Megélhetési analitikus @adobear - Tumblr Blog

Nem mondom hogy öregszünk

de régen ha kinyitottam a tumblit ömlött a sok ágaskodó ez meg az, csattogott ami csak csattoghatott és kackiásan minden állt, most meg kinyitom a tumblit és ömlik rám Hont András eszmefuttatása több részletben, és értem, ez is fasz, de a régiek vhogy mégis jobbak voltak. még akkor is, ha a villamoson a mellettem álló néne a telefonomba sandítva kiesett a körútra a nagy keresztvetésben...

boomer-mythology-destroyer

viejospellejos

orulunkvincent

Weeeeee

mockva

Man notices an Eagle eyeing the fish he just caught

mexicain-sans-frontiers-v2

the-davest-of-uncles

*gets back to the nest* baby you are NEVER gonna believe how i got this fish

decomposedmaw

the evening light feels different here.

memecucker

fatfemmefreaquency

welele

Creo que era más barato un ventilador.

nyeznajka

homeopátiás ventillátor

flegmapocok

:DDD

hazastarsi-keksz

only fans csatorna

mihalyi-barbara

mekkora művészet már te jó ég

twiststreet

She got the idea for the study while walking with her advisor at Stanford to discuss her thesis topic, and the paper she eventually published in the Journal of Experimental Psychology in 2014 is sharp enough that it should have ended the seated meeting on the day it came out.

She ran 4 experiments on 176 people. Same person tested twice. Once sitting, once walking. The creativity tasks were the standard ones psychologists have used for decades to measure how good a brain is at generating novel useful ideas.

81% of participants in the first experiment produced more creative ideas while walking than while sitting. In the second experiment, 88%. In the third, 100%. Every single person walked into a more creative version of themselves. On average, people generated 60% more novel useful ideas the moment their legs started moving.

The skeptical question is the obvious one. Maybe it was the fresh air. Maybe it was the scenery passing by. Maybe it was the change of environment doing the work, not the walking itself.

Oppezzo killed every one of those explanations with one experimental decision. She put people on a treadmill facing a blank wall. No scenery. No fresh air. No environmental change. Just legs moving in place while staring at white drywall. The 60% boost held.

Then she ran the experiment that closed the case completely. She took participants outside in two conditions. Half of them walked through a Stanford courtyard. The other half were pushed through the exact same courtyard in a wheelchair. Same outdoor stimulation. Same scenery passing at the same speed. The only difference was whether the legs were moving.

The walkers produced dramatically more novel high-quality ideas than the wheelchair group. The outdoors did almost nothing on its own. The walking did everything.

She also tested the opposite kind of thinking. Convergent thinking. The kind where there is one right answer and you have to narrow down to it. Word puzzles where 3 words share a hidden fourth word that connects them. The seated participants did slightly better on these. Walkers got slightly worse.

Walking is not a general intelligence enhancer. It does one specific thing. It opens up the divergent search inside your brain. The part that generates options. The part that produces unexpected connections. The part that takes a problem and finds five ways into it instead of one.

When you need to converge on the single right answer, sit down. When you need to find the answer in the first place, get up.

The mechanism is now well understood. Walking selectively activates what neuroscientists call the default mode network, the system inside your brain that runs when you are not consciously focused on anything. The DMN is where mind-wandering happens. Where memories cross-reference each other. Where ideas that have been sitting in separate folders inside your head finally bump into each other.

When you sit at a desk and force yourself to concentrate, you suppress the DMN. When you walk at a natural pace, the executive part of your brain gets just busy enough handling the walking that the DMN comes online and starts doing the work that focus was blocking.

The most useful finding in the entire paper is the one almost nobody quotes. The boost did not turn off the moment people stopped walking. Participants who walked first and then sat back down stayed elevated. Their next round of seated creativity work was still significantly better than people who had been sitting the whole time. The rest lingered for at least several minutes after the legs stopped moving.

You do not need to do creative work while walking. You need to walk before the creative work. The brain holds the state.

