One Nice Bug Per Day
No title available
★
official daine visual archive
art blog(derogatory)
PUT YOUR BEARD IN MY MOUTH
KIROKAZE

gracie abrams
"I'm Dorothy Gale from Kansas"
The Stonewall Inn

Product Placement

if i look back, i am lost
untitled
NASA
YOU ARE THE REASON
Cosimo Galluzzi
Color Me Curious
Claire Keane
todays bird

❣ Chile in a Photography ❣

seen from China

seen from Canada
seen from Malaysia
seen from United States

seen from Austria
seen from United States

seen from Brazil
seen from India
seen from United States

seen from United Kingdom
seen from United States
seen from Türkiye
seen from Colombia

seen from Japan
seen from United States

seen from United States
seen from United States

seen from Colombia
seen from Mexico

seen from United States
@hellogirlboss
Kristen Stewart really out here living my lesbian fantasy.
És egy kis motiváció...
*Az előző posztomhoz... vagy nem*
Oké...lehet, hogy nyers leszek, de kezdjük is:
Ha akarsz valamit, legyen az fogyás, hízás, izom építés, egy blog elkezdése, egy nyelv megtanulása, állj neki!
Tudom, hogy nagyon könnyű a szobádban sírni, hogy nem úgy nézel ki, ahogy szeretnél, vagy nem úgy alakulnak a jegyeid, dolgaid, az életed, ahogy elképzelted.
De el kell árulnom valamit: ezzel semmire nem mész!
Illetve mégis; mélyebbre és mélyebbe rugdosod saját magadat. Önmagunkkal pedig nem szabad ilyet csinálni! Soha!
Állj neki! Hagyd abba önmagad sajnálatát és sajnáltatását! Ez nem visz előre.
Ha viszont, fogod magad és kimész az udvarra, vagy elmész egy terembe, és nekiállsz fejleszteni magad, az előre fog vinni.
Ha már a testünknél tartunk; nem muszáj teremben edzeni. Tudom, jól, hogy van, aki nem engedheti meg magának.
Viszont azt sem engedheted meg magadnak, hogy egy ilyen apróság miatt feladd az egészet! Feladd a saját boldogságod...
Rengeteg saját testsúlyos edzésvideót találsz a YouTube-on. (Személyes kedvenceim a HIIT edzések. És ne aggódj, ha apartmanban laksz, akkor is vannak számodra megfelelő gyakorlatok (így keress rá: apartment friendly hiit workout) )
És még egy dolog; ilyenkor nem működik a carpe diem!
Hiszen, ha fogyni, erősödni akarsz, nem nézheted a jelent! A jövőre kell koncentrálnod, amikor már úgy fogsz kinézni, ahogy akarsz, és mindenekelőtt egészséges leszel.
Gondolj ezekre, amikor épp a futópadon izzadsz. A jövőbeli éned hihetetlenül hálás lesz neked azokért a nehéz percekért.
És ezt nem csak az edzésre tudom ráhúzni, hanem mindenre.
Nem megy az angol, vagy a német? Nem tudsz novellát elemezni, vagy értelmezni egy verset...a matekról meg ne is beszéljünk...
Mondhatod nekem, hogy neked nincs érzéked ezekhez! Nem érdekel!
Ha valamit igazán akarsz, akkor meg fogod csinálni, bármi áron. Ne várd, hogy holnap reggelre egy nyelvvizsgával a kezedben ébredj! Mert ez nem így működik! Semmi nem megy egyik napról a másikra! Hidd el, nekem is nehezemre esett felfogni, de ettől még így van, és mindig is így volt, és lesz is.
Valakinek gyorsabban megy, valakinek nem! Valaki hónapok alatt megtanul egy egész nyelvet, valakinek egy hónapon belül kockahasa lesz... De te ne másra figyelj! Csak magadra... vagy, ha figyelsz is mást, meríts erőt a sikereikből.
De soha ne hasonlítsd magad másokhoz! Hogy is tehetnéd?! Mintha megpróbálnál egy szelet kenyeret egy puffasztott rizs szelethez hasonlítani... Nem lehet!
Senki sem ugyanolyan! Te sem és a szomszéd Juli sem, aki öt nyelven beszél tökéletesen, gyönyörű a teste, ráadásul mintha tegnap óta a haja is nőtt volna... ja, és persze gazdag is.
Motiválódj, de ne hasonlítgass! Ez a szabály!
És hidd el, mindenre képesek vagyunk, csak el kell hinnünk, és kitartónak lennünk.
Én is itt vagyok és a mai nap már a második posztomat írom, pedig lehet, hogy senki nem olvassa el őket!
Most ez van! De egyszer más lesz!
Lehet, hogy te egy év múlva szerzed meg a nyelvvizsgát, lehet, hogy két év múlva éred el a cél testsúlyodat, lehet, hogy engem három év múlva fognak igazán számításba venni...
