MOTUS / MDLSX
régen szerettem meg előadót annyira, mint Silvia Calderonit.
olyan elképesztő szeretetet és energiát kaptam ettől az előadástól, hogy huh
nézzétek meg, ha bárhol belefuttok.
itt meg a tracklist, ezek szóltak:
//
im full with the best vibes and power after Silvia Calderoni’s performance,
Motus / MDLSX
i got a lot of love and energy,
grazie, grazie mille
#1 DESPAIR / Yeah Yeah Yeahs
#2 STEP / Vampire Weekend
#3 EVERY DAY / Buddy Polly
#4 ONE HIT / The Knife
#5 RIVER / Ibeyi
#6 IN THE ROOM / Dead Man's Bones
#7 COIN-OPERATED BOY / The Dresden Dolls
#8 THIS IS NOT A SONG / Rodriguez
#9 WITCHES! RST NOW IN THE FIRE / Get Well Soon
#10 HONEY BUNNY / Vincent Gallo
#11 PAUL B. PRECIADO / Entrevistada por Alejandro Jodorowsky
#12 NANCY BOY / Placebo
#13 FORMIDABLE / Stromae
#14 GALAPAGOS / The Smashing Pumpkins
#15 UP PAST THE NURSERY / Suuns
#16 ROAD TO NOWHERE / Talking Heads
#17 OPEN UP YOUR EYES' (feat. Abel Ferrera) / Unkle
#18 KELLY WATCH THE STARS / Air
#19 LOLA / Krisma
#20 HUMAN FLY / The Cramps
#21 A REAL HERO / College & Electric Youth
#22 IMITATION OF LIFE / Rem
PLEASE, PLEASE, PLEASE, LET ME GET WHAT I WANT / The Smiths
ALIEN GREEN EMANATION ON BUDAPEST #2:
“everybody onboard with MCIAA at big hall of Trafó House of Contemporary Arts”
(My Cat Is An Alien & Joelle Vinciarelli > ETERNAL BEYOND > art edition painted vinyl by Roberto Opalio used as artwork for official poster)
My Cat Is An Alien live at UH Fest in Budapest, Hungary
Saturday 7 October 2017, Trafó House Of Contemporary Arts
Zina: “Én a Dar Winnersre pörögtem rá, a hangszobrászuk meg a faágakra. Playlist alább, have fun!”
Rápörögtem a zenélő szobanövényre meg a székkoncertre, amiket a BODYSCAPE francia/lengyel hangszobrásza, Stephane Kozik készített. Fogadjátok szeretettel az alábbi playlistet, és készüljetek a klónok videojátékba csomagolt titkos életére október 8-9-én.
Stephane Kozik
Csukott szemmel Jazzaj élmény, nyitott szemmel meg kivágott jelenet a Végtelen történet avantgárd verziójából. Várjátok ki a tyúkos részt, elég menő. (Lábjegyzet: három éve készült a performansz a Park in Progress 4-en Pannonhalmán, itt találkozott Stephane és Damien az Arany-Hadi duóval. Ott volt Sőrés Zsolt és Juhász András is, szerintem ők hozták össze őket).
Isteni újragondolása a tipik orvosi rendelő/panellépcsőház/iskolai étkezde dekorációs elemnek. Tuti megettem volna a májat áltiba, ha lett volna mellé ilyen műsor.
Aki nem várta ki a tyúkot, annak itt egy másik verzió. (Szerintetek kukacokkal, vagy csírákkal zenél?)
Gasztroőrülteknek és pszichadélia fanoknak: digitális reggeli fakanálbasszussal. Ez után a videó után új értelmet nyer a tej-narancs kombó, bon apetit.
Szerintetek milyen hangszer a szék? Ütős, vagy pengetős?
Tutorial az orkok nemzeti hangszerének használatához.
Egy fartörzs áriája, avagy a felboncolt erdő hangjai. Képzeljetek hozzá avarzizegést.
Akinek hiányoztak eddig a dallamok, az ne hagyja ki ezt. (Össze kéne hozni a Magyar Kártya rőzseszedő nénijével, isteni dolgok sülnének ki belőle.)
