Leszalltunk a Bart-rol a Powell St. -i megalloban, ami ugye majdhogynem a Union Square is mar onmagaban. Miutan kikeveredtunk a metrobol -rajottunk hogyan is mukodik...-, a nekunk kello feljaron tavozva feljutottunk az utcaszintre, ahol konkretan keresgeltem kicsit az allam... Az igazi amerikai erzes, ahogy a filmekben latni: oriasi epuletek, fenyreklamok mindenen, tancosok, rapperek, utcazeneszek, keregetok, a SFPD jarorozo tisztjei, az a csodaszep szirenazo tuzoltokocsi a SFFD -tol, cable carok es dudalo kocsik tucatjai, no meg persze kismillio ember. Kicsit feltem, hogy felloknek minket, de legnagyobb megdobbenesemre nem hogy nem loktek fel, ugyesen kikerultek minket, nehogy fellokjenek. Ettol a perctol fogva mindennapos esetnek konyveltem el, hogy az itt elo emberek igenis kulturaltak, inteligensek es nem loknek fel mert ok san franciscoiak... kellett nekem annyi San Francisco utcain -t nezni annak idejen ugye :) Par utcanyira leltuk meg a szallasunkat es sajnos itt purcant ki a tollam is.... ezt azert emlitem meg mert kesobb jelentosege lesz :) Tehat mikor check-inelni akartam es hogy alairjam a papirokat, nyultam jobb farzsebembe a tollamert, ami meglepetesemre szetrobbant kozepen, azota sem ertem hogyan.... Es tintas lett a kezem nem kicsit. Mikor a recepcios srac eszrevette a kezem, rogton kerdezte hogy az o tolluk okozta-e es mikozben kerdezte, mar nyult az antibakterialis folyekony szapanert.... Eljen a friscoi emberek baratsagos, ugyfelkozpontu eletszemlelete! Oszinten a szobam nem volt valami nagy szam, kicsi, egy 200x220 -as franciaaggyal ami a szoba 70% -t foglalta el, egy furdo es wc egyben ami olyan igazi amerikai stilusu volt mar. Plusz egy tv, amin 395 egyesult allamok-beli adas jott, es ezek fele spanyol szappanopera meg topshop volt xD A fogyasztoi tarsadalom mintapeldaja... Adam baratommal leugrottunk hozni enni-inni valamit, mert kezdett mar a poci korogni es persze innunk is kellett. Azt pedig elore mondtak tobben is, hogy ott ne igyunk inkabb csapvizet, mert az ne mannyira tiszta mint otthon - elvileg. Mire leltunk egy kis kioskot ahol tudtunk keresni asvanyvizet, annak is orultem hogy barmi nyitva van meg este 9-kor :) A meglepetes ott indult be hogy minden hutott kb -mar ertem a kola miert van hutve mindnehol otthon...-, s nincs asvanyvizuk sem. Forrasvizuk van (bubimentes asvanyviz a’la frisco) es elektrolitokkal dusitott desztillalt-vizuk, ami nekem nagyon fura volt, de megvallom sokkal kellemsebben csuszott az ott toltott napok alatt mint elotte barmi :D Azota se tudtam igazan visszaszokni az asvanyvizre uh csapvizezek csak... Ezutan ehezes miatt gondoltam valami meleg etel is legyen a pocakban estere, hat bementem a legkozelebbi elerheto helyre, ami egy McDonald’s volt. Amerikai meki... furi. A holgy nem azzal kezdte hogy na mit adhatok, hanem hogy mit szeretnek, mit rakjanak a bucimba.... ha ez egy 18+ -os film felvetelenek diszlete lett volna, nagyot rohogtem volna, de igy csak megilletodtem es oszinten elcsodalkoztam. De az idosodo spanyol ajku neni olyan udvariasan kommunikalt velem, hogy elokaptam legkifinomultabb angol akcentusos angolomat es ugy kommunikaltam le, mit is szeretnek: 2 sajtburgert, dupla marhahusos pogacsaval. 