raktár

[turritopsis-nutricula]

NEM LEHET

matracba süppedve átcigarettázom

huszonévem derekát, sose fázom

gyerekeket akarok, de nem lehet

nem tudom rendes ember hogy szeret

előbb rettegek, megjátszom a lazát

felégetek pár potenciális hazát

aztán bebújok a szív alá csendben

bocsánat, én ennél nem tudok szebben

[turritopsis-nutricula]

PAPA A PAP

végre jó bontani a szűk mellfedőt

és hallgatni az egyforma, kék esőt

levegőt venni, bámulni a fákra

többé nem gondolni semmi másra

csak a puha és hűséges halálra

meg hogy jé, ilyen vagyok, ilyen árva

míg nem volt mellem, nem fájt minden tagom

annyit, s azt rajzoltam, ahogy akarom

nem eszem túl magam és nem éhezem

egésznap bámulgatom a kézfejem

és ez ugyanúgy érdekes, mint a dal

amit a rádió, a csöngő hadar

picsa, pipacs, picsa hasonló szavak

ha gyakorlom, az apám csak kikacag

csak ezt tudja, nevet, ugrat meg játszik

rendező, nem pap, csak papa, úgy látszik

[turritopsis-nutricula]

JAKI

csúfolódtál velem

hogy én mér a házas

társamat keresem

pedig nem volt lázas

e hitves kajtatás

többet voltam neked

téli kocsmapajtás

beszélgettem veled

minden pohár cifra

megharagudtam az

érdes szavaidra

aztán jött a tavasz

és te már házasodsz

csak egy sótlan szevasz

volt minden válaszod

így már nem rendezem

a színdarabodat

adósságodat sem

a hangulatomat

de én vagyok látod

a legnormálisabb

egyszem kis barátod

ismerem a nejed

egy régebbi nyárból

emlékszem hogy nevet

hogy hazudik és táncol

[turritopsis-nutricula]

A FIÚNAK

nevetős ágyas

sose vagy árva

nem lát a bánat

fehér magánya

a pólódat néztem

ilyen egy férfi

erős és éhes

baj sosem éri

önző, sanda, kék

félrenéző szem

most nem vagyok szép

te furcsa idegen

kedves hazugság

rózsaszín hányás

mi a tanulság

áruld el pajtás

[turritopsis-nutricula]

TIZENHÁROM

13 mellett keltett fel a nap

ottmaradt néhány gyöngéd furcsa szag

szerettem volna elfogyni mindbe

az ne vegye akinek nem inge

nem számít, hogy fiú, aki kacska

vagy sokat sejtető őrült macska

netán felhőn ülő halk szépkezű

az arcomon egyszerű a derű

de fogyókellék az intimitás

nem volt rá büdzsé, vagy róla tudás

vagy tehetségtelen vagyok és vak

szertefoszlottak a kedves szavak

félelem ellen ott van a nikotin

túl vagyok néhány fájdalmas bakin

csak szeretnélek szeretni ha hagynád

ha lassú figyelmed odaadnád

ha a kezemet a szűk utcán fognád

hitemet az ördögök ellopták

alant vagyok és felfelé nézek

merre szaladnak szerte a szépek

[turritopsis-nutricula]

ARS POETICA

igen, én nem szeretek táskával járni

csak barátnővel

és nem vagyok jóban

a pazarolt idővel

ilyen vagyok, ez nem nagy talány és belül

olykor ordítok

vagy az egész felemás világnak nevetve

hátatfordítok

híres leszek majd és irigylésre méltó

az apám büszke

hogy én lettem a művészvilág tiszteletre

méltó szép rüsztje

és hogy nem vetettem le magam a hídról

sírva bebaszva

sikerprojekt lettem, egy arcú és nyugodt

hűha és azta

ki találta ki az egész zűrös rendszert

azt sosem értem

csúfként utáltak, ajvékolva szerettek

mikor nem kértem

de egy se mondta biztosra a holnapot

eltűntek halkan

és meséket írtam róluk, hogy megértsem,

hogy megtudhassam

[turritopsis-nutricula]

FÉLTEM A NEGYVEN KILÓS BALERINÁTÓL

féltem a negyven kilós balerinától

mikor nem figyelt, eldugtam a késeket

az abrosz alá rejtettem az összeset

és vártam, hogy végre megnyugodjon magától

hogy kifújja az orrán a kék levegőt

hogy nézhessem bután, egyformán, színtelen

várva hogy elüljön vihara hirtelen

hogy ne szorítsa úgy a közös lepedőt

féltem a negyven kilós balerinától

aki puhán csókolt, de férfi volt és vad

nem mehettem a közelébe mert harap

húsz perc múlva szerelmet vallott magától

eldugtam halkan a nagy konyhakéseket

csendes volt a szállás és fehér a fala

nem hallatszott fel a durva város zaja

aztán újra duruzsolt, újra szépeket

hogy így úgy amúgy szeret, de holnap mégis

megint eldugtam a nagy acélkéseket

macskaléptekkel, flottul, mint egy gépezet

reggel sonkát szeltem velük és zsemlét is

[turritopsis-nutricula]

szegény kicsi színházrendező-hallgató mekegései

én szeretnék egy fekete termet.

nem kell nagy. lehetne maximum két

ajtaja, ami csapásra termett.

benne szó. nem becsapások! pár szék.

tanárok lennének, sima arccal,

nem hagyományból vagy adományból

időben és igazából, bajjal

üggyel. diákság, fiúból, lányból

bizony, dolgoznánk, csillogna a pénz

paripa, ja nem! csillogna a szem.

a fekete terem nélkül vak rész

az egész. mert már nem látom velem

pár barátom. egyetemes magány.

ottok és ittek, így lettünk kvittek.

mi buzik, ti díszek. igen vagány.

eltávoztunk, mint az angol brittek.

szabad szabadok. magyar magyarok

adjatok egy fekete termet mert

árvaház lehetne, mert akarok.

megtartom falait, a helyt, a hejt

gegeket, szép régi szövegeket

apát anyát, tán színésznő leszek!

vad szavakat terelek, szeretek

és benne végre szabad lehetek.