Bónusztrack Damien Pairon videoművésztől, a belga páros másik fele.
Ha három éve ilyet csinált, akkor most vajon mi lesz?
Háttérinfókat Stephanról itt lehet bogarászni, Damienről pedig itt feltéve, ha tudtok franciául. Én nem tudok, szóval, ha ti igen, meséljétek már el, mi van itt.
Kárpáti Judit Eszter és Esteban de la Torre az a MOME textil és animáció szakos hallgatójaként találkozott, majd létrehozták az EJTech-et. A Trafóba a smART XTRA Haute Couture kiadására hoznak mindenféle, bárki számára kipróbálható elektronikus textilt – hangzó szöveteket, tapintással befogadható zenét, mintát váltó anyagokat. Főleg arról beszéltünk, mit is jelent mindez, és mit hoz majd a mindennapokba.
Trafó blog: Mit jelent pontosan, hogy egy textil okos?
Kárpáti Judit Eszter: Röviden az elektronika, az informatika és a textil kapcsolatáról van szó. Különféle elektronikai eszközök, kábelek, zsinórok, áramkörök és mikrokontrollerek integrálódnak más-más módon az anyagokba, de ha valaki kipróbálja, egyből megérti majd, miről van szó.
Esteban de la Torre: Vannak például a pólókat LED-del felszerelő projektek, de egy LED-es felső még nem okos textil. Nem beszélhetünk innovatív technológiáról, max hordható karácsonyfáról. Ahogy viszont mi dolgozunk a textillel, az anyag valójában megszűnik textilnek lenni, valami mássá alakul, élővé válik. Hatással lesz a környezetére – és fordítva. Valahogy úgy, mint a kaméleon bőre. Új érzékelési módokat szeretnénk hozzáadni a textilekhez.
TB: Hol tartunk most ebben a folyamatban? Egyelőre inkább művészeti projektekről van szó, mint technológiai fejlesztésről, nem?
ET: Az új fejlesztések, új technológiák egyaránt jelen vannak alkalmazott és autonóm területeken is. A mindennapi felhasználástól kezdve a művészeti projektekig, performanszokig, gegekig. Gegnek hívom a LED-es pólót is. Azért hozom fel gyakran ezt a példát, mert mostanában nagyon sok helyen köszön vissza: LED-ek, varázslat, csillogás. Az emberek a mindennapjainkban a zsebükben hordható okostelefonokhoz vannak hozzászokva. Egy helyen tudnak kezelni mindent, rengeteg fizikai tárgy, például fényképező-, hangfelvevő-, órafunkciót kiváltva. Most még az iWatch és a Google Glass sem találja igazán a helyét, de nem vagyunk messze például a melegben lengébbé, hidegben zártabbá váló okos ruháktól.
KJE: Beszélhetünk arról, mi lesz a jövőben, de nagyon érdekes az is, ami most megy. Egyre inkább minden arról szól, hogyan tökéletesítsük magunkat, miközben az okos eszközeink adatokat gyűjtenek rólunk. Ez már komoly etikai problémákat is felvet. A viselhető technológiák által életterünk egyre több része válik kalkulálhatóvá, a személyes szféránk pedig így könnyen válik sebezhetővé.
ET: Ilyen a Google Project Jaquard fejlesztése is a Levi’s-szal (a Jaquardban az okos eszközök és a farmer összehangolásával kísérleteznek – bn). Ezzel a technológiával az e-textil közösség már régóta foglalkozik, az ötlet egyáltalán nem új, csak a Google megteheti, hogy ezt ipari szinten valósítsa meg és hétköznapibbá tegye ezt a technológiát.
TB: Egyetemen találkoztatok. Hogyan kezdtetek együtt dolgozni?
KJE: Az egyetem után a diplomamunkám – egy elektronikus textil interfész – kapcsán kezdődött. A továbbfejlesztésében Esteban segített, amivel megnyertük a frankfurti Techtextil biennálé Material Innovation kategória első díját (a Chromosonicért – bn). Korábban a Kitchen Budapest Talent Programjának ösztöndíját kaptuk meg, ahol fél évig kutathattuk a hang és textil kapcsolatának lehetőségeit.
