Az a legszebb benne , hogy utálom , hogy itthon kell legyek. Utálom , hogy csak hízok és egyre dagadtabb vagyok... de nem akarok vissza menni az iskolába. Nem akarok emberek közé menni. Nem akarok beszélgetni velük, nem akarok jópofizni , nem akarok panikrohamokat kapni óra közepén mert valaki kinevetett és megfogdosta a hàjam. Nem akarok a Wc-be menekülni és szétvagdosni magam a borotvámmal ami mindig nálam van. Nem akarom , hogy össze hasonlítsanak mindenkivel aki jobb. Nem akarom hallgatni a “barátaim” hazugságait. Egyszerűen csak megakarok szünni.














