The child of Satan

🖤 I'm fat and ugly..That's why nobody loves me.. ♣️ B💔

[lelekszilank]

Próbáltam

Annyira próbáltam. Erősnek maradni. Függetlennek, Szabadnak. Kihasználni minden alkalmat, Apróságokon kacagva, Teljes szívvel és Erőbedobással, Mindenkit szeretni, Fontosnak lenni, Ott lenni, mikor más Már rég feladta… Annyira próbáltam. Segíteni. Feledtetni. Büszkévé tenni. Esténként magányosan A sötétségbe takarózva Összerogyni és sírni. Hogy ne lásd. Hogy senki ne tegye. Hogy amikor Rám nézel, Azt lásd, akit Te szeretnél, S ne azt, aki vagyok. Hogy ne lásd a kisírt szemeket, A megrágott ajkakat, A fájdalom sötét karikáit A szemeim alatt. Sajnálom. Szívből sajnálom… Hogy elbuktam. Hogy feladtam. Nem vagyok már önmagam. Nem is tudom mára, Ez mit is takar… Egy árnyék vagyok, Akinek minden fáj. Elfogytam. Szerettem és öleltem, Nevettettem és becsültem, Ott voltam… Többé már nem megy. Magam vagyok újra. Egyedül. Az utcán is sírva, A telefonba szipogva, Az ölelésbe burkolózva, Amelynek melege jobban éget, Mint amennyire elviselem. Fáj már ez is. Fáj az élet. Annyira próbáltam… Annyira. Próbáltam.

[invisiblelinesblog]

A mágnes törvénye ||

Túl hamar lesz ismerős ez az egész.

Mintha már egyszer átéltem volna — talán nem is egyszer.

Mégis maradok.

Van bennem egy halk félelem, ami előre tudja a végét,

de van egy még halkabb remény, ami nem hajlandó elengedni.

Nem azért lépek közelebb, mert nem látom a jeleket,

hanem mert annyira szeretném, hogy most végre más legyen.

És amikor majd vége lesz,

nem török össze hangosan.

Csak csendben leülök,

és megint elkezdem összevarrni magam.

Egy kicsit lassabban, egy kicsit fáradtabban —

és közben azon töprengek, vajon meddig bírja még a cérna.

[imnothungrybitch]

Nem értem,

Miért töltünk el valakivel éveket, ha egy perc alatt tönkremehet minden?

[sosemvagyokeleg]

Azt mondta, mindig számíthatok rá, mégis mindig akkor hagyott cserben mikor legjobban szükségem lett volna rá..

[mindigsblog]

Csak azt a régi fajta szerelmet szeretném..

Igazi randik , naplementézés , hosszú autózás , táncolás a konyhában , és beszélgetés a jövőnkről és a céljainkról .

Azt az egyszerű , őszinte szerelmet ..!

@mindigsblog

[szomorualelkem-deactivated20260]

Valami megváltozott bennem, de inkább csak megtörtem legbelül...Már nem aggódom azon, hogy mi lesz, nem könyörgök többé figyelemért, segítségért, sem pedig azért, hogy megértsenek. Elfáradtam abba, hogy bármi is érdekeljen. Szinte már az ellentéte vagyok az akkori önmagamnak..

[gabortob43]

[imnothungrybitch]

Evés helyett ismét a drogokba menekültem

[imnothungrybitch]

Olyat tettél velem mint amit még soha senki, én mégis megbocsátok mindig

[imnothungrybitch]

1 évvel ezelőtt, pont olyan hulladék nap volt, mint most

[imnothungrybitch]

És itt vagyok újra kezdődik ismét a körforgás

[psychosocial69]

Már nem vett többet levegőt, csak azért, hogy éljen.

Nem élt csak azért, hogy levegőt vehessen.

[artinheartstuff]

[imnothungrybitch]

Gyönyörű munkái vannak, kövessétek:)

[sooosady]

van az az érzés mikor legbelül azt érzed szilánkosra törsz és senki sem érti meg miért

de te pontosan tudod, mert ameddig másnak csak egy “szó, egy mondat”

addig neked egy lövés pontosan a szívedbe

[imnothungrybitch]

"Csak múlnak az évek, arcodat elfedte a homály.."

[before-i-forget-you]

Az a baj, hogy ha az ember „megvan”, attól még nem boldog. Egy szürke, közbülső állapotban van, ahol minden reggel felkel, és éli az életét, néha még nevet vagy mosolyog is, de ez nem jelent sem örömet, sem boldogságot. Ha „megvagyok”, akkor nem várom a következő napot, a következő másodpercet, és igazából nem élvezem az életemet. A legtöbb ember beéri azzal, hogy „megvan”, engem is beleértve, és mindenki úgy tesz, mintha ez rendjén lenne, pedig igazából gyűlöli. Az időnk nagy részét azzal töltjük, hogy várjuk, mikor törhetünk ki abból, hogy „megvagyunk”.

[r3vx]

Amikor már semmi nem köt le, semmi se szórakoztat, semmi nem tereli el a figyelmed