Discover Top Posts Tagged with #szinopszis

Pilinszky-szinopszis

Most nem szeretlek.

Most magamnál is jobban.

Most nem is tudom.

- Fodor Ákos

Tony Bancroft rendezésében készült Állati jó Kekszek (6) animációs film a a Big Bang Media gondozásában július 30-tól megtekinthetők a hazai mozikban.

#szinopszis

Hahó pihe!

Hópehely-módszer (Randy Ingermanson által megálmodva)

Mát többször is témánk volt, hogyan érdemes belevágni egy regény megírásába. A legtömörebb válasz pedig ez: Vázlatal, így a legbiztonságosabb. A hópehely módszer is esküszik a vázlatra, de kibővíti, aprólékosabban közelíti meg az elvégzendő munkát. Lássuk, hogyan működik!

Kicsivel/kevéssel indítasz, majd felépítesz egy kerek történetet. -> Ez a dolog lényege, na meg a kreativitás és az organizáció.

A hópehely-metód tíz lépése

1. Első lépés = Egy mondat. Fogalmazzuk meg a regény tartalmát, könyvünk esszenciáját egy mondatban, ez mindennek az alapja! Pár tipp: - Ne legyen barokkos körmondat! Próbáld meg röviden megfogalmazni az olvasó-csalogató egy mondatod! - Nem kellenek nevek. (Inkább utalj a karakterre, pimasz zsaru, jómódú földes, földönfutóvá vált kőműves.) - Kapcsold egybe a sztorit a főszereplő utjával. (Mit akar elérni?) Ez a lépés azért nagyon fontos, mert arra kényszerülünk, hogy a történet legfontosabb elemeire fókuszáljunk.

2. Mondatból bekezdés. Írjuk le a háttértörténetet, a bonyodalmakat és a végkifejletet. Öt mondatot javasol Ingermanson. Az első az alaphelyzetet vázolja fel, az utolsó a véget, a köztes mondatok pedig a különböző bonyodalmakat, konfliktusokat tartalmazzák. Tartsd szem előtt, hogy ez nem a fülszöveg!

3. Egy karakter = Egy oldal. Mindegyik fontosabb szereplődhöz írj egy átgondolt összefoglalót! Mit véssünk le róluk? A karakter: - Neve - Története - Motivációja - Célja - Konfliktusa (mi akadályozza, hogy elérje a célját?) - Fejlődés (Hogyan fog megváltozni a kiindulóponthoz képest?) - Írjuk le egy teljes bekezdésben, hogyan alakul szereplőnk sorsa a regényben.

4. Bővítés. Emlékszel még az +/- 5 mondatos rövidke összefoglalóra? Most bővítsd ki minden mondatát egy bekezdéssé! Legjobb esetben ez egy oldal, amit úgy nevezünk, hogy szinopszis.

5. Szereplők szinopszisa. Ebben a lépésben a szereplők elmesélhetik a saját sztorijukat. Ingermanson egy oldalt javasol a főszereplőknek, a mellékszereplőknek elég egy felet szentelni. Ezen szinopszisokat mindig az adott karakter szemszögéből írd meg! Engedd el magad, írj le mindent ami az eszedbe jut, hogy ezáltal jobban megismerhesd az embereid. Ennek a lépésnek az az előnye, hogy nem csak a történet, de a karakterek is fejlődni fognak. Élővé válnak, identitást nyernek, ahogy elmesélik a saját történetük.

6. A bővítés bővítése. Vissza a negyedik ponthoz! Van 4-6 bekezdésed, most ezeket a bekezdéseked told meg, mindegyiket egy oldallal! Itt kikerekedik minden, nagy a betekintésed, ellenőrizni tudod a buktatókat, mennyire működik a logika, új ötletek bukkanhatnak fel, javítgathatsz.

7. A részletekben rejlik a karakter. Mikor született, kedvenc étele, mi a hobbija, melyek a jellemző külső-belső jegyei? És a többi, és a... Miért jó mindezt összegyűjteni? Mert mostanra tökéletes képet kaphatunk arról mennyit, milyen irányban változott a szereplőnk. Mint tudjuk, a szereplők kritikus pontjai a regényünknek! Fejlődést akarunk látni, meg akarjuk őket ismerni, ragaszkodni akarunk hozzájuk, általuk pedig a regényhez. Tehát jobban teszed, ha te is alaposan kiismered valamennyiüket.