Edited down a long tweet. (x)

thememedaddy

the-goddamn-robot

Damn, Rome really looks great in all four seasons

Winter

Spring

Summer

Fall

ba7raltawil

oh my GOD

yomikoreadsbooks

As long as I’ve been on this site, I honestly should have seen this coming a mile away and yet…

distinguishedbaloney

eilooxara

Non cooking spray stick

eilooxara

Non spray stick cooking

that-house

Non cooking stick spray

yeahokayillreblogthat

yeah okay ill reblog that

autism-official

lacikaszep

Szorongásos kötődés

Én egész idáig egy kényelmes elemelkedettséggel nézegettem azokat a vicces tiktok videókat ahol pszichológusok közlik a pácienssel, hogy 'édeském, amit te érzel az nem szikra meg pillangók hanem akarva-akaratlanul az elbaszott gyerekkorod húrjain játszik ez a trauma-paganini'. És bár önreflektív személyiségnek érzem magam, valahogy erre az oldalamra egészen vakon voltam. Valószínűleg azért mert amikor problémát okozott, akkor még nem így volt, utána meg egészen megszoktam, hogy ez az elefánt itt lakik velem a szobában. Csak arrébb kellett tolni a komódot, meg behúzott hassal lapjában oldalazni az asztalhoz. Tök sima ügy.

Aztán szépen lassan oszlik a fátyol, mert érzed, hogy valahol azért valami nem normális. Hogy amikor megismersz egy új embert akivel vibeoltok, akkor kurva gyorsan tíz centivel a föld fölött lebegsz. Hogy állandóan azon kattogsz, most hányadán is álltok. Vajon azért nem válaszol mert elaludt, vagy mert valamit nem jól fogalmaztál meg. Persze ez már így volt 20 éve is, amikor iskolásként először rácrusholtál a buszon arra a csajra akivel két szót váltottál, és ezért hetekig egy Donna Lewis számot hallgattál loopolva. Meg amikor az első barátnődet kiakasztottad egy meltdown-nal, miután nem érted el és a saját fantáziád poklába zuhantál. De mondjuk olyan 15 éve megtanultad, hogy ezeket a szélsőségeket belül szabad csak megélned. Aztán így fast-forward egy funkcionális felnőtt vagy, hobbikkal és szocális élettel, működő ilyen-olyan kapcsolatokkal. Egy kicsit talán romantikusabb / szenzitívebb alkat vagy, de no para. Nincsen lovebombing, nincs kontrolling, mert tudod, hogy mennyire kell ezeket a potmétereket letekerni és ezekben a helyzetekben egy kiegyensúlyozott személy látszatát kelteni. Persze sikítanak a sejtjeid, hogy ezzel az emberrel most azonnal el kell szökni egy hétre, egy párizs melléki kisváros lakásának tetőterébe költözni, bagettet és sajtot enni, majd egy üveg borral a csillagos eget bámulva átbeszélgetni az estét, és már szexelni sem muszáj hiszen ez már önmagában az. Ebből aztán deriválsz egy koncertre meghívást, hiszen nem szeretnél sem távoltartási végzést, illetve ismered is magad annyira, hogy pár hónap és lecsitul az élmény. De a következő embernél ugyan ez a lemez lesz. Te vagy a szépen éneklő sztár a stúdióban, de te vagy az autotune felett izzadó hiperfókuszált hangmérnök is egy személyben. Fárasztó de működik.

És aztán egyik este nem tudsz aludni és most épp nem az US stock market hangulatáról beszélgetsz a geminivel, hanem erről a jelenségről, magadról, csak mert kíváncsi vagy. Vagy csak leért egy megfigyelés ami már érlelődik egy ideje. És ahogy olvasod a szavakat, meg aztán a vonatkozó cikkeket, le kell raknod egy pillanatra a telefont, mert egyszerre jön egy kellemetlen érzés, hogy amit személyiséged integráns részének hittél az tulajdonképpen lehet egy BNO kód is, és jön egy felszabadító pityergés is, hogy amúgy így legalább most már tudod hogy mi ez.

#personal

lacikaszep

ennyire átkozott képet is régen láttam

lassukmiboolelunk

reblog for parádés terminológiaképzés

cicanaci

a szükségesnél sokkal jobban röhögök ezeken a neveken 🤷🏻

colliefordit

jézusom

kiskezitcsokolom

@icukadiktalok egy bármit innen, kérlek, de különösen a fagyvert hűtőke, mint valami nyelvújításkorabeli szikvidéki lágyszárú

icukadiktalok

egyértelműen a

sztupy

Mennyit kerestem ezt nemrég de nem dobta ki a kereső

e52711

"Orbán szerint egy szuverén, önálló Magyarországot húsz év alatt lehetett volna létrehozni, ennyi idő kellett volna átépíteni a gazdaságot,a közigazgatást. Azt mondta, időarányosan el is végezte ezt a munkát, és fájdalmas neki, hogy az idő négyötödénél be kellett fejeznie. Most azért imádkozik, hogy minél kevesebbet bontsanak le a szuverén Magyarországból."

JUST ONE MORE LANE FOUR MORE YEARS BRO. I PROMISE JUST FOUR MORE I SWEAR.