Discover Top Posts Tagged with #peket

Discovering the peket alcohol in Liège #brgang #bellrossgang #peket #genièvre #liege #brgangsta #brganggtg #brgangbenelux #belgiumgtg #tableshot #vivementdemain (à Liège, Belgium)

#peket #brgangsta #tableshot #brgang #vivementdemain #liege #brganggtg #brgangbenelux #bellrossgang #genièvre #belgiumgtg

A little shot of #graanjenever to end the evening #jenever #genièvre #genever #peket #Hollands (at Chez Brixton)

#genièvre #hollands #jenever #peket #graanjenever #genever

Peket Violette au flambée 💜🔥

#gif #shots #peket #alcohol #flambée #Belgium #friends #mine

La Maison du Peket, par Etienne Lecrenier

La Maison du Peket … Photo de Etienne Lecrenier…

Une photo de Etienne Lecrenier mise à l’honneur sur « Liégeois et fier de l’être » où vous pourrez la découvrir en grand format et laisser vos appréciations et compliments à l’Artiste.

[…] (→ Lire la suite…) – (Source : Liégeois et fier de l’être)

ĿIΞǤΞⓄI5 ΞŦ ∱IΞЯ ÐΞ Ŀ’ ΞŦЯΞ

View On WordPress

#Etienne Lecrenier #facebook #Liège #maison #Peket #photo

Das Paket – Sebastian Fitzek

Inhalt : Der neue Psychothriller von Sebastian Fitzek! Seit die junge Psychiaterin Emma Stein in einem Hotelzimmer vergewaltigt wurde, verlässt sie das Haus nicht mehr. Sie war das dritte Opfer eines Psychopathen, den die Presse den »Friseur« nennt – weil er den misshandelten Frauen die Haare vom Kopf schert, bevor er sie ermordet. Emma, die als Einzige mit dem Leben davonkam, fürchtet, der…

View On WordPress

#Droemer #Fitzek #Knaur #Peket #Sebastian #Thriller

Peket is a fruit brandy aromotised with juniper berries. This is a raspberry peket from La Maison du Peket in Liège, accompanied by a Belgian Parmesan cheese croquette and salad. Delicious!

#Peket #Belgium #traveling #juniper berries #Belgian food #liege #Maison du peket #foodie #food blog #foodpics #food photography

2 semaines d'amusement (/2: Ath et Toussaint)

Az előző poszt kicsit hosszúra nyúlt, ezért úgy döntöttem ketté szedem (ez most rövidebb lesz). De a szünet épp csak elkezdődött Bruges-zsel.. Pár napig otthon voltam, pihentem és naaagyon sokat aludtam, ami egy élmény volt 2 hónap iskola után, ami ráadásul, mit is tagadjuk, elég komplikált és mozgalmas új élmény volt. De úgy döntöttem, kihasználom a szünetet és mert az osztálytársaim vagy elutaztak, vagy elfoglaltak voltak Tabeával beszéltem meg, hogy ellátogatunk Ath-ba. Ath egy szép, ám viszonylag csendes kis város, ami kb 15 percre van kocsival, busszal is csak 2O, a gond csak az, hogy egyetlen egy busz meg naponta: 7:27 perckor. Úgykor megsértve az ősziszünet legfőbb szellemiségét reggel fél 7kor keltem és 8tól fogva ott fagyoskodtam Ath város alig fűtött vonatállomásán, mert Tabea Liège környékén lakik, úgyhogy 2 órát kellett vonatoznia. Én addig Harry Potter à l'école des sorciers-t (Harry Potter 1.) olvastam. Egyre jobban megy... Azt hiszem segíti is a franciámat. Enfin Tabea megérkezett és elindultunk, hogy felfedezzük a várost. Amit hamar be is fejeztünk, mert annak ellenére, hogy tényleg szép, nem sok minden van itt. Láttuk a Grand Place-t (épp átépítették), az összes (2) templomot, már csak a hagyomány kedvéért is =D, egy régi bástyát, megnéztük a könyvesboltot, forrócsokiztunk, frites-eztünk, gaufreiztunk, egyszóval mindent megtettünk, ami lehetett. Ennek érdekében felkerestük a tourinformot is és ott helyben megnéztünk egy kiállítást, a La Maison des Géants-t.

So the first two months in my new school were pretty tiring and I finally had the time to relax and sleeeeeep.... Which I really needed. But my tireless need of discovery sent me to Ath, where I spent the day with Tabea. Here public transportation is less frequent then what I've got used to in Budapest or even in the countryside of Hungary so I have a little bit of problem with that, but my host family has been really supportive by taking me to train stations by car or such things, which for I'm extremely grateful, but I feel so ashamed of asking them time after time, unable to travel on my own and taking there time. So this time I decided to take the only bus to Ath... at 7:27. I spent 2 hours at the barely heated station, waiting for Tabea (reading Harry Potter à l'école des sorciers), who had to come all the way from Liege to meet me.When she finally arrived we walked around the city, had a hot chocolate, had a waffle and fries, visited all the churches (just for the new habit =D), the Grand Place and a bastion, ad went through all the books in a store. But most importantly we found the heart of Ath: at La Maison des Géants.

