Köszönöm ezt a munkában gazdag kurzust! További sikereket kívánok! :)
KIROKAZE

if i look back, i am lost
The Bright Sessions
🪼
Today's Document

shark vs the universe
hello vonnie

oozey mess

titsay
almost home

Love Begins

Origami Around
RMH
No title available

pixel skylines
★
Cosimo Galluzzi
Aqua Utopia|海の底で記憶を紡ぐ
EXPECTATIONS

Product Placement
seen from Greece
seen from Colombia
seen from Fiji

seen from Ecuador

seen from Ireland
seen from Brazil

seen from United States

seen from United States

seen from Bangladesh
seen from United States
seen from United States
seen from United Kingdom

seen from United States

seen from Peru

seen from United States
seen from United States
seen from United States
seen from Portugal
seen from United States

seen from United States
@communicativeszandra-blog
Köszönöm ezt a munkában gazdag kurzust! További sikereket kívánok! :)
December 4.-ei előadásunk prezije.
Nagyon élveztem csinálni, személyes tapasztalatokból meríteni és ezekre pozitív visszacsatolást kapni. :)
Ünnepi kép az általam felhasznált szakirodalomról az előadáshoz.
Burucs Eszterrel való kooperációm vázlatos leírása. Közös munkánk alatt felgyülemlett feladatok, események,számítógépes programok és szakirodalmak egyedi vázolása található a képen.
Önértékelés
https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSeMTjUheFtSHCwQKKGvq7ZTwqpsRM-lWVRfFd05tjVLFeYhLQ/viewform?usp=sf_link (Linkek egy külső oldalra)
Összegző reflexió kérdések alapján a kurzusra vonatkozóan.
Hangolódás december 4-re
A buzgóságban ne lankadjatok, legyetek tüzes lelkületűek
Pál levele a rómaiakhoz
A reflexiók szakirodalmának listája
1. Reflexió
Rosengren, Karl Erik (2008): Kommunikáció. Typotext Kiadó, Budapest. 31-36 és 43-51.
3. Reflexió
Forgó Sándor (2011). A kommunikációelmélet alapjai. Eszterházy Károly Főiskola. 113-126.
4. Reflexió
Forgó Sándor (2011). A kommunikációelmélet alapjai. Eszterházy Károly Főiskola. 127-148.
5. Reflexió
Rosengren, Karl Erik (2008): Kommunikáció. Typotext Kiadó, Budapest. 99-113.
5. Reflexió
„Többségünk általában csak egy nemzeti identitással rendelkezik, melyet származásunk szab meg.” (Rosengren és Karl Erik, 2008, 101. o.)
A nemzeti identitás hosszú múltra tekint vissza, az emberi társadalom kialakulsával közel egyidős. Ahogyan ebben az ember-hálóban az emberek földrajzilag külön tagolódtak, azon belül is különböző rétegekbe sorolják magukat. Ennek ellenére számos csoportosulás egybeszerveződött és kialakította a saját identitását általában a közös lakhely, nyelv és történelem alapján. Kialakult egy közös alapon vagy megegyezésen alapuló gondolkozásmód és egységtudat. Ezt különböző ki és ki nem mondott normák adják. Kommunikációjuk főbb elemei azonosak, de már a tájegységek miatt is színesedik a kommunikációs paletta.
A nemzeti identitás nagy kérdése: meddig lesz szükség rá? Mikor jön el az a pont, amikor már lényegtelenné váik? Lesz olyan pont a jövőben?
Régen sem voltak túl nagy egység minden területen. Ha megnézzük a mai Európát, akkor már a nyelvkönyvekből is kitűnik, hogy erősen építenek a nemzeti identitásra. Mégis a német egység csak a 19. században kezdett el szerveződni, leginkább felülről jövő kezdeményezés volt, vérrel és vassal. Az embereknek nem volt ilyen belső indíttatásuk, mégis megtörtént. Egységes lett a társadalmi elvárás, a nemzeti identitás egy telejsen új és kiképzett dolog volt. Hasznos volt a háborúk alatt, hogy egységbe szerveződjenek, de ma békeidőben háttérbe szorult ez a felfogás.
