It's a trap...

"De hogy hittem volt, arra naponta emlékeztetem magam. És nem bocsájtok meg senkinek."

[efcsi-blog1]

[efcsi-blog1]

Engedd el, vagy engedj el

[efcsi-blog1]

a bizalom ára

[otthonmaszturbalok]

egyik hajnalban a buszmegállóban egy kiscicához beszéltem részegen arra kértem hogy adja át üzenetem és mondja meg hogy még mindig mennyire szeretlek de nem történt semmi azóta sem úgyhogy gyulladjon fel az a tetves kis dög

[otthonmaszturbalok]

Immááádom

ha tudnád hány képet nem töröltem csak azért mert lájkoltad ha tudnád hány kép van elrejtve hogy még véletlen se lássad ha tudnád hány zene rólad szól amit a falamra posztoltam ha tudnád akkor sem lenne semmi mert amúgy biztosan tudod (csak leszarod)

[efcsi-blog1]

Cloud 9+ - I.N.Y.T. (I Need Your Time) [Official Video]

[efcsi-blog1]

Éves bérletet venni a Szeged-Budapest vonatra, hogy tudj aludni. Oda és vissza, oda és vissza.... Örök körforgás és monoton semmi. Bámulni a résnyire felhúzott redőnyön át a fénybe, hangokat hallani, izzadni, plafonra bámulni, de nem gondolni.

[efcsi-blog1]

Elefánt - Kedvenc felhőmnek

A 2013-ban a Drum & Monkey kiadó gondozásában megjelent Vérkeringő című lemez kilencedik dala. LÁTOGASS MEG ÉS LIKE ITT: http://www.facebook.com/elefantoffic...

[efcsi-blog1]

[efcsi-blog1]

"...

  beszélek neked. olyanokat mondok, hogy

néma torony a gerincoszlopod. torkomban, mint macska gubbaszt a hiány. nézz ránk: egymást cirógató örvények vagyunk, ragyogó spirálkarok, amik pörögnek a lefolyó körül. köröttünk a fény puhán hajlik, akár ujjbegyek. anyajegyeink összeköthetetlenek."

[efcsi-blog1]

"Emlékszem az ingeid illatára mondaná amikor újra látna és a nikotinszagú ujjaidra pedig csak azóta kezdtél újra

dohányozni Nem is értem hogy miért csak azt tudom pontosan hogy kiért A múltkor jártam egy idegen várost s az jutott eszembe te itt élsz most

és nem telt az idő és nem a távol egyedül kerestem az érzetet közelségedét és azt hogy hiányzol

mindegy-mentem mint akit te vezetsz bár már tudtam nem leszel olyan bátor hogy egy kapuban vársz és integetsz * A kapuban vársz majd és integetsz és tudtam azt hogy ilyen leszel – bátor Mindegy mentem ahová hívsz vezetsz

A közelségedet és hogy hiányzol kerestem egyedül – azt az érzetet hogy nem telik az idő a távol

Az jutott eszembe te itt élsz most a múltkorában bejártam a várost És azt is pontosan tudtam hogy kiért s érteni véltem miért dohányzol

szerintem azóta kezdted el újra bár nikotinszagú ujjaidra nem emlékszem – mondja ha újra látna belebújok inged illatába."

[efcsi-blog1]

"a cigi, a pia, a csoki...mi volt még?

a kávé Iluka, a kávé.." 

[falschexperiment-blog]

Ne vidd el kérlek a függönyt, amit együtt, és vidd el, kérlek, az ágyat, amin együtt, de hagyd meg, kérlek, a képet, ahol együtt, -meg a létrát, mert nem érem fel ésszel, hogy most viszik az ágyat szuszogva viszik a kétszemélyes koporsót, és alig fér ki az ajtón. Mész utánuk karodban a fekvő ruhákkal: mintha alélt mennyasszonyt emelnél át a küszöbön.

[efcsi-blog1]

"Soha senkinek ne mesélj el semmit. Ha elmeséled, mindenki hiányozni kezd." 

[efcsi-blog1]

“Nem akart soha velem élni. Bár akkor még nem tudtam, hogy nem. Hogyan is láthattam volna azt a nemet, amikor én úgy voltam, hogy már annyit éltem nélküle, hogy már csak vele tudtam elképzelni, csak azt, hogy együtt. Logikus volt, legalábbis annak látszott, hogy ő is ezt akarja, mert ahol neki a hozzánk volt, ott abban a másik lakásban azt érezte, hogy valami nincs meg. Nem a szekrény hiányzott, és nem a ruhák hiányoztak, nem az ágy, az asztal, a tévé és a borotva, nem az hiányzott. Valami olyan hiányzott, amit attól az embertől kaphatott volna meg, aki ott élt mellette, de nem kapott meg.” — Háy János - A mélygarázs

[efcsi-blog1]

"Már három napja, hogy elment.

Összepakolt mindent, ami ő, és hirtelenszőke múlttá vált. Csak az utolsó reggel illata maradt a férfi orrában, és az érzés, ahogyan a nő békés mosolyát benövő aranyszálak ébresztik a közös párnán.

A hajszálat képtelenek lebontani a gyomorsavak, nyugtatja magát három napja, mióta elhagyta a kedves, és a budi fölé görnyedve kotor saját salakjában, és tudja, hogy ott kell lennie annak a szőke hajszálnak. Legalább egynek. Egyet biztosan lenyelt azon az utolsó reggelen.

És csak reméli, hogy szőkét talál, nem barnát, nem olyat, ami véletlenül ott maradt a párnán, nem olyat, ami miatt elhagyták."

[efcsi-blog1]