
izzy's playlists!

JBB: An Artblog!
Not today Justin

titsay
occasionally subtle
TVSTRANGERTHINGS
🪼
Alisa U Zemlji Chuda
i don't do bad sauce passes

blake kathryn
d e v o n
Three Goblin Art

No title available
DEAR READER

Andulka
Stranger Things
we're not kids anymore.

if i look back, i am lost
tumblr dot com
KIROKAZE
seen from Australia
seen from New Zealand
seen from United Kingdom

seen from United States

seen from United Kingdom
seen from Hong Kong SAR China

seen from United Kingdom
seen from United Kingdom
seen from United States

seen from Malaysia

seen from Netherlands

seen from Malaysia

seen from United States

seen from United Kingdom
seen from United States

seen from United Kingdom
seen from United States

seen from Türkiye

seen from United Kingdom
seen from Australia
@csakegylovas
a semmiből a semmibe a semmiről a semminek a semmiért
“Ha ő fogná a kezem, vele boldog lennék”
—
Reblog ha hibáztál és kibaszottul megbántad.
Hiányzik.
Hiányzik a beszélgetésünk.
Hiányzik a jelenléte.
Hiányzik a tekintete.
Hiányzik a hangja.
Hiányzik a mosolya.
Hiányzik az illata.
Hiányzik az érintése.
Hiányzik a csókja.
Hiányzol.
Fogalmad sincs, mennyire szükségem van a beszélgetéseinkre
Nagyon furcsa érzések kavarognak bennem az elmúlt hetekben. Mindent megkérdőjelezek, minden apró dolog miatt sírva fakadok, és fáradt vagyok. Nagyon fáradt vagyok.
Er ist derjenige, der mir immer zur Seite steht und mit dem ich alles besprechen kann.
Tudom
Tudom hogy tanulnom kellene.
Tudom hogy mindenki ezt várja el.
Tudom hogy képes vagyok rá
De mégis.
Itt ez a DE.
Az idegesség minden eggyes éjszaka, mert nem tanultam.
Az a bizonyos “gyomor görcs” iskolába menet.
Mikor minden pillanatban az elvárások lebegnek a szemed előtt.
Mikor már remeg a kezed az idegtől.
És ez mint azért van, mert mindenki mindent elvár.
Nem èrdekel senki hogy vagy
Hogy bírod e még.
Vajon csak nekem sok ez az egész?
Csak èn nem bírom?
Tudom, hogy nem voltam mintagyerek, de tudnod kell azt is, hogy nem voltunk mintacsalád
"Nekem ott az otthonom ahol te vagy, te jelented a boldogságot, a napfényt, a világot, a holdat és a csillagokat számomra."
Minden egyes nap gondolok rád. Minden egyes nap látni akarlak, átölelni, személyesen beszélgetni nem csak írásban. Látni az arcod, a mosolyod, hallani a hangod, érezni az illatod.
A kis dolgok is számítanak. Minden. Amikor épp egyedül sírsz a szobádban és kapsz egy üzenetet, hogy hianyzol vagy hogy annyira szeretlek. Mindennél többet jelent, mégis milyen apró dolgok.
@szardleazerzeseimet
Mert tudjátok van az a bizonyos álca. Mikor mindig a “minden szép és jót” mutatod. És senki sem láthat be mögé. Azt hiszik tökéletes életed van. Jól tanulsz, normálisan eszel mert persze teljesen meg vagy elégedve magaddal, az egész családod szeret, van egy szerető édesanyád meg egy apud akiknek bármit elmondhatsz és szeretsz otthon lenni, sosem volt még egy öngyilkossági kísérleted sem, rengeteg szerető barátod van, akár még egy párod is akivel “örökké mindig”, az iskolában a tanárok kedvence vagy, az osztálytársaiddal is mind jó kapcsolatot ápolsz, a mosolyod pedig mindig őszinte, valós, és sosem bánt semmi.
Nagyon furcsa érzések kavarognak bennem az elmúlt hetekben. Mindent megkérdőjelezek, minden apró dolog miatt sírva fakadok, és fáradt vagyok. Nagyon fáradt vagyok.
A holdra kapaszkodnék fel érted minden egyes részemmel.
Mudfield: Hold