A sok hír között elsikkadt, de elég fontos. Az 1994. december 6-iki Népszabi (is) beszámolt róla, hogy az akkori megállapodás értelmében Ukrajna leszerelte atom arzenálját, cserébe Oroszország (és más országok) szavatolták Ukrajna területi épségét. Ezt a megállapodást (is) felrúgta Putyin 2022. februárjában. A cikk teljes szövege:
Bill Clinton amerikai és Borisz Jelcin orosz elnök, John Major brit kormányfő és Leonyid Kucsma ukrán államfő hétfőn az EBEÉ-csúcsértekezlet idején aláírta azt az okmányt, amellyel Ukrajna csatlakozott az atomsorompó-szerződéshez. Ezzel egyidejűleg Clinton, Jelcin, Major, Kucsma, továbbá Nurszultan Nazarbajev kazah és Alekszandr Lukasenko fehérorosz államfő aláírta az Ukrajnának, Kazahsztánnak és Fehéroroszországnak nyújtandó biztonsági garanciákról szóló okmányt, s kicserélték a START I. szerződés ratifikációs okmányait.
Az atomsorompó-szerződés kibővítéséről aláírt dokumentum után Jelcin azt hangsúlyozta, hogy a megállapodás bölcsességről tanúskodik. Oroszország különleges, baráti, testvéri kapcsolatok kiépítésére törekszik a Független Államok Közösségének tagállamaival, a szomszédos országokkal. Moszkva egyúttal fellép az atomfegyverarzenál további csökkentése érdekében is. Kucsma ukrán elnök azt emelte ki, hogy a világ minden részén meg kell semmisíteni a nukleáris fegyvereket. A budapesti aláírást az év kiemelkedő eseményének nevezte, amely új dimenziókat nyit az országok közötti kapcsolatokban is.
John Major szerint az egyezmény aláírása jelzi, hogy folyamatos az erőfeszítés a nukleáris eszközök leszerelése érdekében. Meggyőződése, hogy a mostani aláírás további lökést ad a stabilitás és a biztonság megteremtéséhez, és egyúttal fontos lépcsőt jelent a nukleáris fegyverek felszámolásának irányába.
Clinton arra mutatott rá, hogy a világ mától biztonságosabb lett, jelentősen csökkent a nukleáris fenyegetettség. A szkeptikusok véleményével ellentétben a Szovjetunió összeomlásával nem nőtt az atomfenyegetettség, hanem éppen ellenkező folyamat kezdődött.
A megállapodás november végén, Kucsma ukrán elnöknek az Egyesült Államokban tett látogatása során született, formálisan akkor adta át New Yorkban az általános elvi szerződéshez való csatlakozást kimondó jegyzéket a szerződés őrzőjének, miután előzőleg a kijevi törvényhozás a szerződés ratifikálásával erre felhatalmazta.
A csatlakozás ténye azonban csak azzal vált véglegessé, hogy az ENSZ BT állandó tagjai közül a szerződésben részt vevő három atomhatalom - az Egyesült Államok, Oroszország és Nagy-Britannia - első számú vezetői nukleáris védelmi garanciát nyújtanak az atomhatalmi státusról lemondó országnak. Az ezt kimondó memorandumot írták alá Budapesten, ezzel az ukrán csatlakozási folyamat befejezetté vált. Az igazi kérdés - amire a memorandum szövege választ ad hogy az ukrán fél az általa követelt garanciák közül melyeket kapta meg, korábban ugyanis minden egyes esetben elégtelennek nyilvánította a felajánlott intézkedéseket, különös tekintettel az ukrán-orosz vitákra.
Hasonló garanciákat kapott az erről szóló memorandum aláírásával Kazahsztán és Fehéroroszország is. A budapesti aláírás előzménye, hogy Kucsma látogatása idején Washington a korábban megígért, az atomfegyverek megsemmisítését és az ukrán gazdaság fejlesztését támogató 700 millió dolláros összeget megtoldotta további 200 millióval. Ennél is fontosabb, hogy a megállapodással és az azt megelőző tárgyalásokkal nyilvánvalóvá vált: Washington már nem kizárólag az orosz szempontoknak rendeli alá kelet-európai politikáját. Míg a tavalyi Oroszország, az idei Ukrajna éve volt a washingtoni keleti politikában.
A születésekor a világ harmadik legerősebb atomhatalmává előlépő Ukrajna mindeddig több mint 1800 nukleáris robbanótöltettel rendelkezett. A budapesti memorandumokkal jó háromezer nukleáris töltet sorsáról döntöttek. Belarusz ezek közül már csak negyvennél kevesebbel rendelkezett. Megsemmisítésre Oroszországba, illetve az Egyesült Államokba kerülnek a leszerelendő eszközök.
