“Légy a tükröm!”
“..Iszonyú nehéz, és esetenként fájdalmas belenéznem abba a tükörbe, amit te tartasz felém. Bátorság, tudatosság, érzelmi érettség, alázat és rengeteg szeretet kell hozzá. A tükröt dühödten, ostoba, hiú módon összetörhetem, de együtt megérkezhetünk olyan szintekre, amelyeken képesek vagyunk önkritikával szemlélni a gyengeségeinket és a kapcsolatunk réseit, repedéseit. ..”
“..Figyelmeztess ballépéseimre, tévedéseimre, és szeretettel változásra buzdits. Lásd a hibáimat, de nem legyints, nem hagyd azokat rám, nem keres mentséget a gyengeségeimre, botlásaimra. Ne legyél a cinkosom, a bűntársam a gyengeségben, a passzivitásban, az igéret megszegésben, a tétlenségben, hanem mindig sokkal feljebb, és sokkal messzebbre nézz, mint ahogyan én szemlélem magam. Azt lásd bennem, amilyen lehetnék, kimondva, vagy kimondatlanul üzend, hogy változzak, fejlődjek, mutassam többnek magam, mert több is vagyok. Legyél az, akivel én jó lehetek és aki mellettem, értem, miattam lesz jó. Mindezt pedig .. azért, hogy én melletted, érted, miattad jobb legyek, s ezáltal nekünk, a kapcsolatunknak jobb legyen.”
“..Legyél az, aki mindig valós, tiszta képet mutat rólam. ..”
Király Eszter - A kapcsolat, amiért megéri