Vizler-Nyirádi Luca írói oldaláról
Egészen addig röhöghetünk egyik remekbe szabott utcai PORcosunkon, Deutsh Tommy angol szóbeli feleletén, amíg le nem fordítjuk a saját nyelvünkre.
Röhöghetünk, hogy Tommy boy úgy akarja leigázni Brüsszelt, hogy nem fogja érteni, mit kiabálnak neki vissza a sáncokról. Kelenföldi akcentusával többnyire olyan szavakat gördít ki a száján, mint ööööööö, a többi valahol félúton rostokol az eszperente és a halandzsa között. A videót nézve biztosak lehetünk benne, hogy Tommy-nak nemcsak az idegennyelvi képességei korlátozottak, de még az anyanyelviek is, sőt, valószínűleg súlyos olvasási zavarral is küzd. A mellette ülő hölgy jó tanítónéni módjára igyekszik segíteni neki és vezetni az ujjait a sorokon, de az elsősöket is megszégyenítő akadozással ő sem tud mit kezdeni.
De akkor már lefagy a mosoly az arcunkról, amikor belegondolunk: ő egy magyar ember, aki 16 éve ott ül, felveszi a szabad szemmel is jól látható fizetését, és nem hogy a minimum feltételeket nem volt képes teljesíteni az állás betöltéséhez, de még 16 év sem volt neki elég arra, hogy megtanulja azt a nyelvet, amin az országunkat képviseli.
Az ÁLTALÁNOS ISKOLÁS gyerekeinknek 14 évesen angolul kell felvételizniük még a nyelvi előkészítő középiskolai tagozatokra is, miközben egy pOros orrú bohóc ott ül és kelenföldi akcentusra hivatkozva havonta milliókért makog, mint egy szerencsétlen béna tanulatlan balfasz.
Egy ilyen embert hány perc alatt rúgnának ki egy piaci alapon működő cégtől? Sőt, hogyan jutna el egy olyan munkáig, ahol alapfeltétel az angol nyelvtudás? Mennyire vihognának nyerítve a HR-esek, mikor Tommy állásra jelentkezik és megszólal az angol interjún, amit önéletrajza alapján beszél?
Mondhatnánk, hogy Nomen est omen, egy Deutsh-nak miért kellene angolul tudnia, de inkább mondjuk azt, hogy alkalmatlan. Hogy szégyen. Hogy ingyenélő. Hogy elbaszott. Elnézést, elszabott. Félreolvastam.
theartofmadeline
annaxmalina
titsay
jacobvanloon
dededos
tangentwithtanner
janainaart