8. Most ragadd meg a történeted szinopszisát, és készíts listát a jelenetekről, melyekből megszületik a regény. (Ingermanson táblázatot használ.) Mutasd be a jeleneteket röviden, egy mondatban. A táblázat könnyen kezelhetőségének hála, könnyedén tudjuk variálni a jeleneteink sorrendjét, így kiválasztva annak módját, hogyan szeretnénk elmesélni a történetet. Kapjon egy oszlopot a karakternézőpont is, vagy akár egy olyan oszlop, melyben azt becsülheted meg milyen hosszú, hány oldalas lesz a jelenet.

9. Választható, maga Ingermanson már nem használja. A táblázatban bővítsd ki az egyes jeleneteket bekezdésekkel, hosszú elbeszélést hozva létre. Ez megmutathatja, hogy a jelenetek tartalmaznak-e konfliktusokat. Ha nem, akkor most adhatod hozzá, vagy kivághatod a jelenetet.

10. Végsőállomás. Írd meg a regény első tervezetét, annak tudatában, hogy van egy jól működő vázad. Lehet, hogy hiányos, hogy nem minden tökéletesen tisztázott, de miért is lenne ez probláma? Használd a képzelőerőd, a kreativitásod, írd meg a könyved!

Azt hiszem, valamennyiünk szemében hosszú procedúrának tűnik a hópehely-módszer, de úgy gondolom érdemes lehet kipróbálni, ha általa növelni tudjuk a sebességünk, és javítani tudunk a teljesítményünkön. Részemről biztosan kipróbálom, talán még egy aprócska bejegyzés is születik a személyes tapasztalatokról...

Ui.: Hiányoztatok, olvasóim. Sajnálom, hogy ilyen sokáig hallgattam, de az élet közbejött... Inkább az ellentéte jött közbe, az élet, maga pedig ment tovább, amit követni kell. Szóval lesz blog, lesznek bejegyzések, lesznek regények, az út folytatódik.

#hópehely #hópehely-módszer #Ingermanson #szinopszis #írás #író #könyv #regény #hungarian #magyar #tipp #vázlat #módszer #Gifs are not mine #but i appreciate (Y)

Mond, ha most ez így veled ma nem megy... Hogy is mehetne?!

