Vizsgalevezetés
Mint az előző posztomban megírtam, 12.03-án vizsgáztam. Fanninak még volt egy vizsgája 4-én, így addig nagy “ereszd el a hajam” nem lehetett. Csak hogy Fanni idegei nyugodtak legyenek, 3-án este leszállt egy barátnője, Zsófi.
4-én este elmentünk Tivoliba Fannival és Zsófival. Elképesztő mekkora munkát belefektettek abba, hogy feldíszítsék a helyet. Mindenhol karácsonyfák és az egész hely fényárban úszik. Tényleg lélegzetelállító. Sajnos nekem nincsenek fényképeim, mert ugye a telefonom tönkrement, fényképezőt meg nem vittem. De majd megszerzem Fannitól. :D Ha már ott voltunk, felültünk Fannival egy körhintára, majd amíg ők vacsoráztak és elkortyolgattam egy kis forralt bort.
Az eredeti terv szerint valami bárba mentünk volna szombat este, de végül máshogy alakult. Zoli bejelentkezett, hogy jönne ide Kittiékhez, és végül Fanni meg Zsófi is itt kötöttek ki, Krisztián pedig sütött pizzát. Pókerezés alatt megtudtuk, hogy Fanninak nincsen “pókeri face”-e, majd pedig egy all-in után bezsebeltem mindent. :D
Ezután egy olyan játékot játszottunk, ahol cetlikre felírunk híres embereket, majd mindenki húz egyet, és ANÉLKÜL HOGY MEGNÉZI felragasztja a homlokára. Utána barkoba szerűen kérdezgetés megy körbe, amíg valaki ki nem találja, hogy ki van a homlokán. A játék alapvetően egész érdekes, de nekünk sikerült egy új szintre emelnünk. Megbeszéltük, hogy mesefigurákat írunk. Meg is írjuk, ki is húzza mindenki, majd Kitti gyönyörűen széthajtogatja a papírt, és megnézi. Jó, sebaj, írjunk újat, és mehet újra. Megint kihúzzuk, éés *dobpergés* Fanni kinyitja és elolvassa. :D Sebaj, Zsófi írt neki egy újat. Majd elkezdjük a játékot, első kör, első kérdés: Valami meséből vagyok? (mivel megegyeztünk, hogy csak mesefigurákat írunk, így ez elég redundáns kérdés volt :D ) A kezdeti nehézségek után egészen belejöttünk. Én eljutottam addig, hogy egy halat keresek, méghozzá az Arielből. Mivel a név kellett, így hiába tudtam pontosan hogy miről beszélünk, Fanni széles vigyorral nézte végig, amíg mindenki kitalálja a sajátját, én pedig szenvedek a zseniális - és kicsit gonosz - feladványa alatt. Btw a halacska neve Ficánka...
Remek egy este volt, nagyon sok nevetéssel, így tökéletesen ellazított minket a sok tanulás után. Más kérdés, hogy a pihenés nem tartott sokáig, ugyanis vasárnap már kezdődött újra a rohanás a mókuskerékben, és karácsonyig nem is nagyon lesz megállás. :/