
Kaledo Art

Discoholic đȘ©
Jules of Nature
Alisa U Zemlji Chuda
Misplaced Lens Cap

pixel skylines

ç„æ„ / Permanent Vacation

Andulka
we're not kids anymore.
taylor price

tannertan36
ojovivo
Sade Olutola

â
No title available
will byers stan first human second
Not today Justin

Kiana Khansmith
$LAYYYTER
YOU ARE THE REASON

seen from Australia
seen from United States
seen from United States
seen from United States
seen from United States
seen from United States
seen from United States
seen from United States

seen from Malaysia

seen from United States
seen from United States
seen from Japan
seen from Bangladesh
seen from Croatia

seen from T1
seen from Italy
seen from Ecuador
seen from Brazil

seen from Brazil

seen from Brazil
@baszodjmeeeg
Ărintettek mĂ r meg
DurvĂĄn,
Vadul,
Szerelmesen,
ErĆsen,
Gyengéden,
Hevesen.
De hogyan, lehet, hogy valaki ennyire megérintse a lelkem,
AnĂ©lkĂŒl, hogy igazĂĄn hozzĂĄm Ă©rt volna?
Hogy lehet egy apró simogatåsban, amit lopva intézel felém miközben elhaladsz mögöttem, ennyi érzékiség?
Hogy tudtad, Ășgy megĂ©rinteni a lelkem, hogy nem is ismerlek igazĂĄn?
Azt hiszem, az elsĆ perctĆl szerettelek, csak mĂ©g Ă©n sem tudtam igazĂĄn.
Ragaszkodom hozzĂĄd.
Talån jobban a kelleténél.
Az, hogy itt vagy mellettem, még ha tåvol is, még a szåmomra is hihetetlen.
Senki sem maradt ilyen sokĂĄig.
Mégis minden nappal jobban érzem azt, hogy ez meg kellet, hogy történjen.
Te voltĂĄl a hiĂĄnyzĂł darab.
A hiĂĄnyzĂł darab, ami Ășjra Ă©rtelmet adott ennek az egĂ©sznek.
Ennek a mindennek.
Aki mellett nyugodt lehetek.
Az, aki lenni szeretnék.
Tudom, hogy nem szerelem ez, mĂ©gis Ășgy söpör ĂĄt rajtam, mint semmi mĂĄs.
Mi lenne velem, nĂ©lkĂŒled?
ki kellett szållnom belefåradtam nem tƱrhettem hogy melletted nem érzem magam igazån egésznek
tej és méz
Te dobtål el, mégis te vagy az, aki nem akar teljesen elengedni. Nem engeded, hogy elmenjek. Azt akarod, hogy tovåbblépjek, de közben meg akarsz tartani. Az életed részének akarsz tudni.
Hogy szeretetbĆl csinĂĄlod-e? Ăh...dehogy! FĂ©lelelmbĆl. Mert fĂ©lsz, hogy nem talĂĄlsz mĂ©g egy olyan embert, aki Ășgy szeret majd, mint ahogy Ă©n. Aki mindig meghallgat. Aki mindig mindenben melletted ĂĄll, Ă©s akire mindig szĂĄmĂthatsz. FĂ©lsz, hogy nem talĂĄlsz mĂ©g egy olyan embert, aki annyira törĆdik veled, mint ahogy Ă©n tettem. Rettegsz...a magĂĄnytĂłl.
A magåny. Ez az egyetlen ok, amiért még mindig meg akarsz tartani.
Egy nĆ elĆször, Ășgy bĂĄnik veled, ahogy szeretnĂ©, hogy vele bĂĄnjanak. AzutĂĄn Ășgy bĂĄnik veled, ahogyan Te bĂĄnsz vele
âAzt hiszem, nagyon tudnĂĄlak szeretni, ha hagynĂĄd.â
â Alexander Levin
âEgyszerƱen nem hagy nyugodni a gondolat, vajon ha elĂ©g bĂĄtor lettem volna, hogy bevalljam, te vagy a mindenem, Ă©n lehettem volna a tiĂ©d?â
â Alexander Levin
âAki azt hiszi, hogy mindennĂ©l jobban fĂĄjhatnak a szavak, mĂ©g nem hallotta a csendet ordĂtani.â
â Alexander Levin
âOlyan tĂĄvol voltunk a nemtĆl, de nem elĂ©g közel az igenhez. Ăgy lett vĂ©gĂŒl belĆlĂŒnk egy biztos talĂĄn.â
â Alexander Levin
OktĂłber
Ćsz van Ășjra.
Hullanak a fĂĄkrĂłl a sĂĄrga levelek.
Hullanak, esnek.
Lassan, de biztosan,Â
MegfĂ©kezhetetlenĂŒl.
Pont ahogyan én zuhanok teveled.
Vajon nekik is fĂĄj?
â Â Alexander LevinÂ
âAz fĂĄjt a legjobban, hogy bĂșcsĂș nĂ©lkĂŒl mentĂ©l el. S hogy Ăgy Ă©letem minden hĂĄtralĂ©vĆ napjĂĄn fantomkĂ©nt kĂsĂ©rt majd a gondolat: âVajon miĂ©rt nem voltam elĂ©g jĂł neked?ââ
â Alexander Levin
âAz a fiĂș mĂĄs volt, mint a többi. Olyan volt az elmĂ©je akĂĄr egy vĂ©gtelen univerzum. Titokzatos, sötĂ©t, tele rejtett zugokkal, felfedezetlen tĂĄjakkal. Mit meg nem tettem volna, hogy egyszer beutazhassam, vagy legalĂĄbb nĂ©ha napjĂĄn ĂĄtsuhanjak rajta, mint kĂłsza gondolat. Ć volt az Ă©jfĂ©li Los Angeles, a dĂŒbörgĆ zene, a kĂĄvĂ© utĂĄni keserƱ utĂłĂz a szĂĄmban. Ć volt a soha Ă©s az örökkĂ©. A minden Ă©s a semmi. Egy teljesen mĂĄs vilĂĄg. IdĆtlen, vad, melankĂłlikus. Az összes Shakespeare szonett, a horzsolĂĄsok az öklömön, az orosz dohĂĄny, a feneketlen ĂłceĂĄn. Milyen csodĂĄlatos lett volna belĂ© fulladni. Most a könnyeimben fuldoklom, mert nem tudja. Egy angyalokkal teli vĂĄrosban, nekem Ć volt az egyetlen.â
â Alexander Levin
âLeĂ©lnĂ©k ezer Ă©letet nĂ©lkĂŒled csak hogy egyszer Ășjra meghalhassak a karjaidban.â
â Alexander Levin
âSose rĂłdd fel senkinek hogy elment, ha nem adtĂĄl okot maradĂĄsra.â
â Alexander Levin
âIgaz, csak egy röpke pillanat voltunk, de voltunk.â
â Alexander Levin