Vajon.. Vajon ha megölöm magam. Lesz aki sír utánam? Leginkább erre tudok gondolni.. Hogy akit én szeretek.. Legyen szó L-ről, vagy itt Tumblr akárkiről akivel valaha beszéltem. Feltűnne ha nem lennék elérhető? Ha nem válaszolnék.. Tudom L-t nem érdekli. A legjobb barátom? R.. Szinte alig-alig beszélünk valamit. Ott a barátnője neki. Vele elvan! Vele beszéli meg a gondjait. Hiányzik a sok közös hülyülés, még így is hogy több mint 400km-re vagy. Azt mondtad, hogy egyszer eljössz engem meglátogatni. Hogy csinálunk egy fasza napot. Bár még igaziból soha nem találkoztunk, szerintem ez a barátság, testvériség lett. De már jól elvan. Remélem sokat mosolyog. Hogy feltűnik-e hogy nem vagyok? Dehogy. Majd akkor fog keresni talán, ha hív játszani.. És ha én arra többet nem fogok válaszolni? Mit fog gondolni? Sírni fog értem? Vagy csak keres helyettem mást? Hiányozni fogok neki? Vagy lesz ki pótoljon? Áhh.. Basszus.. Pótolható vagyok. Persze hogy talál mást.
Ez fáj igazából.. De miután elmentem.. Jobb lesz ez így nekem.. Nem akarom magammal hordozni a fájdalom összes terhét! Inkább itt hagyom ezt az életet.