John David Washington, Elizabeth Debicki, Aaron Taylor-Johnson, Robert Pattinson, Kenneth Branagh, Michael Caine, Clémence Poésy, és Himesh Patel.

Venom 2 - október 2.

November közepén kezdődött a Venom második részének forgatása, amit ezúttal Andy Serkis rendez. A történetről szinte semmit nem lehet tudni még, de az már biztos, hogy visszatér majd a vászonra Michelle Williams és Woody Harrelson is, akinek a karaktere, Cletus Kasady főgonosszá lép majd elő.

Örökkévalók (Eternals) - november 5.

A Marvel-moziverzum 25. filméjére jó sokat kell várnia a rajongóknak. Az Örökkévalók szereplőgárdája is csak a júliusi San Diego Comic Conon lett nyilvános. A Földet megvédő, halhatatlan idegeneket többek között Richard Madden, Kumail Nanjiani, Salma Hayek, Angelina Jolie és Lauren Ridloff alakítja. Ridloff lesz az első süket karakter a Marvel filmekben.

Dűne (Dune) - december 18.

Frank Herbert 1965-ös sci-fi regényét eddig nem sikerült megfelelően adaptálni, ám nagyon úgy fest, hogy Denis Villeneuve-nek ez most sikerülhet. Azt már korábban is tudni lehetett a Budapesten is forgatott filmről, hogy csak a regény első felét dolgozza fel, így szinte biztos, hogy lesz folytatás.

Wimmer Doro

(Megjelent a Mozimánia 2019. decemberi számában)