#magashegyi underground #szinopszis

Hamlet szinopszis

I./1. Várta. Marcellus és Bernardo beavatja Horatio-t a Szellem megjelenésének titkába (szép szar kitekert mondat) Szellem eltűnik, megbeszélik, hogy elmondják az ifjú Hamletnek is. I./2. Trónterem. Claudius beszédéből kiderül, hogy az öreg Hamlet halála után ő került a trónra, elvette bátyja özvegyét, valamint a norvég sereg fenyegető közeledését. Laertes és Hamlet kéri visszaengedését, hogy tanulmányaikat folytassák, Laertes szabadon távozhat Párizsba, míg Hamletet anyja, a királyné és Claudius határozottan a maradásra utasítja. Hamlet enged a parancsnak, majd az uralkodópár távozása után monológjából fény derül megvetésére Gertrud és apja öccse iránáyba, illetve istenítő viszonyulása apjához. Ezután Horatio, Bernardo és Marcellus jelennek meg, fény derül Hamlet és Horatio viszonyára, miszerint együtt tanultak Wittenbergában, valamint tudatják Hamlettel apja szellemként való megjelenését, ezt követően, megbeszélik, hogy azon az éjjel, Hamlet királyfi is velük tart az éjjeli őrségre, hogy megbizonyosodjon apja megjelenése felől. I./3. Polonius háza. Laertes indulni készül, húgával való bezsélgetésből értesül az olvasó/néző, hogy a királyfi gyengéd érzelmeket táplál Ophelia iránt. Laertes, majd később Polonius is kioktatja a lányt, hogy erényeit őrizze, Hamlet herceg közeledését pedig utasítsa el. I./4. Vártán. Hamlet, Marcellus, Horatio őrt állnak, a szellem megjelenik, arrébb hívja Hamletet. I./5. A vártán máshol. Hamlet megtudja apja szellemétől, hogy Claudius ölte meg, megesketi fiát, hogy bosszút áll érte, majd eltűnik. Horatio és Marcellus utolérik Hamletet, kérdezősködnek, de az nem árul el semmit, sőt megesketi őket, hogy az eddigiekről sem fognak beszélni senkinek. II./1. Polonius háza. Polonius elküldi Rajnáldot, hogy vigyen pénzt Laertesnek Párizsba és kérdezősködjön utána, milyen a magaviselete. Ophelia elárulja apjának, hogy miótán visszautasítóan viselkedik a herceggel, az őrület jeleit véli felfedezni rajta. Polonius véleménye szerint Hamlet elméjét a szerelmi kudarc emészti fel, ezért a királyi pár elé megy, lányával együtt, hogy felfedje a történteket. II./2. Terem a várban. A király és a királyné Hamlet két régi jóbarátjának (Rosencrantz és Guildenstern) odahívásával próbálja megtudni zavarának okát, kérik, hogy vonják örömökbe és próbálják meg kiszedni belőle mi bántja. Voltimand híreket hoz Norvégiából, miszerint diplomáciai úton sikreült elkerülni az ifjú Fortinbras támadását. Ezután Polonius elmondja az uralkodópárnak felfedezését, miszerint a lánya miatti szerelembe őrült bele az ifjú herceg. Tervet eszelnek ki, hogy Opheliát csaléteknek felhasználva hallgatják ki Hamlet valódi baját. Jön Hamlet, Polonius szóba elegyedik vele, a néző a párbeszédből megbizonyosodik arról, hogy Hamlet valóban az őrület jeleit mutatja, azonban ahogy Polonius is mondja „őrült beszéd – de van benne rendszer.” Polonius távozása után jelenik meg a színen Rosencrantz és Guildenstern, próbálnak tudakozódni Hamlet hogylét felől, de kitérő válaszokat kapnak. Hírt adnak neki a városi színjátszók érkezéséről, aminek Hamlet felettébb örül. Polonius jelenti a színészek érkezését, a színészek bejönnek, Hamlet szóba elegyedik velük, rögtön munkát is ad nekik és említést tesz pár beillesztendő sorról az esti előadásba, amellyel tőrbe akarja csalni Claudiust. Miután magára marad, levetkőzi az őrület jótékony köntösét és szemreháynást tesz magának a tétovázásáért, számon kéri magán a fiúi szeretetet és a bátorságot, és megfogalmazza tervét, amellyel meggyőződhet Claudius bűnössége felől, mivel kétségei támadnak a szellem szándéka felől. III./1. Terem a várban. Rosencrantz és Guildenstern jelenti a királynak, hogy nem jutottak semmire Hamletnél. Polonius tanácsára ő és a király erejtőznek, a többiek elvonulnak, kivéve Opheliát, aki elöl marad, hogy rajta keresztül hallgathassák ki a királyfit. Hamlet monológjában felfedi mennyire gyötrődik a lelke, hogy az öngyilkosságot fontolgatja, valószínűleg mert megijedt a ráhagyott feladattól. Szóváltásában Ophéliával fény derül arra Claudius számára, hogy nem a szerelem bolygatta meg elméjét, hanem inkább a