Valamint a helyi és társadalmi mobilitás is megnőtt, ami maga után hozta az évek múlásával, hogy bi vagy multikultúrálissá válik egy-egy család. Ezek gyakran vagy olyan családfőkkel rendelkeznek, akiknek a nemzeti hovatartozás lényegtelen vagy igenis erős. Az utóbbi nagy kihívásokat támaszt az utód elé, hogy vajon melyik nemzet megélését kell magában jobban hordoznia, mi domináljon vagy hogyan lehet fele araányban élni.
Azt is fontos megjegyezni, hogy a tévé és internet elterjedése egészen megváltoztatta a személyközi kommunikációnkat. Sokkal egységesebb, hiszen a mindnenki által ismert anyagok formálják a szókincsünket, mondatalkotásunat és a hanghordozást is. Bizonyos megnyilvánulási formák elfogadottá váltak, mások pedig megerősödtek.
Ezek vezettek ahhoz, hogy ma egy átlagos középosztálybeli Magyarorszgon nem érzi szükségesnek, hogy elsők között a magyarságát az identitásának az alappillérének tartsa, elsőként emelje ki. Sok új szokást vett fel a mai kor embere, ami a fejlett országokban egységes, így kicsit közösségibbé váltunk...vagy legalább megértjük egymást egy utazás során.
4. Reflexió
„A mimika, másképpen arcjáték, az érzelmek tükre. Az öröm, a szomorúság, a félelem, a harag, a düh, az indulat, az undor, unalom, érdeklődés, együttérzés, sajnálkozás verbális közlés nélkül is kiolvasható az arcokból.” (Forgó, 2011., 131.o.)
A nonverbális kommunikáció egyik alappillére az arcon megjelenő izompároknak a csoportosulása. A testtartás és öltözék mellett ez is könnyen informálja a társadalmat az egyén aktuális attitűdjéről.
A témában izgalmas kérdés, hogy meddig tudja az ember színlelni az érzelmeit, valamint ha ezt rendszeresen teszi, mikor válhat ez a valós kifejeződésévé? Van-e olyan mimika, amit nem tanultunk és mégis megmarad felnőtt korra? Lehetséges, hogy az autisztikus emberek megtanulják ezeket a mimikákat és természetessé váljanak számukra?
A kommunikáló felek eltérő ember-, egyéb kognitív sémák ismeretének hiánya is lehet probléma, és az ezekre adott válaszuk is konfliktusokba keverhetnek bárkit. Ezt a mai magyar közegben is így látom. A különböző társadalmi rétegek másképp kommunikálnak. Az alacsonyabb rétegek tagjai általában alig használják tudatosan a nem verbális kommuniációt és a szóbeli közléseik is szűk szókincsből építeznek. Ezeket általában a saját környezetükből merítik, a jobb módúak különböző szenny műsorokból. Ezzel szemben a középosztály már az iskolai tanulmányaik során is sokat fejlődnek mindkét téren, de a különböző szépirodalmak különösen árnyalttá tudják tenni a tanulók jelrendszerét. A jól előadó tanárok remek hatással tudnak lenni az ifjúságra, de a magasan kvalifikált főnökök is tudják segíteni munkatársaik megnyilvánulásait. Az érett kapcsolatkban gyakran cserélődnek az információk abban, hogy az emberek milyen mimikát mutattak, amikor éppen valamit érezték, így segítve a későbbi együttműködést. Pozitív elmozdulást látok ezen a területen Magyarországon. Egyre több iskolában van kommunikációs foglalkozás. Egyre több szervezet tagja szervez tréningeket, ahol alapvető tényeket osztanak meg a résztvevőkkel és gyakorolnak be a későbbi hatékonyságot növelve.
A mimika gyakran megtévesztő az egyéb információk mellett, de a helyes verbális kommunikáció tud ennek a problémának a kulcsa lenni.
3. Reflexió
A ki- és ki nem mondott közlések kapcsolata
„ A szóbeli közlést kiegészíti nem tudatos, nem is mindig szándékolt automatizált cselekvés, amelyek kiegészíthetik, alátámaszthatják, de helyettesíthetik is a verbális kommunikációt.” Forgó Sándor: A kommunikáció elmélet alpjai, 119.oldal
A fenti idézet legelemibb mondanivalója az, hogy a verbális kommunikáció önmagában nem hordozza az üzenet egészét, azt a nonverbális jelzések mindig kiegészítik vagy adott esteben felül is írhatják az szóbeli közlést. Egyszerűen nem megengedhető, hogy a közvetlen kommunikációban legalább a beszélő megjelenését, jellemét és testbeszédét ne vennénk figyelembe – az elhangozott üzenten túl- a valódi információ megismerésének érdekében.
