#tariska

[bucsak]

„Kek Rozsa” megtekintése a YouTube-on

[tovishaziambrus]

Nevem, Dongalábú Esőindián

Dekkel szökdelek az utca déli oldalán Szájban rőzsedal, az arcon piszokcsík Fülbevalóm nyúlfarok, a tetkóm gyík Nekem nem kell net, és nem kell térerő Hogyha mehetek, csak annyi, hogy füstöt küld a nő Simán beugrom a kertbe talpról én És ott eltolunk egy laza pipát a szőnyegén Hajvirágát lecincálom szirmonként

ref:

Indián, indián Az vagyok, míg haza nem érsz, minden délután Indián, indián A parkettán tüzet gyújtok Csingacsguk nyomán

Tollas tomahawk a falba, a vállra íj Most épp azt játsszuk, hogy meddig bírunk együtt élni így A balkon szeles domb, sátram szakadt ing A csata addig tart, míg el nem tűnik minden pink A sok szívecskés giccset nem bírom Nyakban bölényfog a zsánerem, és a farkas karom Nekem háton szőr a Valentinezés Neked tenger kell, nekem csak egy jó zsebkés Boxeralsóm ördögös, és nem törpés

[peterfybori]

Szárnyas majom

Téli nap A rozsdás robotokra Nézd, hogy tapad A szárnyas majom.

Tébolyult, Sűrű szárnycsapással Földre borul Az ég.

Szaporán ver a szív. A világ Fehér lepedőn egy percre megáll. Tisztán csillogó Arca nyugtató.

A város nézd Szárnyas majom lepte rét. A háború Eldőlt épp.

Itt marad Napokig vendégségbe Egy hangulat Nálunk.

Hazaér kapuin a világ. Párás ablakban egy percre megáll. Nem kell altató, Végre hulla hó.

[luxbeata]

I'd rather you didn't let me go either...

Eliska to Tarmon

[luxbeata]

"You know... I have this song that keeps on playing in my head. And it just makes me remember of you..." As soon as he confessed that to Eliska, his lips pursed but with a hint of a smile in it. 

[luxbeata]

"The smile though never left his face and continued to govern it like a spreading epidemic. At that moment, he suddenly have this urge to pull her arm and link his with hers. And merely be close to her. He wants her. Not in a sexual way, but in a more platonic but romantic kind of feeling. To this point, he swore, he might be falling in love with her. But there was still that uncertainty, and fear that she won’t ever feel that way as well."

I can totally say... I love this.