3$ lesz, koszonom, ott varhat a szendvicsere, tovabbi szep estet kivanok uram.... Kozben a kinn varakozo Adam baratom eszrevette hogy az ejjel 9-kor erkezo szemetesrol leugro 3 ember alig 5 perc alatt elrakott mindent s mar robogtak is tovabb, buszke, onbecsulettel teli arckifejezessel. Es enis pont ezt vettem eszre mindenkin: buszken vegeztek a munkajukat es ugy velem, meg is voltak erte becsulve. Ez pedig ahogy nemetben is tapasztaltam, nagyon sokat szamit. Magyarrszagon eddig egyetlen ceg volt akiknel ereztem, hogy megvan becsulve a munkam es a tobbieke is, de direkt nem fogok cegnevet irni most. Lapozzunk... visszafele setalva megneztuk a Union Squaret -ami nevet ugye arrol kapta, hogy az amerikai polgarhaboruban az eszakiak egyik fo hladasi helyen kialakitott utanpotlasi pontot itt rendeztek be, majd a masodik vilaghaboruban itt allt a haditengereszet egyik legnagyobb tamogatasi bazisa is-, es csak csorgattuk a nyalunkat azon, amit lattunk. Hatalmas epuletek, plazak tobb husz-emeletes kivitelben, tobb nagy ceg mint pl. Tifanny & Co. szekhaza vagy a legnagyobb friscoi Apple Store is itt talalhatoak. Visszaerve szallasra lefixaltuk hogy helyi ido szerint 8kor reggeli es utnak indulunk. Ebbol lett az hogy keson birtam csak a jetlag miatt elaludni es hajnali hatkor mar fenn voltam, hisz Magyarorszagon tudtam hogy mar elmult reg del :) Kicsit poenos... nem annyira mint amikor alvatlansag ellen szeretnel egy forro zuhanyt venni es rajossz, a szobad furdojeben nincs meleg vizre meg csak hasonlito dolog se... Igy jol felfrissulten bujtam agyba es nem tudtam mit tenni, picit neztem a helyi hireket :) akkor tudatosult igazan eloszor, hogy nem almodom, San Franciscoban vagyok mert a hirekben nem azt latom hogy az Arpad hidon minden savban dugo all, hanem hogy a nagy esozes miatt a Golden Gate hidon 1 savban leallitottak a forgalmat igy az csak veszhelyzeti savkent funkcional mig maskepp nem dontenek... dimenzionalis meretkulonbsegek csupan :) Aztan raneztem telomra es a kb 40 uzenet melett lattam irtak kedves utitarsamek hogy, idezem: “Ehesek vagyunk lemegyunk zabalni, siess”, igy lett a reggel 8 oras kajabol alig fel 8. Sikerult nagyjabol levakarni a kezemre szaradt tintat is mar egy egesz szappan elhasznalasaval, ugyhogy emberien ereztem magam. Szobambol frissen s uden kilepve megcsodaltam a folyoso vegen a tipikus tuzletras ablakos kijarat megoldast, amit amugy kb barhol latni amerikaban, megis elkepeszto tud lenni eloben. Visszaerve a felvonohoz a felso emeletrol a lepcsoforduloban megallt holgy lihegesere lettem figyelmes, akinek persze illemtudoan rogton koszontem. Mondta hogy a felvono elromlott, es ha felfele mennek, varjak picit mig o elmegy. Kozoltem hogy a foldszintre tartok es orommel segitek neki -foleg mert a borondje akkora volt a holgynek mint en magam. Megkoszonte nagyon a segitsegem de szabadkozott hogy erre semmi szukseg, mondom nem tesz semmit, ez . aminimum, menjen csak elore, en viszem utana a csomagjat. Ekkor lattam meg, hogy felemeli masik kezeben a talan szandekosan kicsit eldugott feher botjat... Ahogy mentunk le, vegig beszelgettunk, megkerdezte honnet jottem, mit csinalok itt, elmondta o is az okis tortenetet, nagyon kedves volt. Leerve megolelt es megkoszonte meg parszor a segitsegemet. Igazan jol esett, mar maga az is hogy segithettem, de az is hogy azert igy elbeszelgettunk. En lementem kajaldaba hogy talalkozzak sracokkal, es vegre megkostolhattam az