gyűlölet embertársai iránt mozgatja furcsa és érthetetlen cselekedeteit. Poloniusszal eldöntik, hogy Hamletet Angliába küldik, hogy mindenkit megóvjanak őrült cselekedeteitől. III./2. terem ugyanott. Egérfogó jelenet, a színdarab bemutatása, melyben egy a Claudius és az öreg Hamlet történetével párhuzamos cselekmény játszódik le a nézők szeme láttára. (Shakespeare-i fogás, színházban a színház technika.) Horatio és Hamlet egyszerre figyelik Claudius megrendülését a bűn látttán, ebből megbizonyosodnak róla, hogy a Szellem igazat mondott. Jön Rosencrantz és Guildenstern, akinek Hamlet elmondja, tudja, hogy kémkedni jöttek utána. Polonius üzenetet hoz a ehrcegnek, miszerint anyja várja. A megszokott őrült beszéddel válaszol Hamlet, majd miután egyedül marad elmondja, ismét megjött a kedve s a bátorsága a bosszúálláshoz. III./3. Terem ugyanott. Caludius utasítja Rosencrantzot és Giuldensternt, hogy kísérjék Hamletet Angliába, Polonius jelenti, hogy Hamlet anyjához készül, ő pedig majd a kárpit mögött megbújva ügyel rájuk. Claudius elküldi, majd a rémülettől motiváltan imádkozni próbál, ám rájön, hogy ez mit sem ér, hiszen nem képes megbánni bűnét. Hamlet meglátja imádság közben, elgondolkodik a helyzeten, hogy ha most ölné meg vajon bosszú állna vagy jót tenne neki? Végül továbbmegy anyjához. III./4. Királyné hálószobája. Gertrúd próbálja megszidni a herceget, ám az a visszájára fordítja a helyzetet, és rátámad a királynőre, Polonius segítségért kiált, Hamlet remélve, hogy Claudius hallgatózik, leszúrja. Röviden és cinikusan de bűnét sajnálva megsiratja, anyját inti, hogy térjen erényes életre és, hogy őt, Hamletet és épp eszét ne árulja el a királynak. De mivel eközben ő maga a Szellemmel kommunikál, akit Gertrúd nem lát, nem tudni, anyja mennyire hisz neki. IV./1. Szoba a várban. Gertrúd elmondja Claudiusnak mi történt, Rosencrantzot és Guildensternt a hulla keresésére küldik és elvonulnak tanácskozni. IV./2. Más szoba. Rosencrantz és Guildenstern próbálja Hamlettől megtudni a holttest helyét, ám az tettetett őrülettel kitér a válaszadás elől. IV:/3. Más szoba. Claudius is próbálja megtudni, hol van Polonius maradványa, Hamlet ismét őrületet színlel, a király közli vele, hogy Angliába küldi. Miután mindenki távozik Claudius felfedi tervét, miszerint Hamletet Angliában kivégeztetné. IV./4. Térség Dániában. Hamlet találkozik Fortinbras egyik századosával, az elmondja, hogy kis területért mennek harcba, mikor aherceg egyedül marad ismét szemrehányást tesz magának a tesze-toszaságáért, mint a színészek után. IV./5 Terem a várban. Kiderül, hogy Ophelia beleőrült a körülötte zajló dolgokba, Laertes pedig lázadást szervezett apja meggyilkolásának hírére. Claudius megbékíti az ifjút és inkább Hamlet elleni bosszúra ösztönzi. IV./6. Terem a várban. Horatio egy hajóstól megtudja, hogy Hamlet a kalózoknál van. IV./7. Más terem a várban. Király megtudja, hogy Hamlet túlélte és vissza is fog térni az Angliai útról. Megtudjuk, hogy Ophélia belefulladt a patakba. A király és Laertes eltervezik Hamlet megölését. V./1. Temető. Hamlet és Horatio visszafelé tartanak a dán udvarba, a sírásók viccelődése, Hamlet elgondolkodik azon Yorick kapcsán, hogy csak a bolond mondhat igazat ebben a világban. Ophelia temetése. Laertes és Hamlet összeszólalkozása, megtudjuk, hogy Hamlet valóban szerette Opheliát. V./II. Egy terem a várban. Hamlet elmeséli Horationak, mi volt Claudius szándéka és hogyan húzta csőbe Rosencrantzot és Guildensternt. Osrick jön, Laertes kihívásával, Hamlet beleegyezik, bejön az udvar a terembe. Laertestől Hamlet formálisan bocsánatot kér. Vívnak, Gertrúd meghal a mérgeztett bortól, a megsebzett Laertes elmondja Hamletnek az ellene forralt cselt. Laertes meghal, Hamlet leszúrja Claudiust. Hamlet összeesik, Horatiora hagyja végakaratát: a dán trón az ifjú Fortinbrasra szálljon, és mondja el mindenkinek, mi történt a királyi udvarban, hogy az őrültségtől és a királygyilkosságtól tisztára mossa a nevét. Hamlet halála után megérkezik Fortinbras, Horatio megígéri, hogy elmeséli a történteket az új uralkodónak, az pedig Hamlet hősként való temetését rendeli el.

��Y:�h

#hamlet #szinopszis #drámaelemzés #MME