Amúgy utálom a csokitortát.
Therapy cover X #Writecast🍄🟫🪐
Tizedik epizód - második rész
Néha, csak azután veszem észre, hogy az írásaink okfejtése a valóságon alapszik, miután te is megválaszoltad azt.
„Nekem a kettő nagyon durván kéz a kézben jár, szerintem maga az olvasás és az írás ugyanazt a valamit pöcköli meg a kreatív állományomban, így az egyik húzza magával a másikat.” – Bellango
Igazad van. Vannak dolgok, amikről úgy gondoltam már tudom, aztán amikor beszélünk róla kiderül, hogy mégsem. Ez most pont ilyen.
Egy utazás alkalmával ismét beleolvastam az egyik félbehagyott könyvembe: Szántó Dániel – Egy pap vallomása regényébe. Tavaly júliusban kezdtem el olvasni, majd leraktam amikor elkezdett rezonálni (SPOILER VESZÉLY!!!!) Olivér és Réka szerelmi szála. Idén, újra elővettem ezt a csodát, hogy akkor mindent félredobva nekiülök és ledarálom. A regénynek köszönhetően (Olivér és Viktor gyerek – szülő szála), elindított bennem egy dominót és tizenegy napig meg sem álltam. Sims házak, karakterek, illetve anyagcsapolás a timeline-hoz.
Nagyon érdekes, amit mondasz és igen szükségem van mások könyveire, alkotásaira, mert sokszor egy kósza minta, ami felkavarja a teljes álló vizet.
„Igazából nincs senki, aki mindenben holtbiztos és vérprofi, csak csinálják lesz, ami lesz alapon.” – Bellango
Ezt át tudom érezni. Vannak bizonytalan fázisok, amikor a láthatatlan munka nem termel pénzt és nézettséget, tehát ergo „haszontalan”, közben mutasson már nekem valaki egy olyan írót, aki egy hét alatt összerakott egy komplett világot, hozzá a marketinget. Igen, mert az is fontos. Nem vagyok ADHD-val diagnosztizált, viszont kreatív térben ahhoz passzolok a legjobban. A kreatív munka kitesz egy teljes másodállást, mindezt ingyen és közönség nélkül. Az alkotásnál bármeddig elmegyek, ameddig ki lehet nyitni egy új ajtót. A kíváncsiság az, ami miatt működik ez az egész. És a profik is kezdték valahol.
„Szinte teljesen biztos vagyok benne, hogy ez a Pinterestes reklám full scam, meg igazából minden, ami azzal kecsegtet, hogy nulla ráfordított tőkéből fel tudsz építeni olyan passzív keresetet, amiből meg tudsz élni. Sajnos igaz az a mondás, hogy pénzt csak pénzből lehet csinálni.” – Bellango
Elég nagy túlzásokat nyomnak a social médiában és bullshit szaga lesz az egésznek. A luxus élet hirdetői arra kapnak jutalékot, hogy túlárazott könyvet, programot, vagy kurzust népszerűsítenek. Ha ezt a faszságot félretesszük és valóban csak a Pinterestre nézünk, akkor lehet hasznos marketing platformnak használni. Önmagában ez nem is rossz, mert kreatív tartalmakat generálsz, és ha van másik felületed, akkor átirányítod őket. Engem az húz fel, hogy az apróbetűs részeket kihagyják, hitegetnek a luxury lifestyle-al, csak vegyél meg mindent. Nem számít, ha nincs pénzed, életedben nem foglalkoztál marketinggel, vagy nincs semmi, amit értékesíthetnél, mert te csak azt várod, hogy három hónap múlva már Bentley álljon a garázsban, hiszen a Tiktokon azt mondták.
„De jó is volt régen, mikor az instagram csak azoknak a képeit mutatta, akiket tényleg követtem, és ha nem volt új tartalom az oldal végén nemes egyszerűséggel közölte, hogy “sajnálom, nincs több új tartalom”. – Bellango
Ezzel most egy olyan emléket téptél fel, amire nem is emlékeztem, hogy létezett. Annyira csalódott voltam mindig, amikor elfogytak a képek és hiába frissítettem, még a hírességek sem posztoltak. Manapság már a teljes univerzum sem lenne elég arra, hogy befogadja a végtelen tartalomgyártást. Mennyi idő telt el? Kb tíz év.
„Az összes eddigi eredmény közül ez passzol hozzám leginkább, még ha a megfogalmazás kicsit viccesre is sikerült. Az almáspitéről egyébként nagymamám jut eszembe, mindig ő sütött nekünk almás süteményt, ami teljes mértékben rezonál az egyszerűbb időkkel és a nosztalgikus hangulattal.” – Bellango
(Ha valaki nem tudná az epizód első részében volt egy desszert kvíz!)
Hmm… az almáspite az egyik kedvenc süteményem. Az a kerek, rácsos fajta vanília fagyival mennyei finom. A hagyományos tepsis, aminek porcukor van a tetején az a legjobb. Valószínűleg azért, mert azon nőttem fel. Érdekes, mert a nagyanyáink úgy sütötték az almás, meggyes pitét, hogy már orromon számon az jött ki, mégsem tudtam megunni. Mi meg lecseréltük ezt a hagyományt egy muffinra. SZÉGYEN és GYALÁZAT.
„Mici te milyen képet illesztenél a nosztalgia szó mellé?” – Bellango
Mivel konkrét képet kértél, ezért ezt a jégkrémet.
Tízből nyolc embernek fogalma sem volt arról, hogy ilyen létezett. Egy ideig én is azt hittem, ezt csak haluztam. Amit nehéz lett volna elképzelni, mert a nagyszüleim kertjében a nagybátyám kocsmája üzemelt. Kék Algidás fagylalthűtőben sorakoztak ezek a szépségek. Kétségkívül, ha minden rosszat elveszek a gyerekkoromból, akkor egész pofás kis életet éltem, mindezt Gyurcsány korszaka alatt. Ez hallatlan.
A következő részben jöhetnek a nosztalgikus édességek, játékok hátha van valami közös metszéspont a hat év korkülönbségünk között.
Nagyon a legvégére beszúrom az édesség kvíz tesztemet:
Íme, ez volnék én:
Egy időben talán még igaz is lehetett a leírás, mert számtalan születésnapot és találkozót megszerveztem, mire egyszer csak vége lett. Nem akarom elvinni és lehúzni az epizódokat a saját szarommal, de minden egyes kvíz után jobban érzem magam. Te is érzed ezt Bellango?
Amúgy utálom a csokitortát.
Date: 2026/június/10