Engem mindig is érdekelt a területek közötti átjárhatóság, a textil összekapcsolása más médiumokkal, a textil és a hang kapcsolata. Esteban zenével is foglalkozik, adta magát, hogy a kettőt kombináljuk és interaktív installációt, kísérleti interfészeket készítsünk. Létrehoztuk az EJTechet, kettőnk közös kísérleti művészeti és technológiai laborját. Mindig hosszú kutatás-kísérletezés előzi meg, mire egy működőképes anyag megszületik. Nagyon boldogok vagyunk, amikor valami úgy működik, ahogyan szeretnénk (nevet). A kísérletezésben az is benne van, hogy sokszor tönkremegy az elektronika és a textil. Elég a vezeték vagy füstölni kezd az anyag. Olyan az EJTech, mint egy alkimista laborja.
ET: Először egy mexikói ismerősöm kért meg, hogy segítsek midi kontrollereket integrálni hordható ruhába. Később megismertem Judit projektjét és… tényleg varázslatos volt, mivel ő nem ruhában gondolkodott. Az emberek sokszor azonosítják a textilt a hordható ruhával. Amit Judit csinált, kinyitotta a szemem. Arra gondoltam, itt rengeteg minden történhet.
Sokat foglalkozunk textillel, de audiovizuális médiával, reaktív anyagokkal is. Az EJTech nem kifejezetten e-textil labor, inkább a technológia és művészet ötvözetére irányuló kezdeményezés. A Design Hétre például a növények és a hangok kapcsolatát a technológia segítségével bemutató installációt viszünk (aThe Garden Soundot szeptember 29-én és 30-án lehet majd kipróbálni a Paulay Ede utca 18-ban – bn).
TB: Mit hoztok majd a Trafóba?
KJE: Hangzó textileket, textil interfészeket, több kisebb kísérletet. A különböző gesztusok, kézmozdulatok, az érintés, simítás, nyomás más-más hangképet eredményeznek ezeknél a textileknél. Nem egy zongorabillentyűt szólaltatsz meg, ahol előre tudod, mi fog történni, hanem egy textilt, amiből a megszólaló hang és zene a textil színváltozásával egyidejűleg is változhat.
ET: A hang, a látvány és a számítógép összekötésében egy teljesen új gesztusrendszert lehet kipróbálni. Az érzékeink erősen hierarchizáltak. Az emberek számára a mai világban ezek közül a legfontosabb a látás. Mi azt szeretnénk felfedezni, hogyan hozhatunk egy szintre más-más érzékelési módokat.
TB: Milyen terveitek vannak most?
KJE: A tervem, hogy befejezzem a MOME doktori képzését, és ezzel párhuzamosan az EJTech-ben alkossak minél elmélyültebben. Az EJTech-en belül vannak nagyobb terveink, szeretnénk például olyan interdiszciplináris és újmédia művészettel foglalkozó stúdiókban dolgozni, mint Hollandiában a V2, vagy Spanyolországban a MediaLab Pradonál. Minél több országban szeretnénk workshopokat és előadásokat tartani, ahogyan tettük eddig már kétszer is Franciaországban az E-textile Summer Campen.
TB: E-textil Summer Camp? Mekkora ez a közösség?
KJE: Körülbelül harminc művész, kutató, hacker, maker, designer és oktató jön a világ minden tájáról, és egy héten át dolgozunk, szinte külön világ.
ET: Az e-textil közösségek többféleképpen tartják a kapcsolatot. Egyrészt online, másrészt fesztiválokon (új média fesztiválok keretein belül), találkozókon. Egyhetes találkozó az évente megrendezett E-Textile Summer Camp rezidencia program. Elég menő. Sokat tanulunk egymástól, például idén kötőgép hackeléssel foglalkoztam.
Nálam is az EJTech van most középpontban, de szeretek vetítéssel, vizuálokkal is foglalkozni. Audiovizuális és zenei munkákon is dolgozom, ezek most egyelőre periférián vannak.
