Ha Azt Hiszed Nem Is Bántasz, Darabokra Tépsz

IG: darabokra.tepsz | 🕸

[pokolbol-fel-aztan-vissza]

Egyensúly

Mindig van miért szomorkodni, mégis mindig van miért boldognak lenni.

[darabokra-tepsz]

Eggyé váltam a boldogtalansággal.

Nem tudunk már létezni egymás nélkül,

jobban bele gondolva soha nem is tudtunk.

Bölcsömtől a síromig kísér majd végig utamon.

Mikor pedig a boldogság venné át helyét, fel dühöd.

~Hogy lehet ilyen társsal életünket leélni?

[eziih]

Elért engem is a vége

Szomorúság rémes léte

Nem tudom ki kérte

Bele estem egyedül a mélybe

Előttem volt a tekintete

Lelkemet mégse telítette

Faszom se tudja mit keresek

Érzelmek oly keservesek

Sírás szememet kerülgeti

Szívemet eszem földbe ülteti

Félő, ha ez belőlem kijön

Rohamom tényleg elő jön

Akaratomon kívül temetem

Síromba kábultan estem

Mit keresek itt, még keresem

Lehet már lelkemtől elkéstem

20260722

[darabokra-tepsz]

Száradok, repedek szét, utánad sóvárgok.

El gondolom jelenléted mindenhol, amerre csak járok.

Hogy száradó kezem selymes tenyered takaróztatja, és el nem engedi soha többé.

~Saját

[darabokra-tepsz]

Már a nap se süt, az ég is sötét.

Kezed helyett, magány ül a vállamon,

Ki nem ragyogja be világom, csak néma rideg társammá lett.

Szerelemtől áradó ajkad helyett, a fal beszél nekem,

Melytől ha kérdem az élet súlya miértjét.

Senki nem felel, így hát átkarolom ami a tiéd,

Hadd vigyen oda, ahol ha kinyílik boldogságom ajtaja,

Te nézel vissza rám, mosolyogva.

~Saját

[feliciti-for-new]

Mèlysèg

A mélység halkan hívogat, nevemen szól minden hullám. Próbálok még fenn maradni, de egyre nehezebb talán.

A fény már csak halvány emlék, egy távoli, régi part. Nem tudom, hogy merre visz az út, és meddig tart ez a harc.

De valahol mélyen bennem még él egy apró remény, hogy egyszer egy erős kéz utánam nyúl a víz felszínén.

És akkor majd újra lélegzem, nem nyel el többé a csend, mert néha egyetlen ember egy egész világot jelent.

[darabokra-tepsz]

Ne fuss megint el, űrt hagysz magad után.

Egy nagy tátongó lyukat, mely éhezésre késztet.

Lelkem tönkre megy, és húzza maga után testem is,

Mint a hurrikán jössz meg mész,

Ha itt vagy érzem, hogy van helyem ebben a tébolyult világban,

De ahogy elmész, elvesztem egy labirintusban.

~Saját

[cheshmenoor]

[mirarescue]

Ma egész nap azt éreztem, mintha valami finoman elmozdult volna bennem. Nem nagy dolog, nem látványos, csak egy apró repedés, amitől más lett a levegő körülöttem. És hiába próbáltam úgy tenni, mintha minden ugyanaz volna, belül tudtam, hogy valami már nem ott van, ahol eddig volt.

[darabokra-tepsz]

A “szereteted” igazából egy olyan fajta megszállottság volt a mellettem lévő éned felé mely erősebb volt a felém érzett tisztelet felé.

~Saját

[hide-hug-me]

Van egy fájdalom, ami már nem fér el bennem.

Szétfeszít, mint túl szoros bőr alatt dagadó valami, ami nem akar megállni.

Az arcom mögött mintha repedések futnának szét,

láthatatlanul, de érzem, ahogy húzódik,

mintha egy rosszul felrakott maszk lennék, ami bármelyik pillanatban lehullhat.

A mellkasom belülről dobol,

nem szívverés ,inkább valami kétségbeesett kopogás,

mintha ki akarna törni, de nincs ajtó, nincs rés,

csak ez a zárt, fulladó tér.

A levegő is nehéz.

Mintha minden egyes lélegzetnél egy darabját nyelném vissza annak,

ami el akar hagyni.

És ott van az a gondolat, halk, de makacs:

mi lenne, ha egyszerűen megszűnne ez az egész nyomás,

ez a feszülő, lüktető jelenlét,

ami nem enged létezni, csak túlélni.

Nem békét akarok.

Csak csendet.

Olyan mélyet, ami végre nem ver visszhangot bennem.

[tevagy-amindenem]

Néha attól félek,

Azért születtem,

Hogy szeressek,

De nem azért,

Hogy szeressenek.

[darabokra-tepsz]

A csend néha hangosabban mond igazat mint ezer kimondott szó.

[darabokra-tepsz]

Össze zavarodok mikor

Adódik a lehetőség,

Hogy találkozzak veled.

Mert akarlak látni hiszen,

Hiányzol, de bennem van,

Hogy nem tesz nekem az jót

Ha megint találkoznánk.

[i-am-bad-baby]

A veled töltött időnek szerelem illata volt

Így nélküled meg az alkohol terjeng a testemben mindenhol

[osszetortszivem]

"Aki tiszteli magát, nem marad ott, ahol nem tisztelik."

[osszetortszivem]

"Elfáradtam. Csak ma estére feladom, csak egy estére összetörök, majd holnap reggel mindent ugyanúgy folytatok, mintha minden rendben lenne..."

- Ismeretlen