âMert egyszer eljön az a pont, amikor mĂĄr tudsz feltĂ©tel nĂ©lkĂŒl szeretni. Amikor mĂĄr nem a hiĂĄnyĂĄt Ă©rzed, hanem azt, hogy teljesen mindegy milyen messze van, Ć mĂ©gis ott van a szĂvedben. S mosolyogsz, ha meglĂĄtod. Boldog vagy, hogy boldognak lĂĄthatod. Ha veled ha nĂ©lkĂŒled nem szĂĄmĂt. A lĂ©nyeg, hogy örömmel tölt el a puszta lĂ©tezĂ©se, anĂ©lkĂŒl, hogy bĂĄrmilyen lĂ©pĂ©st tennĂ©l felĂ©. Szereted. S ez pont elĂ©g.â
â