[turritopsis-nutricula]

ROSI

elmondom milyen világ lesz

körülbelül öt év múlva -

neked, aki félve átvesz

tompa illatokat, bújva

sörrel öntött takarója

alá, sötét szobájában

odalent, pedig pilóta

pilóta - nem akármilyen

földeket kerülő, szabad

járni tud a fényes vizen

nem szorong és nem tagad

csak egy kicsikét hülye

hogy mást ne mondjak szegényről

de öt év múlva repül-e?

hova megy? oda, hol a sok

politikus nem plakátol

gyűlöletet, ahol húsz fok

kellemes az idő, bátor

zene növeszt újra tollat

bús aráknak? és majd végre

szarhat ezekre a rohadt,

furcsa, lassú nappalokra

a jövőre meg a múltra

nem fáj tubi és a vodka

égbe nézhet, nem egy kútba

az öt évnyivel öregebb,

okosabb, kedves pilóta

hova repül, miért nem beszél velem -

[turritopsis-nutricula]

SZÍV-VIZIT

most ez van nekem

a csendes nihil

nem ég a fejem

és mindent kibír

bölcsen sört iszik

nem függ, nem ágál

csenget egy picit

álmodik s hátrál

bent várakozik

ezt kár tagadni

nem szabadkozik

képtelen adni

[turritopsis-nutricula]

CSEVEGÉSEK JAKABBAL

mindenkinek kell egy társ

egy saját identitás

mondtad hogy apád zsidó

másokat sosem szidó

az a baj, hogy az enyém

viszont egy kicsit kemény

egy mesemondó árja

világon nincsen párja

mondtad hogy apád zsidó

bevallom izé bigyó

engem szeretett már zsidó

most egy arabbal vidám

volt vele néhány vitám

előjött jó pár hibám

nem ment semmi sehogy sem

nem volt elég a szívem

de mindenkinek kell egy társ

egy saját identitás

egy szép arc, amit nézhet

egy hely, ahol elélhet

[turritopsis-nutricula]

ATHÉN

tenger volt és narancsfák

nagyhasú kövér macskák

szívem idébb költözött

tíz angol szó eltörött

nem bántam semmit csak azt

hogy nem tehetek panaszt

és fel nem szólhatok

hogy rosszak a vizcsapok

piszkos a kék levegőm

Olumposzi legelőn

nincs kolbászból a csókod

és hallom a sok bókot

a fejemben szaladni

azt hittem nem fogsz hagyni

krémet etettél velem

buta, glitteres fejem

azt hittem jól olvasok

nem érhetnek már bajok

alfa béta gamma delta

nem ölelsz és holnap szerda

sokkal több sört lenyelek

mint a hellén gyerekek

disznót festek az égre

törtet osztok egészre

halkulj el vörös zsivaj

én vagyok a magyar bivaly

te leszel a torreádor

kurva anyádat Ámor

[forestgreenlesbian]

COQUILLE - CHLOÉ MILOS AZZOPARDI

[turritopsis-nutricula]

bedeszkáztam szívemet

nem süvít át rajta szél

olykor réseken recseg

nyári vihar vagy a tél

késekről fecseg, de nem döf

estre vár, ha jő semmivel

cigarettázik, csendbe köp

szipog, beéri ennyivel

rácsodálkozik azokra

akik még látnak színeket

türelmesen hallja sorba

hogyan mesélnek vicceket

[turritopsis-nutricula]

A BOSZORKÁNY ÉS AZ IDŐ

az időmet elcseréltem

ölelésért, ettől éltem

húsvéti feltámadásban

a szomszédos kislakásban

olvadtunk és harapós volt

estétől reggelig zene szólt

ne legyen gondolat, csak bőr

ne legyek igazságellenőr

esőszag állt a tetődön

néha úgy tűnt kivetődöm

máskor meg újjászülettem

így éltünk bolondul ketten

álmaimban berontottak

idegen erős férfiak

üldöztek, csúnyán megloptak

téged cseppet sem zavartak

feküdtél, szőkén, titkosan

piros vágyaktól piszkosan

te tétlen és néma angyal

kérted, álmodjak varanggyal

[turritopsis-nutricula]

negyvenkét üvöltést fojt

el a nagy komoly arcom

sznobériám, felpolcolt

finnyám, harcom, kudarcom

testem nem moccan, kortyol

torkom a következő

kávéra, savval orrol

gyomrom egy aknamező

marhat hamar a harmat

ha nem talál az álom

hasam ütöm a falnak

amíg a reggelt várom

csavarjatok ki, had csepegjek

legyek üres, hogy aztán végre

újra szeressek és megteljek

én éhes vagyok már a szépre

[falsestuff]