[egyfelhonfekszem]

“Azért vágysz rá annyira, mert a jövőben már a tied.”

[egyfelhonfekszem]

Szörnyen magányos vagyok

[egyfelhonfekszem]

Ha elmondom mivel bántasz meg, elhagynál?

[egyfelhonfekszem]

Titkolom lelkem sérelmeit, melyeket te okoztál, hisz úgy érzem, csak így maradsz velem.

[egyfelhonfekszem]

Szólok egyszer.

Szólok kétszer..

Szólok háromszor…

de minden marad a régi

[egyfelhonfekszem]

Honnan tudom, ha valami nincs rendben:

gyarapodnak a tumblr posztok

[egyfelhonfekszem]

Nem tudom ha tényleg hiányoztál-e, vagy csak hiányoznod kellett volna.

[egyfelhonfekszem]

Néha magányosabb vagyok veled, mint nélküled lennék.

[egyfelhonfekszem]

elfáradtam

[egyfelhonfekszem]

Most végre magamra fogok fókuszálni.

[egyfelhonfekszem]

Ne hagyd, hogy a saját félelmed tartson vissza.

[egyfelhonfekszem]

Talán egy másik életben…

Nincs másik élet, kövesd azt a “butácska” álmod!

[egyfelhonfekszem]

Én szeretlek: te nem szeretsz.

Te szeretsz: én nem szeretlek.

[egyfelhonfekszem]

Nem nehéz felismerni, ha valaki már nem hozzánk való,

csak elfogadni nehéz azt.

[egyfelhonfekszem]

Hogy dolgozod fel, ha azt bánt aki “szeret”?

[egyfelhonfekszem]

Majdnem három éve, és még mindig te vagy a szörny a rémálmaimban.

[egyfelhonfekszem]

Az igazság az, hogy velem van a “baj”.

Egyszerűen nem tudom elhinni hogy valaki szeret. Nem tudom elhinni, hogy valaki tényleg velem akar lenni, akkor sem amikor minden szemmel látható, és szívvel érezhető jel erre utal, mert ott van az aprócska hang a fejemben, ami mindig azt fogja súgni: “nem vagy elég”.