Viszont, akkor is meg fogjuk csinálni!
Amikor kint fogsz élni álmaid városában és megérteted magad másokkal idegennyelven, amikor elmész a strandra, vagy a tengerparton áztatod azt a testet, amiről mindig is álmodtál, nem fog számítani, hogy egy hónapba vagy egy évbe telt elérni mindezt! Csak az fog számítani, hogy megcsináltad!
Mert képes vagy rá! Lehet, hogy nem lesz könnyű, lehet, hogy fel akarod majd adni, de kérlek ne tedd!
Ilyenkor csak fogalmazd meg magadban, hogy miért csinálsz mindent! Tudd, hogy miért nem reggelizel pizzát, hogy miért a tankönyvek mellett kell gubbasztanod a bulik helyett, hogy miért kell még 20 hasprést megcsinálnod. Vagy, hogy tudd, miért írsz jelenleg a nagy semmibe...(kis motiváció magamnak)
Lehet, hogy klisé, de akár tetszik, akár nem, van benne valami... Ha soha nem adod fel, képes vagy bármire!
Akármi is a célod, jól tartsd észben mindezt:
1. Az önsajnálat nem visz előre!
2. Ha nem állsz neki, nem érhetsz el semmit!
3. A jövőbeli éned hálás lesz.
4. Soha, de soha ne add fel, ha igazán akarsz valamit.
Ha tényleg akarod, szerezd meg!
xoxo,
GB
Hízásról, fogyásról, edzésről...
Először is: nem vagyok szakértő! Nem kell készpénznek venni azt, amit itt olvasol! Ezek szimplán az én tapasztalataim, amik nekem beváltak.
Kezdem: 17 éves koromban történt először, hogy belenéztem a tükörbe és nem tetszett, amit láttam. Akkor 58 kiló voltam, ami az én magasságomhoz elvileg még a normális és egészséges tartományba tartozik. Nos... hiába volt így engem ez nem vigasztalt.Ráadásul az egész nyári tespedéstől és sorozatnézéstől (Damon Salvatore tehet róla) narancsbőrös is lettem. Mire visszamentem kollégiumba és iskolába, eldöntöttem, hogy ez így nem mehet tovább. (Emlékszem, a Spar üvegajtajában láttam meg magam, és alig bírtam visszafojtani a sírást...az volt az a bizonyos pont.)
Beiratkoztam egy tájfutó egyesülethez, ami határozottan a jó döntéseim sorát gyarapítja. Kb. egy évig jártam oda, és lefogytam. Örültem is a fejemnek, hiszen ezt akartam. Mellékesen megjegyzem, hogy azóta is rejtély számomra, hogy ezt miként hoztam össze... mert én azokban az időkben annyit ettem, hogy legalább két jó étvágyú férfit megszégyenítettem volna. Nem mondom biztosra, de szerintem több kalóriát vittem be, mint, amit elégettem.
Na, de vissza a lényegre: abbahagytam a futást (erről az érettségi tehet...de legalább meglett) és nem meglepő módon visszaszedtem az összeset, amit lefogytam. Rájöttem, hogy az étkezésem tehet róla.
Ekkor döntöttem úgy, hogy 100%-ig elhagyok mindenféle húst az életemből, illetve elkezdtem figyelni arra, mennyit eszek. Először csak, úgy körülbelül figyeltem, majd elkezdtem számolni a kalóriákat. Ismét leírom, nem tudom, hogy ez mennyire egészséges és mennyire nem. Mindenki a saját felelősségére álljon neki hasonló dolgoknak!
Eleinte rosszul viseltem, hiszen imádok enni. De tudtam, hogy vagy teletömöm magam, annyi étellel, amennyire nincs is szükségem, vagy pedig megtanulom annyira fegyelmezni magam, hogy ne akarjak reggelire megenni egy egész pizzát.
Szóval számolgattam, és fogytam...ismét. Nem volt könnyű, de motivált a testem változása, illetve, hogy többen is észrevették és meg is jegyezték.
Lefogytam 48 kilóra, ami, most már tudom, hogy túlzás volt. Akkor viszont tetszett. Viszonylag sokáig tartottam ezt a súlyt, aztán elmentem nyáron dolgozni... ahol elkényelmesedtem és reggelire nagy tányér rántották után tejbegrízt ettem, és minden nap megittam legalább egy liter üdítőt. Azt hittem, nem jönnek olyan hamar vissza a kilók... szegény naiv én...
Találjátok ki, mi történt! Az 56 kilós gömbölyű testemmel tértem haza. Szomorú voltam és duci. Nem mintha muszáj lenne szomorúnak lenni ezért, de tudtam, hogy én nem akarom ezt.
Ekkor jöttem rá hivatalosan is, hogy én nem az a lány vagyok, aki akkor és annyit eszik, amennyit szeretne. Ehetek annyit... akkor viszont hízok. Azt pedig nem akarom.