Mint kiderült évente egyszer, augusztusban a város igazán életre kel, és ilyenkor megjelennek ezek az óriás bábuk, hogy eljárják hagyományos táncukat, ami minden évben teljesen ugyanaz, olyannyira, hogy generációk óta egy család tagjai adják elő, amihez nem kis erő kell, mivel egy két-három emelet magas fa és papírmasé szerkezettel kell táncolni, tökéletes szinkronban a másik bábúval, akiből semmit se lát az illető. Ez egy katalon hagyomány egyébként, nem egészen tiszta még a belga történelem főleg, hogy törin még csak a 18. századnál járunk, Belgium meg a 19.-ben jött létre úgy amúgy... Eddig még senki se tudta elmagyarázni, hogy miért is. =D Mindenesetre a kiállítás nagyon érdekes volt, elképesztő volt látni a videókon, hogy egy ilyen népi szokást a 21. században ekkora eufória lengjen körbe.

Turns out, that this quiet town transforms into a huge party in August, when all these gigantic dolls(?!) appear, to dance the same traditional choreography as each year. It's the same family who's been performing it since generations. It's probably pretty difficult to carry a two or three floors high wooden-paper thing and to dance in perfect harmony with the other performers who you can't even see. I can't really see where the tradition came from, 'cause Belgian history is still pretty much a mystery to me, probably because we're still at the 18th century on history class, and Belgium became independent in the 19th... No one could explain to me why, so far. =D But it's incredible to see that a custom from the Middle Ages can cause a(n) euphoria like this in the 21th century.

Aznap este Tabea nálam aludt, este és másnap pedig Sophie Marceau-filmeket néztünk, franciául, angol felirattal.

Tabea stayed at my place and we watched Sophie Marceau-movies in French. =)

A háttérben Emilien hiperaktívkodik... =D Emilien being hyperactive... =D

Csütörtökön Halloween volt, amit itt elvileg ünnepelnek, najó, nyilván nem USA-szinten... Annak ellenére hogy egész héten óvodás csoportokat láttam jelmezben vonulni ide-oda, 31-én egy se bukkant fel, úgyhogy csak Toussaint-t, Halottak napját ünnepeltük, illetve, amit akkor szokás... Délelőtt nem mentem el a szülőkkel a temetőbe, viszont a vásárba igen, amit Blatonban egy közeli faluban tartanak ilyenkor. Hatalmas banzáj volt, mini vidámparkkal, és kismillió standdal. Rengeteg ruha, édesség, random használati tárgyak, mintha egy szabadtéri Tesco lett volna az egész. És persze az elmaradhatatlan peket-sátrak, amit onnan lehetett felismerni, hogy messziről hallatszott a hangos énekszó, ugyanakkor a sátor olyannyira tömve volt, hogy nem lehetett látni, is történik. Szóval mi is történt? A peket egy tipikus belga (liège-i) pia, mondhatjuk, hogy ez a belgák pálinkája, amit rengeteg ízben-színben készítenek. Persze ötpercenként leálltunk beszélgetni egy ismerőssel, mármint a csere-papám, amiből csere-mamámnak egy idő után elege is lett. Én is találkoztam pár emberrel a suliból. Délben egy japán-kínai-wok étterembe mentünk (a 3 kombinálva), ahol 2-3 óra alatt szabályosan telezabáltuk magunkat (még csokiszökökút is volt!), úgy, hogy én azonnal elaludtam, amint elértem a szobámat. Este jött volna a család egy unokatestvére, rengeteg társasjátékkal, de végül sajnos mégsem, pedig az ilyen családi programok a legjobbak mindig. A hét hátralévő részében igyekeztem befejezni azt a mérhetetlen mennyiségű levelet/képeslapot, amit megkezdtem, ezáltal csatatérré változtatva a nappaliban lévő nagy asztalt.

Thursday was Halloween which is celebrated here (not like in Hungary), but even though I saw kindergarten groups passing by in costumes all week on the 31th there was nothing.. Okay.. But we did celebrate Toussaint (it's probably the same in English-speaking countries..). In the morning I didn't join my host parents when they went to the cemetery but later we went to the annual fair of Blaton, a village nearby. It was a huge event with a mini amusement park, lots of clothes and candy, and random stuff. And of course the unavoidable peket-tents, which you can easily recognize when you see a small tent full of singing people, even though you can't see what's going on inside. We stopped in every 5 minutes to talk to friends, even I met two of my friends from school. For lunch we went to a Japanese-Chinese-wok restaurant (probably all three), where we were eating for 2 or 3 hours, so I was kinda full by the end of it (they even had a chocolate fountain!) and I fell asleep as soon as I reached my bed. In the rest of the week I tried to finish the incredible amount of letters/post cards that I'd started, creating a battlefield on the living room table.