Dec 18, 2021
Szellemkép
Jövök lefelé a padlásról és lépek:
benne vagyok a számolásban, kérlek,
de nem tudom melyik: szeret-nem szeret
vajon hol hagytam abba, és a lépcső is vezet
de tanácstalan vagyok,
mert a következő fokok
előlem és alólam hiányoznak.
Aztán egy kifejezetten nagy ugrással leérek,
egyszer még utoljára a csonka lépcsőkön felnézek:
és te nézel rám a padlás ajtajából egy kajla, semmis
mosollyal az arcodon, téged látlak egészen, de nem is,
mert csak egy festmény
halott, furcsa teremtmény,
bennem élő szörnyeteg vagy.
2018. 01. 14.