igazi, “edes” amerikai reggelit. Cinammon bumm, eredeti szajosszetapasztos sos natur mogyorovaj, natur afonyalekvarral... o edes istenkem :) Miutan betoltam kb 2 napi ebed adagnak megfelelo kajat, johetett a kave -ami nem az amerikai tipikus hosszu volt, hanem egy eros kis fekete, legnagyobb meglepetesemre- es ra egy jo nagy tal friss, kockazott tropusi gyumolcs. Itt emelnem ki, miert mindig Bed & Breakfast tipusu szallasokra megyek :D Kis osszepakolas utan kijelentkeztunk es uton voltunk az autokolcsonzobe. A viz- ho- szel- meg mindenallo kabatom olyan szinten szarra azott, hogy nem tudtam hova kapjak hirtelen, mim ne azzon tovabb... es ezzel nem voltam egyedul, szoval nem tudom ott mifele esok esnek, de b*sszak meg :) Miutan meglett a kocsi, mar uton voltunk kovetkezo uticelunk fele, del fele, a sivatagba. Eleg rossz kezdeti idot fogtunk ki, de az autopalyan radobbentem hogy nem csak setalva elozekenyek az amerikaiak, hanem a sztradan is: elore engednek szo nelkul, megallnak ha latjak hogy hirtelen fekeznel, nem mennek a seggedbe, nem dudalnak rad, nem eloznek aggressziven 4-5 savon at, meg ketton sem! Van azert mit tanulnunk toluk, az biztos... Mikor mar felhagyott az eso, mi athaladtunk szamos mesebeli, vagy inkabb festmeny-szeru tajon es megkostoltuk az eredeti amerikai Starbucks mocchachinot is, a nagy zold dombsag -szerintem tiszta Zala volt, csak ugy szazszor nagyobb kivitelben- kuzobere erve megtankoltunk a palmafak arnyekaban. Mokas volt megtanulni, hogy mukodik a tankolas odakinn, mert nem csak hogy elore kalkulaltan fizetsz... de hogy a kut nem fogadja el a kartyakat sokszor, kp-ni kell a benzinkutassal vagy a bolti eladoval es megkerdeni az azonosito kodot ha nem fogadja el a tank -ugye a befizetett osszegrol kapott lbokkon van egy gas pump id s ezt kell beutni helyben ,visszasetalas utan- akkor mi a rak van... miutan haromszor diskuraltam vele, s sikerult megoldani, felkinalta hogy az okozott kellemetlensegeinkert cserebe emeljek fel egy zsak narancsot a amogottunk levo gyumolcsos bodegabol o0 Hat nagyon szepen megkoszontem... ez ismet az a fajta csalodas, amit orom es szivmelengeto erzes atelni. Ezutan meg orakig rottuk az utat, s tapasztaltuk meg amerikaban milyen is amikor az urbanus kulvarosi kozegbol a sztradakkal keresztezett dombsagon at eljutunk a sivatagba ahol tenyleg minden olyan homokbuckas es sziklas es kaktuszos mint a filmekben. Az egyik kis telepules is amin athajtottunk ugy fogadott minket hogy a varoska neve alatt a welcome talban feltuntettek “1 thousand miles from everywhere”, ami tenyleg igy volt :) Azert mokasak ezek az amcsik, azt meg kell hagyni... Szallasunkra megerkezve rogton lepakoltunk s elmentunk egy olyan igazi utszeli bisztoban etkezni, ami mindne filmben szerepel kb. Igy volt lehetosegem Halal volgyi kaktusz-sort inni, valamint helyi kapoztasalatat tolni az oriasi hambim melle, amiben a 200 grammos marhahuspogacsara izlesesen 200g aprozott marhahust szortak, hogy azert nehogymar szenhidrattal lakjon jol az ember fia... mondtam is a kis pincernonek, hogy a mennyorszagba kerultem, olyan volt az a kaja, s valoban :) Nem is kellett sokat faradnom, hogy el tudjak aludni... A masnap tartogatta viszont az igazan nagy kalandot szamunkra, de ezt majd legkozelebb :) Addig is alljon itt par kep azokrol, amiket ebben a bejegyzesben leirtam.