A testbeszédet illetően érdekes lenne olyan kutatást indítani, ahol azt vizsgálnák az alanyokon, hogy az adott testbeszédet az ember melyik szocializációs környezetben sajátította el, esetlegesen automatikus-e a cselekvése. Az elmúlt évtizedek alatt vajon mennyi új testtartás, mimika lett bizonyos korosztályok sajátja egy-egy televíziós műsor miatt. Vajon bizonyos jelzések kaptak-e egyes filmek vagy egyéb műsorok miatt olyan jelentéstartalmat, ami miatt a régebbi tartalmát felül írta?
A mai magyar vendéglátás gyorséttermi részlegéről van személyes tapasztalatom. Fontosnak tartom, hogy az alkalmazottainkat tudatosan képezzük arra, hogy a szavaikban miben képviseljék a vállalatunkat. Már nem csak arra kell ügyelni, hogy mindig köszönjenek előre a vendégeinknek vagy mindig mondjanak köszönetet. Már ki kell téreniük arra, hogy alapvetően sosem legyenek háttal a vendégnek, valamint a kimondott szavakat a megfelelő, barátságos hangnemben mondják. A megszövegezett szabályokon túl még fontosnak tartom, hogy csapatkoordinátorként igykezzünk megismerni a munkatársaink személyes és általános metakommunikációját, hogy a későbbi közös munka folyamán az utasításokat minél hatékonyabban tudjuk kiosztani, ezálatál növelve az étterem hasznát.
2. Reflexió
1. Reflexió
„De az egyének nagyon is különböznek egymástól abban, hogy mennyire képesek a változtatásokra; mennyire ismerik a megtévesztést és annak alternatíváit; kívánják-e egyáltalában a változtatásokat; nem egyformán ismerik fel, mire vezet a hazugság, akár ők tévesztenek meg másokat, akár mások őket.” (Sissela Bok , 1983)
Karl Erik Rosengren tudományos írásából emeltem ki ezt a a kommunikáció funkciójára és problémáira adott példát. A műnek kiemelt részeit, melyeket tanulmányoztam, alapvetően az emberi kommunikáció kialakulásáról, szintjeiről és az állatitól eltérő specifikuamairól szólt.
Lényeges volt számomra ez az összegző mondat, hiszen több magvas elmet kulcsol össze. Elsődlegesen, hogy az ember mennyire expresszív és hogy a lénye több, mint puszta biológiai igényekre adott válaszreakció; másodlagosan, hogy ezt maga az evolúció adta fejlődés generálta; valamint a jel és jelölő közti kapcsolat komplexitása is mennyire különbőző egyénenként is, hogy az alapvető nyelvi készságeink menyire szerteágazóan tudnak fejlődni az adott környezetben, kultúrában.
Ez felveti annak a lehetőségét, hogy valaki nem tud egy adott szituációban cselekdeni csupán azért, mert másik kontinensen nőtt fel, ahol az adott szignált nem alkalmazzák. Vagy egy társas beszélgetésben a befogadó nem tudja értelmezni az üzenetet, mert az adott szimbólummal még sosem találkozott. Ezek alapján merül föl bennem , hogy lehetséges-e olyan nyelvi, kultúrális vagy személyiségbeli akadály, ami nem engedi az adott szimbólum értelmezését az egyén számára.
Úgy vélem ma Magyarországon a megtévesztés gyakran nem abból fakad, mert egy átlagos állampolgár ember-és nyelvismerete olyannyira fejlesztett volna, hanem milyen cél vezeti őket és ehhez milyen emberekkel kell kapcsolatba lépniük. Átlagosan elmondható, hogy előnyben részesítenek egy ideálisnak tartott kép szerint beszélni magukról és saját helyzetükről, ezzel nevelve fel generációkat téves önkép és helyzet leírásra. Fontos megjegyezni, hogy gyakran a megalkotott gondolatsorok tartalmának hamisságát az elbeszélő észre sem veszi. Így az egyszerűbb embereket egy jól megformált kampány jelige erősen korlátozni tudja a további gondolkodását legalább egy témakörben.