gofri @gofri - Tumblr Blog

A 77 éves költő szülei világát idézi fel. Arról beszél, mit jelentett nekik a kultúra, az olvasás, a zene és a tanulás. A személyes emlékeken keresztül olyan életforma rajzolódik ki, amelyben a gondolkodás és az erkölcsi mérce alapvető része volt az emberi túlélésnek, és amely végig meghatározta azt, ahogyan gondolkodik és ír.

Az immár Nobel-díjas Krasznahorkai az akaratlan ellenállás, a passzív ellenállás, az absztrakt ellenállás írója.

Orbán Viktor nőügyei: a bulvárgyanús címre felkapjuk a fejünket, de amikor a borítón meglátjuk a szerzőpáros nevét, rögtön tudjuk, nem botrá

Öt intézménnyel bővült tavaly decemberben a kultúrstratégiai intézmények köre, igazgatóikkal pedig a Nemzeti Kulturális Tanács. Ekkor került

Himnusz az élethez címmel önéletrajzi könyvet ad ki Gisèle Pelicot, akit a férje tíz éven keresztül bedrogozott, öntudatlan állapotában megerőszakolt, más elkövetőkkel együtt. A nyilvános tárgyalást vállaló francia nő interjút adott a Telexnek.

"Vannak olyan cigány közösségek, amelyek nélkül nehezen épülhetne bármi is ebben az országban" | 24.hu

Cigányokról szóló történeteket mesél, táncol, énekel a Független Színház Magyarország. A társulat művészeti vezetőjével, Balogh Rodrigóval a

A szamosújvári börtönévektől Budapestig, Berlintől Ázsiáig húzódik ennek a beszélgetésnek a horizontja. A 90 éves Bodor Ádám az erdélyi giccs hamisságáról, a politikai önámításról, az írói szerep kényelmetlenségéről és az elengedés fegyelméről beszél.

Telex: Bodor Ádám: Az Erdély-mítosz igazi érzelmektől mentes, olcsó anyaországi termék

A szamosújvári börtönévektől Budapestig, Berlintől Ázsiáig húzódik ennek a beszélgetésnek a horizontja. A 90 éves Bodor Ádám az erdélyi gicc

#albertina #wien

Dr. Béres Judit: Azáltal gyógyulunk, hogy újraírjuk a narratívánkat

Dr. Béres Judit a pszichológia doktora, a Magyar Irodalomterápiás Társaság elnöke, valamint a Pécsi Tudományegyetem habilitált docense és a

Ma már sajnos könnyedén megteheti ugyanis a hatalom, hogy be se engedje az iskola világába Krasznahorkainak a tajtékzó posztmodernségben lubickoló és tobzódó műveit, mivel az elmúlt másfél évtized tökéletesen felkészítette a középiskolai irodalomtanítást arra, hogy (tanítandó) irodalomnak csak azt tekintse, ami nagyjában-egészében (inkább egészében) úgy működik, mint egy XIX. századi regény vagy vers, amelynek van eleje, közepe, vége, és egészen biztos, hogy nem használ többszörös narrációt, rétegzett idősíkokat, s szerzőjének eszébe sem jut káromkodni, durváskodni, valódi XXI. századot játszani. De hogyan is lehetne ez másképp egy olyan országban, ahol Herczeg Ferenc a NAT-ban egy sorban áll (!) József Attilával, Adyval, Petőfivel, Arany Jánossal, Babitscsal, Kosztolányival?!

Ha a film humora működik, akkor a nézők azt is felfogják, hogy nem egy másik embert, hanem egy másik növényt kell megérteniük, mondja Enyedi Ildikó, akinek új filmjében egy 150 éves ginkgo biloba fa a főszereplő. A Csendes barát rendezőjének nincs rossz lelkiismerete amiatt, hogy a Filmintézet is támogatta a filmjét.

Legutóbb egy egyedülálló anya önéletrajzi monodrámáján dolgozott Garai Judit, de elméleti szinten is kutatja, hogy állíthatók színpadra elnyomott csoportok történetei. De hogyan lett egy dramaturgból a Partizán felelős szerkesztője?

A négyezer évvel ezelőtt élőket is ugyanaz szórakoztatta, mint a mai embert: politika, pikantéria és gúny. A korszak egészét, politikai életét, mindennapjait lehetetlen rekonstruálni, így gyakran nem is értünk egy viccet néhány ezer évvel ezelőttről. Más a helyzet a 19. század nagy élclapjaival, az Üstökössel és a Borsszem Jankóval: segítségükkel megfigyelhető, hogyan került a fősodorba a nemzeti és polgári humor.

#történelem

Funkcionális analfabétaként fejezi be az iskolát a magyar diákok közel e...

#youtube

Trending Blogs

Recently Viewed Blogs

gofri