Azóta is eszerint élek. Már lassan két éve tartom a súlyom, ami 53 kiló körül mozog, és most, hogy felnőttebb fejjel nézem magam, ezt találom a tökéletes súlynak. Azóta újra edzek is. Vagy itthon, vagy teremben. (Végre újra nyitva vannak!)
Ja, és, ami még fontos! Nem vonok meg magamtól semmit! Ha meg akarok enni egy egész tábla csokit, akkor megeszem. Viszont akkor vacsorára nem három tojást eszek, hanem csak kettőt. Ennyi az egész...megvan benne az egyensúly.
Ez lett volna az én súlyom ingadozásának, majd beállásának rövidített története.
Remélem, merítetek belőle valami számotokra hasznosat!
xoxo,
GB
Amikor csak a kiegészítőkre számíthatsz...
Vannak azok a bizonyos helyzetek, amikor nem azt a ruhát veszed fel, amit szeretnél, hanem, amit mások elvárnak, hogy felvegyél. Például egy vizsga, amikor muszáj a fehér ing és társaik... nem mintha gondom lenne a fehér ingekkel, de van, hogy nincs kedvem hozzá. Ilyenkor belenézek a tükörbe, és eszembe jut; ez unalmas.
Hiába egyszerű és sikkes a fehér ing, fekete szoknya, kis magassarkú kombó, ha mindenki más is úgy néz ki, én többet akarok.
A piros rúzs általában működik... kivéve, ha világjárványok közepén kell vizsgáznod egy maszkkal a fél arcodon. Na, ilyen esetben inkább hanyagoljuk a vörös ajkakat...elkenődik... tapasztalat...
Viszont! Nem kell kétségbe esni, hiszen annyi más lehetőségünk van. Kezdem is:
1. MINDENFÉLE HAJCSAT
Szerény véleményem szerint a gyöngyös csat tavaly hódított igazán, viszont még mindig megállja a helyét, és szerintem trendtől függetlenül is szép.
Aztán beszéljünk a személyes kedvenceimről; a hullámcsatokról. Meglepően fel tudja dobni a megjelenést egy hasonlóan elrendezett hullámcsat csapat... ráadásul a hajad sem lóg a szemedbe.... Érdemes olyan színt választani, ami elüt a saját hajszínünktől, persze csak, ha azt szeretnénk, hogy látszódjon.
Személyes kedvencem a sötét hajon és napbarnított bőrön az arany szín.
2. HAJPÁNTOK
Azt hiszem, hivatalosan is kijelenthetem, a hajpántok vették át az uralmat a gyöngyös csattól. És én ezt egyáltalán nem bánom.
Minden túlzás nélkül ez az a kiegészítő, ami minden szetthez hozzáad egy kis pluszt. Hiába vagy a fent említett fehér ingben, vagy éppen a legnagyobb dívákat megszégyenítő szerelésben... ha felveszel egy hajpántot hozzáadsz valamit, aminek ott kell lennie.
Én ezeknél a daraboknál is jobban preferálom a csinosabb, "csajosabb" vonalat, de biztos vagyok benne, ha te nem ennek az irányzatnak a követője vagy, akkor is találni fogsz olyat, ami kedvedre való. Van belőlük színes, bohókás, komolyabb, elegáns... minden, amire vágysz.
És, ha igazán merész vagy, érdemes bevállalni a harmadik képen látható "scrunchy" hajpántot. Biztosan nem az fog eszébe jutni az embereknek. hogy unalmas vagy. Nem mintha számítana, mit gondol más, amikor neked tetszik valami... ;)
3. GOLD BOLD JEWELRY, AZAZ NAGY ARANY ÉKSZEREK
Ha nem kedveled az arany színt, azt hiszem ezt a részt nyugodtan átugorhatod...
Én viszont imádom őket. Szerintem álomszépek, és bár nem vagyok benne biztos, hogy én tudnék hordani hasonlót, nagyon tetszenek. (Valószínűleg a közeljövőben be fogok szerezni egy hasonló darabot, hogy megnézzem, milyen viselni.)
Viszont szerintem ezeket letisztult ruhadarabokkal érdemes hordani, amik csak azért vannak ott, hogy segítség a ragyogásban a nagy, arany kiegészítőinket. Ilyen például a fehér ing is, vagy a harmadik képen látható felső.
Ennyi is lett volna a rövidke első bejegyzésem. Remélem tetszett mindenkinek, aki olvasta.
xoxo,
Girlboss
ui.: ha nem kell a maszk, viseld a vörös rúzst! ;)
Bemutatkozás
Ha téged is érdekel a divat, kövess be és figyeld a posztjaim. Leginkább erre fog fókuszálni a blog, viszont tervezek életmóddal kapcsolatos posztokat is.
Kövess be instán: https://www.instagram.com/ifyouwannabeagirlboss/
xoxo,
Girlboss